fagylal ts ige 1a (kissé rég) 

1. (tárgy n. is) ’〈hideg, kül. fagypont alatti hőmérséklet(ű időszak) v. ilyen hőmérséklettel járó időjárás(i jelenség)〉(vmivé) megfagyaszt, ill. vmihez fagyaszt vmit’ ❖ a’ ki kel tavaſz is kedvesb, s’ pompája mosolygóbb: Hogy tél fagylal elbb, ’s hoz mezeinkre havat (1783 Révai Miklós C3622, 90) | Vezesd, а’ hová néked tetszik, Angélika, Isten-asszonyom a’ te hívedet; ám vidd oda tet a’ hol a’ nappali ſúgárok el terítik a’ kietlen mezket, […] vidd tet a’ hideg Pólushoz, hol Akviló [= a viharos északi-északkeleti szél] az Otzeán’ ſós habjait örökös jéggel fagylalja (1796 Diétai Magyar Múzsa ford. C1331, 131) | [a tél] megvacogtatja a gyengélkedő levegőt, és zúzzá fagylalja lanyha méhébe az idétlen harmatot (1800–1803 Fazekas Mihály C1701, 8) | A meleg víz azonban folyosót vájt magának a jég között, s meleg gőzével szüntelen olvasztva a körüle levő jégtömeget, annak csak külső, legkeményebb rétege maradt meg, mely kívülről szüntelen fagylalva a küllevegőtől, belül szüntelen olvadva a forrás hevétől, mint egy átlátszó kristály alagút boltozódik vastagon lefüggő ragyogó jégcsapjaival a patak fölött (1851 Jókai Mór CD18) | talán a tél hidege csak azért fagylalja jéggé vizeinket, hogy a gyermekek csuszkálhassanak? (1859 Vasárnapi Újság CD56) | a jégszemek leesés közben az utjokban eső vizrészeket magukhoz fagylalják s azon hozzátapadás által alakult, közös központtal biró, rétegek adják azoknak ama nagy kiterjedést (1859 Vasárnapi Újság CD56) | [a bányász] világosságtól elzártan, ezer veszélynek kitéve folytatja terhes munkáját; verejtékét hideg nedves légkör fagylalja (1871 Orbán Balázs CD22).

1a. (tárgy n. is) ’〈ételt, kül. fagylaltot〉(részben) fagyasztással v. kocsonyásítással készít’ ❖ [a friss gyümölcsök fagyasztott levéből a szakácsok] egéſz ſzép fagylalt gyümltsöket kéſzítenek; terméſzeti ſzíneket-is, a’hoz való feſtékekkel meſterségeſen ki-majmozván (1787 Mátyus István C3068, 337) | A’ viza hójjagot, mellynek az aſztalosokon, az ételt fagylaló ſzakátsokon, és a’ Perlak vagy fejér Gyöngyöt kéſzítkön kívl, a’ nyúlos bornak meg-tiſztításában-is ez a’ haſzna van (1795 Gáti István C1860, 215) | [a fagylaltmasszát] szűrd szitán által, és meghűlvén, töltsd az erre készűlt czín-szelenczébe, s a szokott mód szerint fagylaltasd (1826 Fáy András¹ 8139011, 58) | a cukrászok meg a cukrásznék most nem szívesen fagylalnak, mert e mellett fáznak, hanem inkább süteményeket sütnek, mert így jobban melegedhetnek! (1912 Ambrus Zoltán CD10).

2. (ritk) ’〈nagy hideg(gel járó időjárási jelenség) v. ilyen hőmérsékletű, időjárású időszak testrészt v. vkit〉 erőteljesen lehűt, megdermeszt(, és így vmivé változtat)’ ❖ Indúlásunk’ napján kemény hideg vala, Melly engem is ſzintén jég-tsappá fagylala (1790 Mátyási József 7221022, 248) | tél fagylal fergeteggel ’s jéggel [téged] (1791 Kis János¹ ford.–Lowth 7177001, [10]) | mintha a’ hideg fagylalta volna a’ nyelveket és kezeket, olly nehezen nyujták az érdemlett koszorút (1842 Regélő Pesti Divatlap C1521, 135) | kitalálhatna ez a mindenható modern technika olyan védett helyet, ahol a kazán tüze nem pörkölné és a téli, zimankós szél nem fagylalná egyidöben [a mozdonyvezetőt] (1934 Pesti Hírlap nov. 25. C5682, 8).

2a. (vér tárggyal) (irod) ’〈annak kif-ére, hogy vkiben érzelmi, lelki dermedtséget, bénultságot idéz elő vmi〉’ ❖ annak tſak meg fontoláſais hidegſéggel fagylallya véremet (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0812, 190) | [Ha megöregszünk,] el mult napjainkat forgattyuk eszünkben s Könyveink árasztyuk keserves szivünkben. Néma keserűség köti le nyelvünket, A halál hidege fagylalja vérünket (1800 Bessenyei György¹ C1087, 386) | Jól tudja a nép azon vért fagylaló eseményeket, mellyeknek a dynastia oka (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | vért fagylaló robaj (1884 Szentpály Janka C3965, 149).

3. ’〈annak kif-ére, hogy lelkileg, érzelmileg bénulttá tesz, megdermeszt vkit vmi〉’ ❖ Jéggel fagylalván ſzavai ſzivemet: Ah! Téander, felkiálték, talám nem ſzeretz továb engemet (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0808, 295) | Ha lantomat kezembe fogván Rezgő ölén bájhangokat csalok ki: Jégborzalom fagylalja keblemet, És mintha en halálos énekem Zokogna, úgy tetszik dugúlt fülemnek (1835 Tóth Lőrinc C4294, 19) | velőket fagylal bár rideg nyugalmad (1847 Szemere Miklós C3945, 226) | Inkább hevítse a bor májamat, Hogysem sohaj fagylalja szivemet (1864 Ács Zsigmond ford.–Shakespeare CD11) | Honoria! hideg, mint a kigyó, Szívem’ fagylalta érintése (1893 Szász Károly² 8426054, 60).

ÖU: át~, be~, egybe~, el~, meg~.

Sz: fagylalás, fagylalat, fagylalgat.

Vö. CzF.; TESz. fagy; ÚMTsz.