fagy² fn 3A

1. ’0 Celsius-fokos v. az alatti külső hőmérséklet (mint időjárási jelenség), ill. olyan 〈hely v. időszak〉, amikor ilyen a hőmérséklet’ ❖ Fagy, miért veſzi, ’s li-meg a’ teſtet, ha ſokáig érdekli (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, [696]) | Nem árt, ha [a juhok] faggyal a’ vetett földeken legelnek, söt inkább használ (1792 Német Mihály C3324, 112) | a fagyon kint tanyázó és éhséggel küzdő katonát (1857 Vasárnapi Újság CD56) | Ha csak egy hangot is mersz hozzám szólni egész estve, hát kilöklek a fagyra (1869–1872 Déryné Széppataki Róza 8102005, 19) | Sokáig didergett odakinn a fagyban (1919 Oláh Gábor 9487061, 29) | Fagytól vörös keze (1953 Németh László² ford.–Tolsztoj¹ 9485067, 338) | ebben az évben korán megjöttek a talajmenti fagyok (1966 Moldova György 9449001, 35) | Éjszakánként erős fagyok hőköltették a tavaszt (1989 Annus József 2015018, 20) | [A babiloni fűz] rendkívül érzékeny a fagyra (2007 Perneczky Géza 3150008, 591).

1a. (rég) ’〈a levegő hőmérsékletének mint időjárási jelenségnek a paramétereként:〉fagypont(ot jelző vonal)’ ❖ A’ leg nagyobb hideg volt 5-dik Januariusban, midn a’ Reamu meleg Méröjén (Thermometrum) a’ Fagy alatt a’ 6-dik léptsön (gradus) volt a’ kénes (1807 Hazai Tudósítások C0188, 86) | Délkeleti szelek, változó felhőzetű (ködös) idő. Hőmérsék fagy körül (1890 Pesti Hírlap jan. 5. C5638, 18) | A hőmérséklet ingadozása a borús idő folytán igen kicsiny s nappal egy-két fokkal a fagy fölé, éjjel pedig ugyanannyival alája süllyed (1930 Pesti Napló dec. 31. C8708, 8).

2. (átv is) ’vminek fagyott állapota, ill. megfagyott v. a hidegtől megmerevedett, megkeményedett dolog, anyag, kül. talaj v. jég’ ❖ E’ Városnak falai között, ollyan vólt a’ mély halgatás, mint azon erdökbe, mellyeknek madarait a’ jeges zúzmarának fagya által véri (1776 Bessenyei György¹ ford.–Lucanus 7044040, 28) | A’ Paraſzt’ ſzekere a’ fagyon úgy rázott, Hogy már a’ látásban ſzememis hibázott (1808 Farkas András 7041004, 14) | [Az ún. gyapjas kölest] partos homokos helyen jókor kell vetni, mihelytt a főld fagya elmegyen (1826 Fáy András¹ 8139014, 8) | a fagyra addig öntözgettek ujra vizet, hogy a jég [megvastagodott] (1878 Bakahumor C4187, 201) | felolvadt az atyai szív fagya (1894 Malonyay Dezső 8292002, 118) | Szalad a puli pillanat, fagyon koppantja körmeit (1929 József Attila 9282038, 80) | elhatározták, hogy Bussy-Rabutin felhasználva a környező mocsarak fagyát, mindenekelőtt Székesfehérvárt, majd Simontornyát igyekezzék hatalmába keríteni (1941 Bánlaky József CD16) | Anyám egész hónapra sütött mindig előre kenyeret. Négy-öt nagyot. Télen pár nappal előbb le kellett hozni a padlásról a kuckóba, hogy kiengedjen a fagya (1954 Darvas József 9101013, 65) | felenged a fagy; ilyenkor kivirágzik a sár (2007 Perneczky Géza 3150014, 1409).

2a. ’emberi test(rész) hideg, kihűlt állapota v. (vmely érzelmi hatás miatt kialakult) fázásérzet, ill. 〈test(rész)ben:〉 fagyási folyamat (miatt kialakult tünet, kül. fájdalom)’ ❖ Minden tagja mer fagy. Kezd haldoklani (1777 Baróti Szabó Dávid 7021019, 272) | Bodzavirág és összevágott beléndfű egyenlő mennyiségben két vagy négy lat vétetvén elő, tejjel hig péppé csináltatik […]. Ezen pépben alvás előtt minden estve addig tartatnak a’ szenvedő tagok, mig a’ baj el nem mulik a’ fagy’ kimentével (1834 Fillértár 8623002, 159) | VI. Egészség állapotai, melyek a zönge- és lejtvény-kifejezést változtatják: […] 9. Hideg és fagy borzadozást okoz; a testet görbére húzza öszsze, a vállakat pedig fölfelé vonja; minden kifejezés fagyos; a hang száraz, s az egész ember fogékonytalan a kellemes érzelmek iránt (1861 Mátray Gábor 8300003, 94) | Bethlen nézi őt, s amint neki tetszik, ördögi vigyorgással nézi őt. Kiveri testét a fagy és a következő pillanatban égésbe borul minden porcikája (1911 Bán Ferenc CD10) | eszembejutott az orvosság [a hidegtől fájó ujjaimra]: „Ha fagy bántja kezed, lábad, Hóval mossad, mert feltámad.” A versnek igaza volt, mert a hó enyhülést hozott (1932 Tamási Áron 9701004, 152) | Czinege János az ökörólban aludt. Nappal nem ért rá fázni, éjjel, ha lábába fagy állt, összeverte (1963 Esti Hírlap febr. 9. C4752, [5]) | Albina, a 13 esztendős krasznojarszki kislány még viszonylag szerencsésen megúszta: kezein fagy okozta sebeket takarnak a kötések, amióta egy pillanatra kesztyű nélkül lépett ki a ház ajtaján (2001 Magyar Hírlap CD09).

3. (rég, vál v. irod) ’rémület, félelem (miatti bénultság)’ ❖ Kinek orrát tsipte a’ félsz’ erős fagygya, Dérlelő hidegét az mind reám agygya (1774 Dugonics András C1484, 99) | Faggyal borzadok rémlésemben (1792 Magyar Múzeum C0353, 105) | Fagy veszi minden erét, töprenkedik (1831 Pázmándi Horvát Endre C3437, 206) | Az elbámuló tuhudunok odatekintének, s dermesztő fagy állta el szíveiket attól a látványtól (1882 Jókai Mór CD18) | Poe Edgar szelleme spekulativ és abstrakt. Müvein érezni lehet a gondolat remegését; szivét fagy, eszét borzadály’ futja végig (1906 Pesti Napló aug. 1. C5274, 16).

3a. (halál birt jelzővel) (kissé rég, irod) ’〈a halál dermesztő közelségének, rémületének, ill. állapotának kif-ére〉’ ❖ bucsuzni akaró ajakán a halál fagya, a fájdalom, a keserü gondolat, még a szót, még a vigaszt is megdermesztik (1847 Hetilap CD61) | Szemében még a kéj Gyorsan hűlő lángja... Míg szivét a halál Zord fagya elállja (1854 Tompa Mihály CD01) | A halál fagyát érezem és rettegek e ködös, zavaros, szomorú Párizstól (1904 Ady Endre CD0801) | testén a zord halál fagya letörte ereit, e liliomágakat (1911 Babits Mihály ford.–Wilde CD10).

4. (rég, vál v. irod) ’érzéketlenség, érzelemmentesség, közöny v. rideg távolságtartás, ill. ezt tükröző viselkedés, megnyilvánulás’ ❖ a nemes fagy zárult jellemében, mindennapi tanujel (1846 Kuthy Lajos C2856, 227) | Az érzelemnek teljes hiányát fagynak (Frost) mondják (1850 Purgstaller József C3557, 13) | nincs más mód – mondá fagygyal a levéltárnokné, – mint elhíni Szibit (1881 Matkovics Pál C3054, 58) | ez a hüvös, lelki fagy, az örök magánosságnak e szomoru csöndje (1918 Móricz Zsigmond 9462007, 262) | fanyar szigorod fagya enyhül (1940 Lukács László 9407022, 87) | öregedő lelkében huszonöt év hallgatásának fagya engedett fel (1982 Jékely Zoltán 9278103, 40).

UB: -tűrő.

ÖE: ~balzsam, ~csap, ~érzékeny, ~hozó, ~idő, ~repedés, ~védelem.

Vö. CzF. fagy²; ÉrtSz. fagy²; TESz.; ÉKsz. fagy²; SzT. fagy[²]

fagy² főnév 3A
1.
0 Celsius-fokos v. az alatti külső hőmérséklet (mint időjárási jelenség), ill. olyan 〈hely v. időszak〉, amikor ilyen a hőmérséklet
Fagy, miért veſzi, ’s li-meg a’ teſtet, ha ſokáig érdekli
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
Nem árt, ha [a juhok] faggyal a’ vetett földeken legelnek, söt inkább használ
(1792 Német Mihály)
a fagyon kint tanyázó és éhséggel küzdő katonát
(1857 Vasárnapi Újság)
Ha csak egy hangot is mersz hozzám szólni egész estve, hát kilöklek a fagyra
(1869–1872 Déryné Széppataki Róza)
Sokáig didergett odakinn a fagyban
(1919 Oláh Gábor)
Fagytól vörös keze
(1953 Németh László² ford.Tolsztoj¹)
ebben az évben korán megjöttek a talajmenti fagyok
(1966 Moldova György)
Éjszakánként erős fagyok hőköltették a tavaszt
(1989 Annus József)
[A babiloni fűz] rendkívül érzékeny a fagyra
(2007 Perneczky Géza)
1a. (rég)
〈a levegő hőmérsékletének mint időjárási jelenségnek a paramétereként:〉 fagypont(ot jelző vonal)
A’ leg nagyobb hideg volt 5-dik Januariusban, midn a’ Reamu meleg Méröjén (Thermometrum) a’ Fagy alatt a’ 6-dik léptsön (gradus) volt a’ kénes
(1807 Hazai Tudósítások)
Délkeleti szelek, változó felhőzetű (ködös) idő. Hőmérsék fagy körül
(1890 Pesti Hírlap jan. 5.)
A hőmérséklet ingadozása a borús idő folytán igen kicsiny s nappal egy-két fokkal a fagy fölé, éjjel pedig ugyanannyival alája süllyed
(1930 Pesti Napló dec. 31.)
2. (átv is)
vminek fagyott állapota, ill. megfagyott v. a hidegtől megmerevedett, megkeményedett dolog, anyag, kül. talaj v. jég
E’ Városnak falai között, ollyan vólt a’ mély halgatás, mint azon erdökbe, mellyeknek madarait a’ jeges zúzmarának fagya által véri
(1776 Bessenyei György¹ ford.Lucanus)
A’ Paraſzt’ ſzekere a’ fagyon úgy rázott, Hogy már a’ látásban ſzememis hibázott
(1808 Farkas András)
[Az ún. gyapjas kölest] partos homokos helyen jókor kell vetni, mihelytt a főld fagya elmegyen
(1826 Fáy András¹)
a fagyra addig öntözgettek ujra vizet, hogy a jég [megvastagodott]
(1878 Bakahumor)
felolvadt az atyai szív fagya
(1894 Malonyay Dezső)
Szalad a puli pillanat, fagyon koppantja körmeit
(1929 József Attila)
elhatározták, hogy Bussy-Rabutin felhasználva a környező mocsarak fagyát, mindenekelőtt Székesfehérvárt, majd Simontornyát igyekezzék hatalmába keríteni
(1941 Bánlaky József)
Anyám egész hónapra sütött mindig előre kenyeret. Négy-öt nagyot. Télen pár nappal előbb le kellett hozni a padlásról a kuckóba, hogy kiengedjen a fagya
(1954 Darvas József)
felenged a fagy; ilyenkor kivirágzik a sár
(2007 Perneczky Géza)
2a.
emberi test(rész) hideg, kihűlt állapota v. (vmely érzelmi hatás miatt kialakult) fázásérzet, ill. 〈test(rész)ben:〉 fagyási folyamat (miatt kialakult tünet, kül. fájdalom)
Minden tagja mer fagy. Kezd haldoklani
(1777 Baróti Szabó Dávid)
Bodzavirág és összevágott beléndfű egyenlő mennyiségben két vagy négy lat vétetvén elő, tejjel hig péppé csináltatik […]. Ezen pépben alvás előtt minden estve addig tartatnak a’ szenvedő tagok, mig a’ baj el nem mulik a’ fagy’ kimentével
(1834 Fillértár)
VI. Egészség állapotai, melyek a zönge- és lejtvény-kifejezést változtatják: […] 9. Hideg és fagy borzadozást okoz; a testet görbére húzza öszsze, a vállakat pedig fölfelé vonja; minden kifejezés fagyos; a hang száraz, s az egész ember fogékonytalan a kellemes érzelmek iránt
(1861 Mátray Gábor)
Bethlen nézi őt, s amint neki tetszik, ördögi vigyorgással nézi őt. Kiveri testét a fagy és a következő pillanatban égésbe borul minden porcikája
(1911 Bán Ferenc)
eszembejutott az orvosság [a hidegtől fájó ujjaimra]: „Ha fagy bántja kezed, lábad, Hóval mossad, mert feltámad.” A versnek igaza volt, mert a hó enyhülést hozott
(1932 Tamási Áron)
Czinege János az ökörólban aludt. Nappal nem ért rá fázni, éjjel, ha lábába fagy állt, összeverte
(1963 Esti Hírlap febr. 9.)
Albina, a 13 esztendős krasznojarszki kislány még viszonylag szerencsésen megúszta: kezein fagy okozta sebeket takarnak a kötések, amióta egy pillanatra kesztyű nélkül lépett ki a ház ajtaján
(2001 Magyar Hírlap)
3. (rég, vál v. irod)
rémület, félelem (miatti bénultság)
Kinek orrát tsipte a’ félsz’ erős fagygya, Dérlelő hidegét az mind reám agygya
(1774 Dugonics András)
Faggyal borzadok rémlésemben
(1792 Magyar Múzeum)
Fagy veszi minden erét, töprenkedik
(1831 Pázmándi Horvát Endre)
Az elbámuló tuhudunok odatekintének, s dermesztő fagy állta el szíveiket attól a látványtól
(1882 Jókai Mór)
Poe Edgar szelleme spekulativ és abstrakt. Müvein érezni lehet a gondolat remegését; szivét fagy, eszét borzadály’ futja végig
(1906 Pesti Napló aug. 1.)
3a. (halál birt jelzővel) (kissé rég, irod)
〈a halál dermesztő közelségének, rémületének, ill. állapotának kif-ére〉
bucsuzni akaró ajakán a halál fagya, a fájdalom, a keserü gondolat, még a szót, még a vigaszt is megdermesztik
(1847 Hetilap)
Szemében még a kéj Gyorsan hűlő lángja... Míg szivét a halál Zord fagya elállja
(1854 Tompa Mihály)
A halál fagyát érezem és rettegek e ködös, zavaros, szomorú Párizstól
(1904 Ady Endre)
testén a zord halál fagya letörte ereit, e liliomágakat
(1911 Babits Mihály ford.Wilde)
4. (rég, vál v. irod)
érzéketlenség, érzelemmentesség, közöny v. rideg távolságtartás, ill. ezt tükröző viselkedés, megnyilvánulás
a nemes fagy zárult jellemében, mindennapi tanujel
(1846 Kuthy Lajos)
Az érzelemnek teljes hiányát fagynak (Frost) mondják
(1850 Purgstaller József)
nincs más mód – mondá fagygyal a levéltárnokné, – mint elhíni Szibit
(1881 Matkovics Pál)
ez a hüvös, lelki fagy, az örök magánosságnak e szomoru csöndje
(1918 Móricz Zsigmond)
fanyar szigorod fagya enyhül
(1940 Lukács László)
öregedő lelkében huszonöt év hallgatásának fagya engedett fel
(1982 Jékely Zoltán)
UB: -tűrő
ÖE: fagybalzsam, fagycsap, fagyérzékeny, fagyhozó, fagyidő, fagyrepedés, fagyvédelem
Vö. CzF. fagy²; ÉrtSz. fagy²; TESz.; ÉKsz. fagy²; SzT. fagy[²]

Beállítások