fagyosszent fn 3B4

1. (rendsz. tbsz-ban) ’a katolikus egyházi naptárban v. a népi kalendáriumban szereplő szentek közül Pongrácnak, Szervácnak v. Bonifácnak, ritk. Orbánnak, es. Medárdnak az ünnepére eső napok vmelyike, kül. május 12-e, 13-a és 14-e, amelyen a népi megfigyelés szerint hideg(ebb) időjárás, gyakr. (éjszakai) fagy van’ ❖ Fagyos szent az Orbán nap is. Ha Orbán napján esik az eső, akkor leragyázik a szőllő, vagyis lehullik a virága (1886 Sirisaka Andor 8408012, 73) | [A sarlófecske] kényes, gyenge természete sokszor nehéz próbákat szenved át, mikor május végén vagy junius elején, a „fagyos szentek” táján, zordabb időjárás szokott beköszönteni (1899 Chernel István CD34) | Májusban a fagyos szentek nagy hideggel érkeztek ránk (1913 Gárdonyi Géza C1850, 227) | [A palántázással] a fagyosszenteket a többség megvárja, mert „aki előbb ültet, az sokat reckéroz, esetleg kidobja a pénzt az ablakon.” (1965 Boross Marietta CD52) | ha Tibor napján (ápr. 14.) zöld a rét, jó szénatermés lesz, ha fagyosszentekkor (máj. 12–14.) nincs felhő az égen, jó bortermés várható, ha Mária Magdolna napján (júl. 12.) esik az eső, sok dió és mogyoró terem (1990 Magyar néprajz CD47).

2. ’〈e szentek egyikének, Pongrácnak, Szervácnak v. Bonifácnak, ritk. Orbánnak, es. Medárdnak a népi megnevezéseként〉’ ❖ Hajh, azokat [a gyümölcsfákat] soha nem bántja sem a „három fagyos szent”, sem a mogorva borkóstoló Orbán! (1874–1876 Jókai Mór C2300, 279) | Felsőtanyaiak szerint a garabonciások bűvös könyvükből jó termést olvastak a földre. Arra a gazdára, aki elutasította őket: jégesőt, fagyot, tűzvészt, betegséget olvastak. El is halmozták az emberek őket mindennel, hogy csak olvassák el a fagyosszentek haragját (1968 Bálint Sándor 9022002, 146) | A néphit szerint e dátumokra [ti. május 12-re, 13-ra és 14-re] esik a fagyos szentek, Pongrác, Szervác és Bonifác napja. A hiedelem szerint fázó betegeket takargattak be saját ruháikkal. Azok megmaradtak, de ők a fagyhalál áldozatai lettek (2002 Lábadi Károly CD36) | Utolsó fagyosszentünk, Medárd […] az idén nem kímél minket, és változatossá teszi a következő hetek időjárását (2002 Magyar Hírlap CD09).

3. (tréf) ’átfagyott, erősen fázó, ill. fázékony ember, es. állat’ ❖ [a fiú] megfogja a kis huga karját, és ugy húzza magával, amig meg nem érkeznek oda, ahol az „ünnepély” van. Ott aztán a kis fagyos szenteket bevezetik egy nagy, meleg szobába (1898 Pesti Hírlap dec. 7. C5646, 11) | fagyosszent: fázékony (1913 Magyar Nyelvőr C5970, 298) | Csöpi, a foxi, a kis fagyosszent reszketett, s hol az egyik, hol a másik lábát emelgette, mert égette a talpacskáit a hó (1988 Népszabadság jan. 30. C7838, melléklet [1]).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

fagyosszent ❖ főnév ◦ 3B4 ◦
permalink
1. (rendsz. tbsz-ban)
a katolikus egyházi naptárban v. a népi kalendáriumban szereplő szentek közül Pongrácnak, Szervácnak v. Bonifácnak, ritk. Orbánnak, es. Medárdnak az ünnepére eső napok vmelyike, kül. május 12-e, 13-a és 14-e, amelyen a népi megfigyelés szerint hideg(ebb) időjárás, gyakr. (éjszakai) fagy van
Fagyos szent az Orbán nap is. Ha Orbán napján esik az eső, akkor leragyázik a szőllő, vagyis lehullik a virága
(1886 Sirisaka Andor)
[A sarlófecske] kényes, gyenge természete sokszor nehéz próbákat szenved át, mikor május végén vagy junius elején, a „fagyos szentek” táján, zordabb időjárás szokott beköszönteni
(1899 Chernel István)
Májusban a fagyos szentek nagy hideggel érkeztek ránk
(1913 Gárdonyi Géza)
[A palántázással] a fagyosszenteket a többség megvárja, mert „aki előbb ültet, az sokat reckéroz, esetleg kidobja a pénzt az ablakon.”
(1965 Boross Marietta)
ha Tibor napján (ápr.április 14.) zöld a rét, jó szénatermés lesz, ha fagyosszentekkor (máj.május 12–14.) nincs felhő az égen, jó bortermés várható, ha Mária Magdolna napján (júl.július 12.) esik az eső, sok dió és mogyoró terem
(1990 Magyar néprajz)
2.
〈e szentek egyikének, Pongrácnak, Szervácnak v. Bonifácnak, ritk. Orbánnak, es. Medárdnak a népi megnevezéseként〉
Hajh, azokat [a gyümölcsfákat] soha nem bántja sem a „három fagyos szent”, sem a mogorva borkóstoló Orbán!
(1874–1876 Jókai Mór)
Felsőtanyaiak szerint a garabonciások bűvös könyvükből jó termést olvastak a földre. Arra a gazdára, aki elutasította őket: jégesőt, fagyot, tűzvészt, betegséget olvastak. El is halmozták az emberek őket mindennel, hogy csak olvassák el a fagyosszentek haragját
(1968 Bálint Sándor)
A néphit szerint e dátumokra [ti. május 12-re, 13-ra és 14-re] esik a fagyos szentek, Pongrác, Szervác és Bonifác napja. A hiedelem szerint fázó betegeket takargattak be saját ruháikkal. Azok megmaradtak, de ők a fagyhalál áldozatai lettek
(2002 Lábadi Károly)
Utolsó fagyosszentünk, Medárd […] az idén nem kímél minket, és változatossá teszi a következő hetek időjárását
(2002 Magyar Hírlap)
3. (tréf)
átfagyott, erősen fázó, ill. fázékony ember, es. állat
[a fiú] megfogja a kis huga karját, és ugy húzza magával, amig meg nem érkeznek oda, ahol az „ünnepély” van. Ott aztán a kis fagyos szenteket bevezetik egy nagy, meleg szobába
(1898 Pesti Hírlap dec. 7.)
fagyosszent: fázékony
(1913 Magyar Nyelvőr)
Csöpi, a foxi, a kis fagyosszent reszketett, s hol az egyik, hol a másik lábát emelgette, mert égette a talpacskáit a hó
(1988 Népszabadság jan. 30.)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások