fagydaganat fn 3A2

1. (Orvos) ’〈ember, állat test(rész)én:〉 hideg(, nedves) időjárás, fagyás következtében kialakuló, vörös színű, enyhébb időben viszkető, gyakr. fájdalmas, kiújulásra hajlamos duzzanat’ ❖ Fagydag, Fagydaganat, fn. die Froſtbeule (1838 Magyar és német zsebszótár C2979, 205) | a matróz fagydaganatban szenvedő kezeit és lábait [fagybalzsammal dörzsölte be] (1875 Jókai Mór C2298, 3) | Baptiste úrral [ti. a párizsi állatkert vízilovával] váratlan kellemetlenség történt: a lábán fagydaganat támadt a decemberi hidegben (1896 Pesti Napló dec. 31. C8678, 4) | Ezek az élet ingyenes élvezetei, mint példának okáért tavasszal a fagy-daganatokat vakarni, hogy olyan bűnösen viszketnek – odaadó őszinteséggel, kegyetlenül, dühödt gyönyörűséggel véresre vakarni (1922 Kosztolányi Dezső ford.–Mann CD10) | Nedves hidegben (fagypont felett is), a kézen, az orron, a lábszáron és a térden vörös színű ödéma keletkezhet kínzó viszketéssel, esetleg fájdalommal, ez a fagydaganat (1995 MagyarNagyLex. C5817, 451).

2. (rég) ’〈faágon, fatörzsön:〉 fagyásos eredetűnek vélt, de rovarkárosítás után keletkező rákos sejtburjánzás, duzzanat’ ❖ nagy előnye az északi oldalon való szemzésnek továbbá az is, hogy a fagytól meg van védve a szem. Tudjuk, hogy öreg fák leginkább az u. n. fagydaganatban szenvednek és pedig mindjárt a talaj fölött sokkal nagyobb a különbség a nappali hő és az éjjeli fagy közt, mint a felsőbb légrétegekben. Már pedig épen ezen a veszedelmes helyen, t. i. egy tenyérnyire a föld felszine fölött alszik a kis nemes-szem s a sebének a szélei nagyon ki vannak dudorodva (1886 Pesti Hírlap aug. 18. C5634, 13) | Fagydaganat a fáknál, a gyümölcsfák még sima ágainak vagy törzsének kérgén kis, legfeljebb 1 cm. magas daganatok. Ezek a tavaszi fagyok hatásakép jelentkeznek, s képződésük eddig tökéletesen megfejtve nincs. A fagydaganatokat jellemzi, hogy képződésük évében puhák, a körömmel könnyen szétmorzsolhatók (1894 PallasLex. CD02).

Vö. CzF. fagydag · fagydaganat; ÉrtSz.; ÉKsz.

fagydaganat főnév 3A2
1. (Orvos)
〈ember, állat test(rész)én:〉 hideg(, nedves) időjárás, fagyás következtében kialakuló, vörös színű, enyhébb időben viszkető, gyakr. fájdalmas, kiújulásra hajlamos duzzanat
Fagydag, Fagydaganat, fn.főnév die Froſtbeule
(1838 Magyar és német zsebszótár)
a matróz fagydaganatban szenvedő kezeit és lábait [fagybalzsammal dörzsölte be]
(1875 Jókai Mór)
Baptiste úrral [ti. a párizsi állatkert vízilovával] váratlan kellemetlenség történt: a lábán fagydaganat támadt a decemberi hidegben
(1896 Pesti Napló dec. 31.)
Ezek az élet ingyenes élvezetei, mint példának okáért tavasszal a fagy-daganatokat vakarni, hogy olyan bűnösen viszketnek – odaadó őszinteséggel, kegyetlenül, dühödt gyönyörűséggel véresre vakarni
(1922 Kosztolányi Dezső ford.Mann)
Nedves hidegben (fagypont felett is), a kézen, az orron, a lábszáron és a térden vörös színű ödéma keletkezhet kínzó viszketéssel, esetleg fájdalommal, ez a fagydaganat
(1995 MagyarNagyLex.)
2. (rég)
〈faágon, fatörzsön:〉 fagyásos eredetűnek vélt, de rovarkárosítás után keletkező rákos sejtburjánzás, duzzanat
nagy előnye az északi oldalon való szemzésnek továbbá az is, hogy a fagytól meg van védve a szem. Tudjuk, hogy öreg fák leginkább az u. n.úgynevezett fagydaganatban szenvednek és pedig mindjárt a talaj fölött sokkal nagyobb a különbség a nappali hő és az éjjeli fagy közt, mint a felsőbb légrétegekben. Már pedig épen ezen a veszedelmes helyen, t. i.tudniillik egy tenyérnyire a föld felszine fölött alszik a kis nemes-szem s a sebének a szélei nagyon ki vannak dudorodva
(1886 Pesti Hírlap aug. 18.)
Fagydaganat a fáknál, a gyümölcsfák még sima ágainak vagy törzsének kérgén kis, legfeljebb 1 cm.centiméter magas daganatok. Ezek a tavaszi fagyok hatásakép jelentkeznek, s képződésük eddig tökéletesen megfejtve nincs. A fagydaganatokat jellemzi, hogy képződésük évében puhák, a körömmel könnyen szétmorzsolhatók
(1894 PallasLex.)
Vö. CzF. fagydag · fagydaganat; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások