faggyús mn és fn  faggyas

I. mn 15A

1. ’〈kül. kérődző állatok húsában:〉 faggyúból álló 〈rész〉 v. ilyen részt tartalmazó 〈hús〉, ill. ritk. ilyen húsból készült 〈étel〉’ ❖ jóllehet a’ kövérségek közönségeſen-is a’ mi gyomrunkal roſzſzúl egyeznek; de különöſen a’ juhoknak fagygyas kövére (1787 Mátyus István 7222020, 111) | A keleti embernek joga van csettinteni a nyelvével, ha faggyas kebabjának a zamatját érzi? (1894 Bársony István C4964, 129) | [A bivaly] zsírja faggyús (1911 RévaiNagyLex. C5699, 360) | nem szereted a faggyas birkahúst (1962 Magyar Nyelvőr C6013, 270) | A sertésvesét alaposan megtisztítom a fehér, faggyús részektől (1987 Frank Júlia et al. CD19) | Az öregebb szarvasmarha húsa sötétebb, tömöttebb állományú és faggyúsabb (1994 Népszabadság szept. 15. C7844, [17]).

1a. ’faggyúra jellemző v. arra emlékeztető 〈íz, szag〉, ill. ilyen szagú 〈anyag〉’ ❖ A’ melly új fazékban fagygyú vólt, mindenkor fagyús szagú (1779 Magyar grammatika C2985, 214) | a sült és főtt birkahúsok faggyús ízét (1897 Vasárnapi Újság C7411, 879) | Mélyet szívott a faggyús levegőből, aztán tenyerének egyetlen, biztos verésével leütötte a gyertya fejéről a lángot (1928 Sziráky Judith CD10) | a kocsma négylábú kolbászsütőgépjének a rostélyáról egyre kívánatosabban szállt a pörkölődő hús faggyas illata (1942 Népszava jún. 14. C7510, 15) | [a teavaj] minősége tovább romlott. Ez a romlás faggyús, avas, savanyú szagban és ízben mutatkozik (1958 Esti Hírlap febr. 23. C0122, 7) | A birkahúst forró ecetes vízzel kell leforráznunk, hogy a faggyús szaga-íze eltűnjön (1992 Frank Júlia CD19).

1b. ’faggyúval kevert 〈anyag〉, ill. faggyúval bekent v. átitat(ód)ott 〈dolog〉’ ❖ [a kanócok] büdös köves, ſzurkos, faggyús és puskaporos tsepübl ’s rongyokból voltak kéſzülve (1790 Hadi és Más Nevezetes Történetek C0172, 533) | [az ónból öntött ágyúgolyót] fagyús vagy szappanos vászonyba kell takarni (1829 Pák Dienes 8346005, 50) | elfújta a gyertyáját, bűzölni hagyva az izzó faggyús kanócot (1872 Jókai Mór CD18) | Ajtó megett faggyas kötél A nyakadra vár! (1912 Ethnographia C6925, 359) | [A fa- és szarutárgyakon] a hajszálvékony vonalakkal kialakított mintát azután kalapzsírral vagy faggyús korommal kenték be, hogy az a karcolásokban megülve, fekete színt kapjon a minta, és így jobban elüssön a világosabb háttértől (1962 Domonkos Ottó CD52) | a faggyúval kezelt timsós-faggyús magyar bőr volt Európa-szerte kedvelt és különlegesnek számító árucikk a középkorban (1997 Mocskonyi Melinda CD52).

1c. (ritk) ’olyan 〈tartály, edény〉, amelyben faggyú van’ ❖ Ime azonban, a mint a vének kinyiták a fagygyús tömlőt, a kardot nem találták benne (1856 Vasárnapi Újság CD56) | [Etelka] biztosan beleesett volna a forró faggyus katlanba, ha ön még jókor el nem kapta volna a pillangós szoknyája csücskét (1892 Budapesti Hírlap jan. 18. C4739, 8).

1d. (rég) ’〈kérődző állat jelölésére〉’ ❖ A’ fagygyas állatnak terméſzete a’ kérödzés, azért tehát az orvoſságot mindenkor kérödzés után kell bé-adni (1791 Fekésházy György 7105001, 7) | a’ métely mindenek felett leg-jobban ſzereti a’ gyenge árpa-növésen való fajzáſt, mellyet az juh, vagy akár melly fagygyas állat ha meg-eſzi, bizonyoſsan meg-mételyesedik, ’s el-is véſz (1791 Fekésházy György 7105001, 10) | Fagygyas-állat: Sebosum animal (1809 Végtagokra szedett szótár C3747, 189).

2. (rég) ’kövérre hízott, hájas 〈személy, testrész〉’ ❖ hallották azt, miként egy kormos Jeſovita, vagy zſiros Barát, egy a jó fagygyas vesély, ’s tellyes tüdej, erſitett hangos torokból eredett ſzózat által a’ ſzegénységet, mint az Évangyéliomnak tanátsát ditséri (1790 Laczkovics János ford.–Martinovics C2877, 71) | én assecurálom Nagysádat, hogy Zseni még eddig kicsiny, de faggyas; ha csak ezután nem nő-meg (1823 Kazinczy Ferenc C2571, 271) | Egy fadgyas szobaleány hordja fel reggelimet (1832 Jászay Pál C0214, 111).

3. ’faggyút termelő 〈mirigy〉, ill. ilyen mirigy váladékával kevert 〈anyag〉 v. ilyen váladékot tartalmazó 〈elváltozás〉’ ❖ a’ makk körül-is találtatnak valami fagygyas ikráshúsok (1782 Rácz Sámuel ford.–Plenck C3565, 67) | [a bőr alsó rétege] bé-szivó vizedényekkel, és véres erekkel; fagygyas hojagotskákkal-is (folliculi sebacei) rakva vagyon (1789 Rácz Sámuel C3562, 84) | Althaus J., Londonban, találta, hogy az állandó villamosságot az anyajegyek bizonyos alakjainál igen jó sikerrel alkalmazhatni, valamint az a tömlős golyvát és faggyús tömlőket elég gyorsan szétoszlatja (1875 Orvosi Hetilap C8125, 781) | Az újszülött bőre faggyus anyaggal van fedve (vernix caseosa), amely mázos anyag különösen bőven található a bőrredőkben (1925 RévaiNagyLex. C5714, 610) | A fekete közepű mitesszerektől, pattanásoktól, faggyús kiemelkedésektől elsősorban a hormonháztartás átrendeződését megsínylő fiatalok kínlódnak (1995 Magyar Hírlap CD09).

II. fn 4A

’faggyúgyertya készítésével foglalkozó személy’ ❖ A gyerek olykor segített Bernardo atyának is, a faggyúsok műhelyéből taligázta el a karvastagságú gyertyákat, tűzifát, olajat hordott, elkísérte az atyát az ostyásokhoz vagy a gazdákhoz, akik a szentelni való bort árulták (2010 Darvasi László 3153010, 819).

Vö. CzF. faggyas, ~; ÉrtSz.; TESz. faggyú; ÉKsz.; SzT. faggyas; ÚMTsz. faggyas

faggyús melléknév és főnév
faggyas I. 15A II. 4A
I. melléknév 15A
1.
〈kül. kérődző állatok húsában:〉 faggyúból álló 〈rész〉 v. ilyen részt tartalmazó 〈hús〉, ill. ritk. ilyen húsból készült 〈étel〉
jóllehet a’ kövérségek közönségeſen-is a’ mi gyomrunkal roſzſzúl egyeznek; de különöſen a’ juhoknak fagygyas kövére
(1787 Mátyus István)
A keleti embernek joga van csettinteni a nyelvével, ha faggyas kebabjának a zamatját érzi?
(1894 Bársony István)
[A bivaly] zsírja faggyús
(1911 RévaiNagyLex.)
nem szereted a faggyas birkahúst
(1962 Magyar Nyelvőr)
A sertésvesét alaposan megtisztítom a fehér, faggyús részektől
(1987 Frank Júlia et al.)
Az öregebb szarvasmarha húsa sötétebb, tömöttebb állományú és faggyúsabb
(1994 Népszabadság szept. 15.)
1a.
faggyúra jellemző v. arra emlékeztető 〈íz, szag〉, ill. ilyen szagú 〈anyag〉
A’ melly új fazékban fagygyú vólt, mindenkor fagyús szagú
(1779 Magyar grammatika)
a sült és főtt birkahúsok faggyús ízét
(1897 Vasárnapi Újság)
Mélyet szívott a faggyús levegőből, aztán tenyerének egyetlen, biztos verésével leütötte a gyertya fejéről a lángot
(1928 Sziráky Judith)
a kocsma négylábú kolbászsütőgépjének a rostélyáról egyre kívánatosabban szállt a pörkölődő hús faggyas illata
(1942 Népszava jún. 14.)
[a teavaj] minősége tovább romlott. Ez a romlás faggyús, avas, savanyú szagban és ízben mutatkozik
(1958 Esti Hírlap febr. 23.)
A birkahúst forró ecetes vízzel kell leforráznunk, hogy a faggyús szaga-íze eltűnjön
(1992 Frank Júlia)
1b.
faggyúval kevert 〈anyag〉, ill. faggyúval bekent v. átitat(ód)ott 〈dolog〉
[a kanócok] büdös köves, ſzurkos, faggyús és puskaporos tsepübl ’s rongyokból voltak kéſzülve
(1790 Hadi és Más Nevezetes Történetek)
[az ónból öntött ágyúgolyót] fagyús vagy szappanos vászonyba kell takarni
(1829 Pák Dienes)
elfújta a gyertyáját, bűzölni hagyva az izzó faggyús kanócot
(1872 Jókai Mór)
Ajtó megett faggyas kötél A nyakadra vár!
(1912 Ethnographia)
[A fa- és szarutárgyakon] a hajszálvékony vonalakkal kialakított mintát azután kalapzsírral vagy faggyús korommal kenték be, hogy az a karcolásokban megülve, fekete színt kapjon a minta, és így jobban elüssön a világosabb háttértől
(1962 Domonkos Ottó)
a faggyúval kezelt timsós-faggyús magyar bőr volt Európa-szerte kedvelt és különlegesnek számító árucikk a középkorban
(1997 Mocskonyi Melinda)
1c. (ritk)
olyan 〈tartály, edény〉, amelyben faggyú van
Ime azonban, a mint a vének kinyiták a fagygyús tömlőt, a kardot nem találták benne
(1856 Vasárnapi Újság)
[Etelka] biztosan beleesett volna a forró faggyus katlanba, ha ön még jókor el nem kapta volna a pillangós szoknyája csücskét
(1892 Budapesti Hírlap jan. 18.)
1d. (rég)
〈kérődző állat jelölésére〉
A’ fagygyas állatnak terméſzete a’ kérödzés, azért tehát az orvoſságot mindenkor kérödzés után kell bé-adni
(1791 Fekésházy György)
a’ métely mindenek felett leg-jobban ſzereti a’ gyenge árpa-növésen való fajzáſt, mellyet az juh, vagy akár melly fagygyas állat ha meg-eſzi, bizonyoſsan meg-mételyesedik, ’s el-is véſz
(1791 Fekésházy György)
Fagygyas-állat: Sebosum animal
(1809 Végtagokra szedett szótár)
2. (rég)
kövérre hízott, hájas 〈személy, testrész〉
hallották azt, miként egy kormos Jeſovita, vagy zſiros Barát, egy a jó fagygyas vesély, ’s tellyes tüdej, erſitett hangos torokból eredett ſzózat által a’ ſzegénységet, mint az Évangyéliomnak tanátsát ditséri
(1790 Laczkovics János ford.Martinovics)
én assecurálom Nagysádat, hogy Zseni még eddig kicsiny, de faggyas; ha csak ezután nem nő-meg
(1823 Kazinczy Ferenc)
Egy fadgyas szobaleány hordja fel reggelimet
(1832 Jászay Pál)
3.
faggyút termelő 〈mirigy〉, ill. ilyen mirigy váladékával kevert 〈anyag〉 v. ilyen váladékot tartalmazó 〈elváltozás〉
a’ makk körül-is találtatnak valami fagygyas ikráshúsok
(1782 Rácz Sámuel ford.Plenck)
[a bőr alsó rétege] bé-szivó vizedényekkel, és véres erekkel; fagygyas hojagotskákkal-is (folliculi sebacei) rakva vagyon
(1789 Rácz Sámuel)
Althaus J., Londonban, találta, hogy az állandó villamosságot az anyajegyek bizonyos alakjainál igen jó sikerrel alkalmazhatni, valamint az a tömlős golyvát és faggyús tömlőket elég gyorsan szétoszlatja
(1875 Orvosi Hetilap)
Az újszülött bőre faggyus anyaggal van fedve (vernix caseosa), amely mázos anyag különösen bőven található a bőrredőkben
(1925 RévaiNagyLex.)
A fekete közepű mitesszerektől, pattanásoktól, faggyús kiemelkedésektől elsősorban a hormonháztartás átrendeződését megsínylő fiatalok kínlódnak
(1995 Magyar Hírlap)
II. főnév 4A
faggyúgyertya készítésével foglalkozó személy
A gyerek olykor segített Bernardo atyának is, a faggyúsok műhelyéből taligázta el a karvastagságú gyertyákat, tűzifát, olajat hordott, elkísérte az atyát az ostyásokhoz vagy a gazdákhoz, akik a szentelni való bort árulták
(2010 Darvasi László)
Vö. CzF. faggyas, ~; ÉrtSz.; TESz. faggyú; ÉKsz.; SzT. faggyas; ÚMTsz. faggyas

Beállítások