fagy² fn 3A
1. ’0 Celsius-fokos v. az alatti külső hőmérséklet (mint időjárási jelenség), ill. olyan 〈hely v. időszak〉, amikor ilyen a hőmérséklet’ ❖ Fagy, miért veſzi, ’s li-meg a’ teſtet, ha ſokáig érdekli (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, [696]) | Nem árt, ha [a juhok] faggyal a’ vetett földeken legelnek, söt inkább használ (1792 Német Mihály C3324, 112) | a fagyon kint tanyázó és éhséggel küzdő katonát (1857 Vasárnapi Újság CD56) | Ha csak egy hangot is mersz hozzám szólni egész estve, hát kilöklek a fagyra (1869–1872 Déryné Széppataki Róza 8102005, 19) | Sokáig didergett odakinn a fagyban (1919 Oláh Gábor 9487061, 29) | Fagytól vörös keze (1953 Németh László² ford.–Tolsztoj¹ 9485067, 338) | ebben az évben korán megjöttek a talajmenti fagyok (1966 Moldova György 9449001, 35) | Éjszakánként erős fagyok hőköltették a tavaszt (1989 Annus József 2015018, 20) | [A babiloni fűz] rendkívül érzékeny a fagyra (2007 Perneczky Géza 3150008, 591).
1a. (rég) ’〈a levegő hőmérsékletének mint időjárási jelenségnek a paramétereként:〉fagypont(ot jelző vonal)’ ❖ A’ leg nagyobb hideg volt 5-dik Januariusban, midn a’ Reamu meleg Méröjén (Thermometrum) a’ Fagy alatt a’ 6-dik léptsön (gradus) volt a’ kénes (1807 Hazai Tudósítások C0188, 86) | Délkeleti szelek, változó felhőzetű (ködös) idő. Hőmérsék fagy körül (1890 Pesti Hírlap jan. 5. C5638, 18) | A hőmérséklet ingadozása a borús idő folytán igen kicsiny s nappal egy-két fokkal a fagy fölé, éjjel pedig ugyanannyival alája süllyed (1930 Pesti Napló dec. 31. C8708, 8).
2. (átv is) ’vminek fagyott állapota, ill. megfagyott v. a hidegtől megmerevedett, megkeményedett dolog, anyag, kül. talaj v. jég’ ❖ E’ Városnak falai között, ollyan vólt a’ mély halgatás, mint azon erdökbe, mellyeknek madarait a’ jeges zúzmarának fagya által véri (1776 Bessenyei György¹ ford.–Lucanus 7044040, 28) | A’ Paraſzt’ ſzekere a’ fagyon úgy rázott, Hogy már a’ látásban ſzememis hibázott (1808 Farkas András 7041004, 14) | [Az ún. gyapjas kölest] partos homokos helyen jókor kell vetni, mihelytt a főld fagya elmegyen (1826 Fáy András¹ 8139014, 8) | a fagyra addig öntözgettek ujra vizet, hogy a jég [megvastagodott] (1878 Bakahumor C4187, 201) | felolvadt az atyai szív fagya (1894 Malonyay Dezső 8292002, 118) | Szalad a puli pillanat, fagyon koppantja körmeit (1929 József Attila 9282038, 80) | elhatározták, hogy Bussy-Rabutin felhasználva a környező mocsarak fagyát, mindenekelőtt Székesfehérvárt, majd Simontornyát igyekezzék hatalmába keríteni (1941 Bánlaky József CD16) | Anyám egész hónapra sütött mindig előre kenyeret. Négy-öt nagyot. Télen pár nappal előbb le kellett hozni a padlásról a kuckóba, hogy kiengedjen a fagya (1954 Darvas József 9101013, 65) | felenged a fagy; ilyenkor kivirágzik a sár (2007 Perneczky Géza 3150014, 1409).
2a. ’emberi test(rész) hideg, kihűlt állapota v. (vmely érzelmi hatás miatt kialakult) fázásérzet, ill. 〈test(rész)ben:〉 fagyási folyamat (miatt kialakult tünet, kül. fájdalom)’ ❖ Minden tagja mer fagy. Kezd haldoklani (1777 Baróti Szabó Dávid 7021019, 272) | Bodzavirág és összevágott beléndfű egyenlő mennyiségben két vagy négy lat vétetvén elő, tejjel hig péppé csináltatik [...]. Ezen pépben alvás előtt minden estve addig tartatnak a’ szenvedő tagok, mig a’ baj el nem mulik a’ fagy’ kimentével (1834 Fillértár 8623002, 159) | VI. Egészség állapotai, melyek a zönge- és lejtvény-kifejezést változtatják: […] 9. Hideg és fagy borzadozást okoz; a testet görbére húzza öszsze, a vállakat pedig fölfelé vonja; minden kifejezés fagyos; a hang száraz, s az egész ember fogékonytalan a kellemes érzelmek iránt (1861 Mátray Gábor 8300003, 94) | Bethlen nézi őt, s amint neki tetszik, ördögi vigyorgással nézi őt. Kiveri testét a fagy és a következő pillanatban égésbe borul minden porcikája (1911 Bán Ferenc CD10) | eszembejutott az orvosság [a hidegtől fájó ujjaimra]: „Ha fagy bántja kezed, lábad, Hóval mossad, mert feltámad.” A versnek igaza volt, mert a hó enyhülést hozott (1932 Tamási Áron 9701004, 152) | Czinege János az ökörólban aludt. Nappal nem ért rá fázni, éjjel, ha lábába fagy állt, összeverte (1963 Esti Hírlap febr. 9. C4752, [5]) | Albina, a 13 esztendős krasznojarszki kislány még viszonylag szerencsésen megúszta: kezein fagy okozta sebeket takarnak a kötések, amióta egy pillanatra kesztyű nélkül lépett ki a ház ajtaján (2001 Magyar Hírlap CD09).
3. (rég, vál v. irod) ’rémület, félelem (miatti bénultság)’ ❖ Kinek orrát tsipte a’ félsz’ erős fagygya, Dérlelő hidegét az mind reám agygya (1774 Dugonics András C1484, 99) | Faggyal borzadok rémlésemben (1792 Magyar Múzeum C0353, 105) | Fagy veszi minden erét, töprenkedik (1831 Pázmándi Horvát Endre C3437, 206) | Az elbámuló tuhudunok odatekintének, s dermesztő fagy állta el szíveiket attól a látványtól (1882 Jókai Mór CD18) | Poe Edgar szelleme spekulativ és abstrakt. Müvein érezni lehet a gondolat remegését; szivét fagy, eszét borzadály’ futja végig (1906 Pesti Napló aug. 1. C5274, 16).
3a. (halál birt jelzővel) (kissé rég, irod) ’〈a halál dermesztő közelségének, rémületének, ill. állapotának kif-ére〉’ ❖ bucsuzni akaró ajakán a halál fagya, a fájdalom, a keserü gondolat, még a szót, még a vigaszt is megdermesztik (1847 Hetilap CD61) | Szemében még a kéj Gyorsan hűlő lángja... Míg szivét a halál Zord fagya elállja (1854 Tompa Mihály CD01) | A halál fagyát érezem és rettegek e ködös, zavaros, szomorú Párizstól (1904 Ady Endre CD0801) | testén a zord halál fagya letörte ereit, e liliomágakat (1911 Babits Mihály ford.–Wilde CD10).
4. (rég, vál v. irod) ’érzéketlenség, érzelemmentesség, közöny v. rideg távolságtartás, ill. ezt tükröző viselkedés, megnyilvánulás’ ❖ a nemes fagy zárult jellemében, mindennapi tanujel (1846 Kuthy Lajos C2856, 227) | Az érzelemnek teljes hiányát fagynak (Frost) mondják (1850 Purgstaller József C3557, 13) | nincs más mód – mondá fagygyal a levéltárnokné, – mint elhíni Szibit (1881 Matkovics Pál C3054, 58) | ez a hüvös, lelki fagy, az örök magánosságnak e szomoru csöndje (1918 Móricz Zsigmond 9462007, 262) | fanyar szigorod fagya enyhül (1940 Lukács László 9407022, 87) | öregedő lelkében huszonöt év hallgatásának fagya engedett fel (1982 Jékely Zoltán 9278103, 40).
UB: -tűrő.
ÖE: ~balzsam, ~csap, ~érzékeny, ~hozó, ~idő, ~repedés, ~védelem.
Vö. CzF. fagy²; ÉrtSz. fagy²; TESz.; ÉKsz. fagy²; SzT. fagy [2]