fahéj fn 2D2

1. (Növ) ’az ún. valódi fahéj fajba (Cinnamomum verum), ill. ún. kínai fahéj fajba (Cinnamomum aromaticum) tartozó, fényes, jellegzetesen erezett és aromás levelű, bugavirágzatú, bogyószerű termésű örökzöld trópusi fa, amelynek lehántott kérgét édes ételek-italok aromás fűszereként használják’ ❖ Fa-héj; Füſzeres héju fa (1780 Benkő József C0290, 364) | [az ún. fehér fahéj] más nemű növény mint a’ fahéj, a’ melly napnyugoti Indiának különbféle szigeteiben terem (1846 Zelena Ferenc 8534001, 8) | A világkereskedelemben legnagyobb szerepet játszó növényeknek, a rizsnek és cukornádnak, a szágópálmának itt [ti. Dél- és Délkelet-Ázsiában] van hazája; itt tenyésznek a fahéj, a szegfűszeg, a gyömbér, a bors, a kávé és a pamut (1893 PallasLex. CD02) | A Pray-kódex egészségügyi szabályaiban 27 növény nevét találjuk: gingiber (gyömbér), reuponticum (rebarbara), […] cinnamonum (fahéj), gysopus (izsóp), satureia (csombor) (1932 Rapaics Rajmund CD35) | A mérsékelt övi formák közeli rokonai ma is élnek ott [ti. az öhningeni ősmaradvány-lelőhelynél], de füge, fahéj, szappanfa és mások ma csak mediterrán vagy szubtrópusi vidékeken találhatók (1998 Természet Világa CD50).

1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ) ’〈az ilyen trópusi fák fajait magában foglaló nemzetség elnevezéseként〉’ ❖ Laurus: Cinnamomum. Hung. Fa-héj (1780 Benkő József C0290, 364) | fahéj (Cinnamomum): a babérfélék családjába tartozó nemzetség. Mintegy 250 faja között több fontos erdészeti fafaj, fűszer- és gyógynövény van (1998 MagyarNagyLex. C5820, 654).

2. ’ilyen fa lehántott, megszárítva csővé csavarodó sárgásbarna kérge darabolva v. őrölve (mint árucikk, ill. kül. édes ételek, italok ízesítésére haszn. fűszer)’ ❖ kéſzitſenek fa-héjjal és nád mézzel bor levet (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 505) | hogy [a csokoládéitalnak] az íze kedvessebb légyen, rendszerént fűszerszámokat úgymint: fahéjjat, tzukrot ’s a’ t. tesznek hozzá (1818 Mokry Benjámin ford.–Möller² 8315016, 257) | [a cimetfa] zöld, szagtalan és ízetlen kérgétől levakart belső kérge az igazi finom cimet v. fahéj […], hajlékony, de hosszában könnyen törik. Mennél vékonyabb a kéreg, annál jobb (1893 PallasLex. CD02) | [Az ecetes szilvához] két liter vizet egy fél kiló kockacukorral, egy rúd fahéjjal, egy leveseskanál szalicillal és ízlés szerinti finom ételecettel felforralunk (1956 Béke és Szabadság aug. 29. C0045, 22) | [A csirkét] körberakom a megmosott és félbevágott (meghámozott) paradicsommal. A paradicsomra sót, őrölt fahéjat és őrölt borsot szórok (1987 Frank Júlia et al. CD19) | Süttem egy jó almafánkot, ahogy Vili bácsi szereti, porcukorral s fahajjal (2017 Tompa Andrea 3640008, 419).

2a. ’e fűszer íze v. illata’ ❖ A Hongkongról nyert első benyomáshoz, melyet tehát sohasem felejtünk el, hozzátartozik az a fahéjjal kevert kámfor-illat is, mely az egész Queens-Road-ot betölti (1909 Pesti Hírlap dec. 5. C5657, 38) | Tárt öledből illatosan fahéj és méz és dús gyönyörök csapata árad (1921 Babits Mihály ford.–Cornelius Gallus C0587, 45) | A bor színe egyenletesen világosbordó. Illata egy pici fűszeresség, talán fahéj mögött különösen málnás, sőt fruttis vagy inkább Fruitella-cukorkás (2002 Magyar Hírlap CD09) | ne higgyük azt, hogy a vanília [ízű etetőanyag a halnál] mindig nyerő! Van, mikor az ánizst keresi, máskor a mogyorót, a fahéjat, a csokoládét (2010 Szabad Föld ápr. 30. C8396, 31).

3. ’e fűszer színéhez hasonló sárgásbarna szín(árnyalat)’ ❖ Variációk egyszerű kötött ruhákra […]. Alapanyaguk: mohair-gyapjú-műszál keverés. Színek: fehér, szürke, barna, fahéj (1977 Népszava nov. 20. C7442, 11) | Őszi színek az arcokon[.] Meleg barnák, karamella, fahéj, sárgás-rózsaszín árnyalatok (1996 Népszabadság nov. 14. C7846, 31) | [az idei a nyári divatban] föltűnnek a fűszerszínek: úgymint a mustár, a fahéj és más barnás tónusok (1999 Népszabadság máj. 20. C6989, [27]).

4. (jelzővel) ’〈egyéb olyan (fás szárú) növény elnevezésében, amelyből v. amelynek kérgéből hasonló ízű fűszert készítenek, ill. az abból készült fűszer megnevezésében〉’ ❖ [a kínafa kérgéből készült hideglelés elleni orvosság, vagyis a kinin] mivel a’ Jeſuviták igen el hirdették ’s oſztogatták, Jeſuviták porának is hivattatott; több másféle neveket is adának néki; mai nap pedig kina kinának avagy Peruviai-fa-héjnak mondatik (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 268) | A’ Felséges Helytartó Tanáts bizonyoson megérté, hogy egynémelly fahéj, Új China nevezete alatt olly ſzándékból hozatott be Hazánkba, hogy az igazi Perui China helyett eladattassék (1806 Hazai Tudósítások C0187, 190) | A’ fejér fahéjt is használták ez előtt, melly sok esetekben azt tette, mit a’ jó féle fahéj tett. – Ez, egy keserű, szagos, csípős ízű héj, mellyet az emésztés’ hibája és szelek ellen használtak (1846 Zelena Ferenc 8534001, 8) | Costus L. (növ., fehér fahéj, kosztuszgyökér), a gyömbérfélék forróvidéki füve, 27 fajjal az ó- és újvilágban (1899 PallasLex. C7819, 307) | A Venezuelától Floridáig honos Canella winterana kérge fűszer, ami kanellakéreg vagy fehér fahéj néven ismert; illata a fahéjéhoz hasonló (1974 Urania növényvilág ford. C6207, 303).

5. (kissé rég v. nyj) ’általában vmely fa kérge (a hánccsal együtt), es. faháncs, ill. annak darabja, része, lisztje (mint alapanyag)’ ❖ Egynehány fogyatkozáſok az írásban nem teſzik az egéſz könyvet meg-vetetté. Az írásnak módja tſak ollyan mint a’ fa-héj, és némellykor a’ fa jó, ámbár а’ héjja nem jó-is (1783 Kónyi János ford.–Kelemen, XIV. C2739, 322) | Sok könyvek latányúl a’ fa héjjból készültt papirosra írattak (1823 Homonnay Imre C2098, 14) | [az éhínség alatt] a szerencsétlen lakosok, bizonyos összetört fahajakkal táplálkoztak, abból egy nemét a tésztának készitvén (1847 Hetilap CD61) | az ösvenyen Fahéjból szőtt vizes ruhák nyoma Látszik (1861 Arany János ford.–Kálidásza CD01) | [a hársfa] héját lefejti s a fahéj belső oldaláról kézzel szijácsot huzogat, hánt le, ami hasonlít a raffiához (1911 Malonyay Dezső CD07) | [a szarvas télen] egyéb [élelem] híjján fahéjra is rászorul (1928 Rázsó Lajos–Nagy László¹ 1132002, 17) | Hordtam is egymás után a tűzrevalót, […] aztán a nagyja fa-hajat ő [ti. Csider Gabi] kapdosta össze (1967 Kamjén István 9299002, 24) | fahéjból font istrángú, nagy rossz lovon ülő csúnya csontasszony (1980 NéprajziLex. CD47).

ÖE: ~barna, ~fa, ~olaj, ~por, ~sav.

Sz: fahéjaz.

Vö. CzF. fahaj, ~; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

fahéj főnév 2D2
1. (Növ)
az ún. valódi fahéj fajba (Cinnamomum verum), ill. ún. kínai fahéj fajba (Cinnamomum aromaticum) tartozó, fényes, jellegzetesen erezett és aromás levelű, bugavirágzatú, bogyószerű termésű örökzöld trópusi fa, amelynek lehántott kérgét édes ételek-italok aromás fűszereként használják
Fa-héj; Füſzeres héju fa
(1780 Benkő József)
[az ún. fehér fahéj] más nemű növény mint a’ fahéj, a’ melly napnyugoti Indiának különbféle szigeteiben terem
(1846 Zelena Ferenc)
A világkereskedelemben legnagyobb szerepet játszó növényeknek, a rizsnek és cukornádnak, a szágópálmának itt [ti. Dél- és Délkelet-Ázsiában] van hazája; itt tenyésznek a fahéj, a szegfűszeg, a gyömbér, a bors, a kávé és a pamut
(1893 PallasLex.)
A Pray-kódex egészségügyi szabályaiban 27 növény nevét találjuk: gingiber (gyömbér), reuponticum (rebarbara), […] cinnamonum (fahéj), gysopus (izsóp), satureia (csombor)
(1932 Rapaics Rajmund)
A mérsékelt övi formák közeli rokonai ma is élnek ott [ti. az öhningeni ősmaradvány-lelőhelynél], de füge, fahéj, szappanfa és mások ma csak mediterrán vagy szubtrópusi vidékeken találhatók
(1998 Természet Világa)
1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ)
〈az ilyen trópusi fák fajait magában foglaló nemzetség elnevezéseként〉
Laurus: Cinnamomum. Hung.Hungaris ’magyaroknál’ Fa-héj
(1780 Benkő József)
fahéj (Cinnamomum): a babérfélék családjába tartozó nemzetség. Mintegy 250 faja között több fontos erdészeti fafaj, fűszer- és gyógynövény van
(1998 MagyarNagyLex.)
2.
ilyen fa lehántott, megszárítva csővé csavarodó sárgásbarna kérge darabolva v. őrölve (mint árucikk, ill. kül. édes ételek, italok ízesítésére haszn. fűszer)
kéſzitſenek fa-héjjal és nád mézzel bor levet
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
hogy [a csokoládéitalnak] az íze kedvessebb légyen, rendszerént fűszerszámokat úgymint: fahéjjat, tzukrot ’s a’ t.s a többi tesznek hozzá
(1818 Mokry Benjámin ford.Möller²)
[a cimetfa] zöld, szagtalan és ízetlen kérgétől levakart belső kérge az igazi finom cimet v.vagy fahéj […], hajlékony, de hosszában könnyen törik. Mennél vékonyabb a kéreg, annál jobb
(1893 PallasLex.)
[Az ecetes szilvához] két liter vizet egy fél kiló kockacukorral, egy rúd fahéjjal, egy leveseskanál szalicillal és ízlés szerinti finom ételecettel felforralunk
(1956 Béke és Szabadság aug. 29.)
[A csirkét] körberakom a megmosott és félbevágott (meghámozott) paradicsommal. A paradicsomra sót, őrölt fahéjat és őrölt borsot szórok
(1987 Frank Júlia et al.)
Süttem egy jó almafánkot, ahogy Vili bácsi szereti, porcukorral s fahajjal
(2017 Tompa Andrea)
2a.
e fűszer íze v. illata
A Hongkongról nyert első benyomáshoz, melyet tehát sohasem felejtünk el, hozzátartozik az a fahéjjal kevert kámfor-illat is, mely az egész Queens-Road-ot betölti
(1909 Pesti Hírlap dec. 5.)
Tárt öledből illatosan fahéj és méz és dús gyönyörök csapata árad
(1921 Babits Mihály ford.Cornelius Gallus)
A bor színe egyenletesen világosbordó. Illata egy pici fűszeresség, talán fahéj mögött különösen málnás, sőt fruttis vagy inkább Fruitella-cukorkás
(2002 Magyar Hírlap)
ne higgyük azt, hogy a vanília [ízű etetőanyag a halnál] mindig nyerő! Van, mikor az ánizst keresi, máskor a mogyorót, a fahéjat, a csokoládét
(2010 Szabad Föld ápr. 30.)
3.
e fűszer színéhez hasonló sárgásbarna szín(árnyalat)
Variációk egyszerű kötött ruhákra […]. Alapanyaguk: mohair-gyapjú-műszál keverés. Színek: fehér, szürke, barna, fahéj
(1977 Népszava nov. 20.)
Őszi színek az arcokon[.] Meleg barnák, karamella, fahéj, sárgás-rózsaszín árnyalatok
(1996 Népszabadság nov. 14.)
[az idei a nyári divatban] föltűnnek a fűszerszínek: úgymint a mustár, a fahéj és más barnás tónusok
(1999 Népszabadság máj. 20.)
4. (jelzővel)
〈egyéb olyan (fás szárú) növény elnevezésében, amelyből v. amelynek kérgéből hasonló ízű fűszert készítenek, ill. az abból készült fűszer megnevezésében〉
[a kínafa kérgéből készült hideglelés elleni orvosság, vagyis a kinin] mivel a’ Jeſuviták igen el hirdették ’s oſztogatták, Jeſuviták porának is hivattatott; több másféle neveket is adának néki; mai nap pedig kina kinának avagy Peruviai-fa-héjnak mondatik
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
A’ Felséges Helytartó Tanáts bizonyoson megérté, hogy egynémelly fahéj, Új China nevezete alatt olly ſzándékból hozatott be Hazánkba, hogy az igazi Perui China helyett eladattassék
(1806 Hazai Tudósítások)
A’ fejér fahéjt is használták ez előtt, melly sok esetekben azt tette, mit a’ jó féle fahéj tett. – Ez, egy keserű, szagos, csípős ízű héj, mellyet az emésztés’ hibája és szelek ellen használtak
(1846 Zelena Ferenc)
Costus L.Linnaeus (növ.növény, fehér fahéj, kosztuszgyökér), a gyömbérfélék forróvidéki füve, 27 fajjal az ó- és újvilágban
(1899 PallasLex.)
A Venezuelától Floridáig honos Canella winterana kérge fűszer, ami kanellakéreg vagy fehér fahéj néven ismert; illata a fahéjéhoz hasonló
(1974 Urania növényvilág ford.)
5. (kissé rég v. nyj)
általában vmely fa kérge (a hánccsal együtt), es. faháncs, ill. annak darabja, része, lisztje (mint alapanyag)
Egynehány fogyatkozáſok az írásban nem teſzik az egéſz könyvet meg-vetetté. Az írásnak módja tſak ollyan mint a’ fa-héj, és némellykor a’ fa jó, ámbár а’ héjja nem jó-is
(1783 Kónyi János ford.Kelemen, XIV.)
Sok könyvek latányúl a’ fa héjjból készültt papirosra írattak
(1823 Homonnay Imre)
[az éhínség alatt] a szerencsétlen lakosok, bizonyos összetört fahajakkal táplálkoztak, abból egy nemét a tésztának készitvén
(1847 Hetilap)
az ösvenyen Fahéjból szőtt vizes ruhák nyoma Látszik
(1861 Arany János ford.Kálidásza)
[a hársfa] héját lefejti s a fahéj belső oldaláról kézzel szijácsot huzogat, hánt le, ami hasonlít a raffiához
(1911 Malonyay Dezső)
[a szarvas télen] egyéb [élelem] híjján fahéjra is rászorul
(1928 Rázsó Lajos–Nagy László¹)
Hordtam is egymás után a tűzrevalót, […] aztán a nagyja fa-hajat ő [ti. Csider Gabi] kapdosta össze
(1967 Kamjén István)
fahéjból font istrángú, nagy rossz lovon ülő csúnya csontasszony
(1980 NéprajziLex.)
ÖE: fahéjbarna, fahéjfa, fahéjolaj, fahéjpor, fahéjsav
Sz: fahéjaz
Vö. CzF. fahaj, ~; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások