🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.

fajelmélet fn 

1. (kissé rég, Biol) ’az élőlények törzsfejlődését az egymással versengő fajok közül az életképesebbek kiválasztódásával magyarázó elmélet’ ❖ a nemzetek életére az állati fajelmélet helyesen nem alkalmazható (1879 Pesti Hírlap máj. 14. C5627, 2) | [Kitaibel Pál] fő érdeme, hogy a francia Lamarck-kal egyidőben szakított a faj dogmatikus felfogásával; mind növényi, mind állati leírásaiban megkülönböztetéseiben önállóan jár el s küzd a modern fajelmélet érdekében (1927 TolnaiÚjLex. C5725, 308).

2. (rég, Népr) ’az archaikus népek gondolkodásmódját, nyelvét, társadalmi és kulturális sajátosságait vizsgáló tudományág’ ❖ [Brinton Daniel Garrison amerikai etnológus] mint orvos vett részt az amerikai polgárháborúban, itt gyűjtve az első anyagot fajelméletéhez, utóbbival később a modern amerikai etnológia (népismerettan) megalapítójává lett (1911 RévaiNagyLex. C5699, 742).

3. (Pol v. Tört) ’egyes, örökletes tényezőktől függő külső jegyek, kül. a bőr-, szem- v. hajszín, testalkat, koponyaforma, ill. a közös nyelv, kultúra, szokások, intézmények stb. által jellemezett embercsoportok közötti értékbeli különbséget, és a felsőbbrendűnek tartott embercsoport(ok)nak a többiek feletti legitim uralmát hirdető elmélet v. ideológia’ ❖ az általános ellenszenvet, mely Jákób ivadékait már a rómaiak korában üldözé, [Friedrich von Hellwald] az újkori fajelméletek alapján állva és az emberi nem egységét el nem ismerve, annak tulajdonítja, hogy az árja fajok ösztönszerű idegenséget éreztek az idegen sémiták iránt (1876 Pauler Gyula C7558, 142) | A nemzeti szocialista fajelmélet tudósai […] proklamálták az északi fajtának felsőbbrendűségét, megállapítván, hogy e fajtának máig legtisztábban kitenyésztett embercsoportja a germánság (1933 Fenyő Miksa CD10) | a Szent István király által előszabott hagyományok által kell feléjük [ti. a magyarság szomszédságában élő népek felé] közelítenünk! És semmiképp sem egy merev fajelmélet útján, melyet idegen eredetiből esetleg átmagyarítottunk (1938 Korunk Szava 2131001, 410) | A kultúrkörök elméletét biologisztikus társadalomfölfogással kötötte össze a fajelmélet. Alapítója a francia arisztokrata Joseph Arthur Gobineau (1816–1882), igazán jelentőssé azonban csupán Houston Stewart Chamberlain (1855–1927) tette (1981 Lendvai L. Ferenc 1092004, 215) | Szálasi ideológiájának lényeges vonása a náci-germán fajelmélet és az erre épülő német birodalmi politika elvetése (1996 Karsai László CD58) | a 20. század első évtizedeiben az emberfajták és nemzetek antropológiai, társadalmi, pszichológiai és kulturális vonásainak összekapcsolását a faj fogalmával fajelméletek sora támasztotta alá mind Európában, mind pedig Amerikában (1999 Szabó Éva Eszter CD58) | Hitler programjának minőségi és terjedelmi újszerűsége abban jelent meg, hogy az eredeti vulgármachiavellista külpolitikai célokat a lehető legradikálisabb szociáldarwinista fajelmélettel bástyázta alá (1999 Polyák Péter CD58).

Sz: fajelméleti.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.
fajelmélet főnév
1. (kissé rég, Biol)
az élőlények törzsfejlődését az egymással versengő fajok közül az életképesebbek kiválasztódásával magyarázó elmélet
a nemzetek életére az állati fajelmélet helyesen nem alkalmazható
(1879 Pesti Hírlap máj. 14.)
[Kitaibel Pál] fő érdeme, hogy a francia Lamarck-kal egyidőben szakított a faj dogmatikus felfogásával; mind növényi, mind állati leírásaiban megkülönböztetéseiben önállóan jár el s küzd a modern fajelmélet érdekében
(1927 TolnaiÚjLex.)
2. (rég, Népr)
az archaikus népek gondolkodásmódját, nyelvét, társadalmi és kulturális sajátosságait vizsgáló tudományág
[Brinton Daniel Garrison amerikai etnológus] mint orvos vett részt az amerikai polgárháborúban, itt gyűjtve az első anyagot fajelméletéhez, utóbbival később a modern amerikai etnológia (népismerettan) megalapítójává lett
(1911 RévaiNagyLex.)
3. (Pol v. Tört)
egyes, örökletes tényezőktől függő külső jegyek, kül. a bőr-, szem- v. hajszín, testalkat, koponyaforma, ill. a közös nyelv, kultúra, szokások, intézmények stb. által jellemezett embercsoportok közötti értékbeli különbséget, és a felsőbbrendűnek tartott embercsoport(ok)nak a többiek feletti legitim uralmát hirdető elmélet v. ideológia
az általános ellenszenvet, mely Jákób ivadékait már a rómaiak korában üldözé, [Friedrich von Hellwald] az újkori fajelméletek alapján állva és az emberi nem egységét el nem ismerve, annak tulajdonítja, hogy az árja fajok ösztönszerű idegenséget éreztek az idegen sémiták iránt
(1876 Pauler Gyula)
A nemzeti szocialista fajelmélet tudósai […] proklamálták az északi fajtának felsőbbrendűségét, megállapítván, hogy e fajtának máig legtisztábban kitenyésztett embercsoportja a germánság
(1933 Fenyő Miksa)
a Szent István király által előszabott hagyományok által kell feléjük [ti. a magyarság szomszédságában élő népek felé] közelítenünk! És semmiképp sem egy merev fajelmélet útján, melyet idegen eredetiből esetleg átmagyarítottunk
(1938 Korunk Szava)
A kultúrkörök elméletét biologisztikus társadalomfölfogással kötötte össze a fajelmélet. Alapítója a francia arisztokrata Joseph Arthur Gobineau (1816–1882), igazán jelentőssé azonban csupán Houston Stewart Chamberlain (1855–1927) tette
(1981 Lendvai L. Ferenc)
Szálasi ideológiájának lényeges vonása a náci-germán fajelmélet és az erre épülő német birodalmi politika elvetése
(1996 Karsai László)
a 20. század első évtizedeiben az emberfajták és nemzetek antropológiai, társadalmi, pszichológiai és kulturális vonásainak összekapcsolását a faj fogalmával fajelméletek sora támasztotta alá mind Európában, mind pedig Amerikában
(1999 Szabó Éva Eszter)
Hitler programjának minőségi és terjedelmi újszerűsége abban jelent meg, hogy az eredeti vulgármachiavellista külpolitikai célokat a lehető legradikálisabb szociáldarwinista fajelmélettel bástyázta alá
(1999 Polyák Péter)
Sz: fajelméleti
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások