fagykár fn 4A8
1. ’(haszon)növény v. termés állapotában fagyos, hideg időjárás által okozott károsodás (mint káreset), ill. annak következtében kialakult kóros elváltozás’ ❖ A hat évi átlag szerint Magyarország netto bevétele a direct és indirect adókból […] tesz 77 milliót […]; ha továbbá számításba veszszük az 1863-diki inséges és az 1866-diki fagykár által sujtott éveket, sőt ha tekintjük már ezen év folytán is a közvetett adóknak aránylagos szaporodását, bizton lehet számítani 80 millió frt. jövedelemre (1867 Deák Ferenc beszédei C1363, 212) | Az éghajlat a bortermesztésre általában kedvező, a fagykárok nem gyakoriak s legfőlebb csak helyenkint mutatkoznak (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | vannak szakférfiak, akik a mézgás betegség névvel jelölt betegségek több esetében a pusztítást részben fiziologiai okokra (különösen fagykárok miatt beállott változásokra), részben egyes rég ismert paraziták (filloxera, peronoszpora stb.) támadásaira vezetik vissza (1897 PallasLex. CD02) | A leveleken is észlelni lehet a fagykárt elhalt részek, torz növekedés formájában (1979 Népszabadság ápr. 3. C7829, 10) | a fagykárok hatására bekövetkező sérülésekből, valamint a letört ágak helyén található sebekből csordogál a fa nedve (2001 Természet Világa CD50) | A[z 1940-es] fagykár idején 914 gyümölcsfa pusztult ki (2002 Kókai Sándor et al. CD36).
1a. ’〈haszonnövényre v. annak terméshozamára vonatkoztatva:〉 az ennek következtében keletkezett veszteség (értéke, ill. aránya)’ ❖ [az alispán] akképen intézkedett, hogy a kincstár és tekintve megyei pénztár részére befolyni kellő összegek (a 61-ki adók és megállapitott fagykárok betudásával) minden pénzügyéri beavatkozás nélkül szedessenek be (1867 Pesti Napló okt. 13. C8649, [2]) | Az őszi árpában a fagykár hatvanezer métermázsára tehető […]. A három főterményben a baranyai fagykár […] közel tízmillió pengő (1935 Budapesti Hírlap jún. 5. C4723, 6) | A katasztrófaalapból fedeznék a nem biztosítható jég- és fagykárok enyhítését (1995 Magyar Hírlap CD09) | Somogy megye legnagyobb kajszibarackosában 85-90 százalékra becsülik a fagykárt (1998 Magyar Hírlap CD09).
2. ’építmény, épület állapotában 0 Celsius-fok alatti hőmérséklet által okozott károsodás (mint káreset), ill. annak következtében keletkezett hiba, sérülés’ ❖ [az épület] pincéjében a vízvezetéki és közüzemi csövek nincsenek a falba helyezve, hanem szabadon vezetnek át a helyiségen. […] A csőrepedést fagykár okozta (1958 Esti Hírlap szept. 5. C0122, [3]) | gyors ütemben folyik az utakon a fagykárok megszüntetése. December elseje óta 13 ezer kátyút tüntettek el, de a felmérések szerint május elsejéig még több ezer vár az útkarbantartókra (1981 Népszava febr. 21. C7446, [12]) | [a mozi üzemeltetője] telente temperáló fűtéssel igyekezett megóvni az épületet a fagykároktól (1994 Népszabadság ápr. 19. C7844, melléklet IV) | A betonmedencék télen a fagykárok elkerülése érdekében üresen állnak (1998 Lakáskultúra CD39) | [a gátak] építését csak a fagykárok lehetőségének elmúltával lehet elkezdeni (1999 Országgyűlési Napló CD62).
ÖE: ~becslő.
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.