adás-vevés fn 4B

1. (rég, Jog is) ’olyan (jogi szempontból szabályozott és szerződésben rögzített) ügylet, amelyben az eladó megfelelő pénzbeli ellenértékért vmit a vevő tulajdonába átad’ ❖ [néha valamely adó miatt gabonát] id eltt fele árron el-adnak. Ez meg orvosoltatik, ha a’ Vármegye rendelése ſzerént […] az illyen kéttzeres adás vevés [megbüntettetik] (1794 Magyar Hírmondó 7444106, 587) | Az adásvevés olly szerződés, melly által ingó és ingatlan javak tulajdonosi joga kész pénzért másra átruháztatnak (1845 Kovách László 8574001, 35) | [a társaság megszünteti a biztosítást,] ha például a biztosított tárgy adásvevés utján vagy bármi czím alatt más tulajdonává lesz (1858 Osztróvszky József 8342003, 42) | Murvai mestere volt az adás-vevés lebonyolításának. Egy kis percentet kapott minden ügyből (1919 Oláh Gábor 9487061, 51) | A rendelkezési jog lehetővé tette a vagyontárgyak élő személyek közötti forgalmát, tehát az adás-vevést, a megosztást, a zálogba- vagy bérbeadást, a cserét, továbbá az örökölhetőséget, és ilyen célból a végrendelkezést (1981 Tárkány Szücs Ernő 1153005, 521).

2. (/ritk) ’áruk eladása és vétele mint kereskedelmi tevékenység’ ❖ Nem olly igen ritkák ugyan azok [ti. a régi pénzek], hogy imitt amott, kivált a kls orſzágokonn, az adásbann vevésbenn néha el-ne fordúlnának (1780 Magyar Hírmondó C0268, 353) | [Kínában] a bels és küls Adásvevés igen nevezetes (1798 Sándor István 7287090, 239) | kereskedésünk – vagy olly adás vevés, melly kereskedési nevet érdemlene, általjában nincs, vagy a’ mi van is, csak gyengéded lábon áll (1830 Széchenyi István CD1501) | [hollandiai utazása során] először kezdette fölfogni, hogy az adás-vevés a társadalomban az, mi a természetben az anyag körútja (1872 Hevesi Lajos 8184001, 46) | A cserét az értékközvetítővel történő adás-vevés váltotta fel (1991 Magyar néprajz CD47).

J: adásvétel.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

adás-vevés főnév 4B
1. (rég, Jog is)
olyan (jogi szempontból szabályozott és szerződésben rögzített) ügylet, amelyben az eladó megfelelő pénzbeli ellenértékért vmit a vevő tulajdonába átad
[néha valamely adó miatt gabonát] id eltt fele árron el-adnak. Ez meg orvosoltatik, ha a’ Vármegye rendelése ſzerént […] az illyen kéttzeres adás vevés [megbüntettetik]
(1794 Magyar Hírmondó)
Az adásvevés olly szerződés, melly által ingó és ingatlan javak tulajdonosi joga kész pénzért másra átruháztatnak
(1845 Kovách László)
[a társaság megszünteti a biztosítást,] ha például a biztosított tárgy adásvevés utján vagy bármi czím alatt más tulajdonává lesz
(1858 Osztróvszky József)
Murvai mestere volt az adás-vevés lebonyolításának. Egy kis percentet kapott minden ügyből
(1919 Oláh Gábor)
A rendelkezési jog lehetővé tette a vagyontárgyak élő személyek közötti forgalmát, tehát az adás-vevést, a megosztást, a zálogba- vagy bérbeadást, a cserét, továbbá az örökölhetőséget, és ilyen célból a végrendelkezést
(1981 Tárkány Szücs Ernő)
2. (/ritk)
áruk eladása és vétele mint kereskedelmi tevékenység
Nem olly igen ritkák ugyan azok [ti. a régi pénzek], hogy imitt amott, kivált a kls orſzágokonn, az adásbann vevésbenn néha el-ne fordúlnának
(1780 Magyar Hírmondó)
[Kínában] a bels és küls Adásvevés igen nevezetes
(1798 Sándor István)
kereskedésünk – vagy olly adás vevés, melly kereskedési nevet érdemlene, általjában nincs, vagy a’ mi van is, csak gyengéded lábon áll
(1830 Széchenyi István)
[hollandiai utazása során] először kezdette fölfogni, hogy az adás-vevés a társadalomban az, mi a természetben az anyag körútja
(1872 Hevesi Lajos)
A cserét az értékközvetítővel történő adás-vevés váltotta fel
(1991 Magyar néprajz)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások