faháncs fn és mn
I. fn
1. ’fa lehántott háncsrétegének (hosszú, szalagszerű) darabja, része, kül. mint háziipari alapanyag’ ❖ A léczezethez a borágat füzággal vagy faháncscsal erősitik meg (1858 Vasárnapi Újság CD56) | [a baskíroknál] csak a szegények viselnek „csarik”-ot, faháncsból készült czipőt (1900 Nagy Géza CD20) | Alpesi kürt, a pásztorok 5-6 láb hosszú, faháncsból készült primitiv fuvóhangszere (1926 TolnaiÚjLex. C5718, 181) | [az öregasszony] a tűzhely elé guggolt, megpiszkálta a hamut, talált egy csöpp szikrát, szalmatörmeléket, faháncsot dobott rá, s fújta, hogy erőre kapjon (1978 Galgóczi Erzsébet 9168001, 173) | A mókus a fák magasabb ágai között gömb alakú gallyfészket készít, belsejét finom fahánccsal, mohával és fűvel béleli (1995 Magyarország állatvilága CD14) | [A háton vihető kosarat] vesszőből vagy faháncsból fonják (1999 Magyar néprajz CD47).
2. (jelzőként is) (Textil) ’levegős, leginkább az akácfa erősen repedezett kérgéhez hasonló felületű, vászonkötésű kreppszövet’ ❖ Faháncs (mosókrepp) sima színekben, ruhára és pongyolára (1933 Népszava jún. 4. C7501, 17) | Egyik újdonságuk a faháncs elnevezésű pamutkrepp anyag, melynek rugalmas voltát új szövési hatással érik el (1968 Népszava ápr. 14. C4832, 16) | [a blúz] anyaga műszálas batiszt, de készíthetjük színes faháncs anyagból is, ami vasalást nem igényel (1979 Népszava júl. 15. C7444, 11).
II. mn
’lehántott háncsrétegből való 〈dolog〉’ ❖ Faháncs-sajkák jönnek divatba Párisban a tavaszszal; igen ügyesen csinálják őket és különösen bogyókkal és gyümölcsökkel diszitik fel (1885 Vasárnapi Újság C7399, 272) | Leszedték már a feketeribizlit is, amelyet ízléses faháncs kosarakba rakva Franciaországba szállítanak (1958 Szabad Föld júl. 20. C4857, 12) | [Pándu királyt] hölgyei hűségesen követték az erdőbe, urukkal együtt éltek ott, és királyi köntös helyett faháncsruha födte szép tagjaikat (1960 Baktay Ervin ford. 9018002, 409) | 1944-ben Milovan Dilas mindössze egy otthon barkácsolt puskával meg egy faháncs lábbelivel ajándékozta meg Sztálint (1997 Magyar Nemzet febr. 1. C6354, 16).
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.