fajiság fn 

1. (ritk) ’az a tény, körülmény, hogy egy élőlény vmely biológiai értelemben vett fajhoz tartozik’ ❖ Az indiai kutatók, különösen Baker, újabban a két állat [ti. a gaurnak, ill. a gayalnak nevezett tulkok] külön fajisága mellett kardoskodnak (1929 Az állatok világa ford. CD46).

2. (kissé rég) ’egyes, örökletes tényezőktől függő külső jegyek, pl. a bőr-, szem- v. hajszín, testalkat, koponyaforma által jellemezhető emberfajta, ill. a közös nyelv, kultúra, szokások, intézmények stb. által jellemezhető nemzet(iség)’ ❖ Az alkotmány volt az, mely e nemzetet a nálánál műveltebb s hatalmasabb európai államok családjában fönntartá, […] s szivósságával megőrzé a beolvasztó politika cselszövényei ellen a magyar fajiságot (1872 Ladányi Gedeon CD57) | Politikai történetünknek külön tanulmányt igénylő problémája, mennyiben érvényesült történetünkben az egymástól lényegesen különböző két temperamentum, a dunántúli és a tiszai, melyek századok vérkeveredése folytán (ott német és szláv, itt korábban sok török: kun, besenyő, hódoltsági török, vlach és szerb) két különböző fajiságnak is tarthatók (1922 Szekfű Gyula CD58) | A fajisághoz, vallásfelekezethez való tartozás kérdésében való türelmesség az erdélyi magyarság egyik legjellemzőbb vonása s az volt a multban is (1940 Erdély CD22).

2a. (rendsz. birtokszóként) (/ritk) ’vmely embert v. embercsoportot ilyen módon meghatározó, a többitől elkülönítő jelleg, tulajdonság(együttes), ill. vkinek nemzet(iség)i hovatartozása’ ❖ [Prinz von Wittgenstein] mily boldognak festi a kozákot, hogy fajiságát elvesztve, a hatalmas cár pártfogása alatt holtra ihatja magát! (1861 Arany János C6505, 58) | Hogy a zsidó és bárminő fajiság tisztán, bátran és őszintén kifejeződhetik és fejeződjék is ki bárminő nyelven vagy műfajban vagy művészetben: az ellen a művészet leglelkével ellenkező barbárság volna gátat emelni (1911 Ignotus CD10) | [a nyugatosok] gyakran szándékosan, sokszor önkéntelenül le akarják szürni magukból és műveikből a kirívó fajiságokat, azt a külön feltünő külsőséget, amely a magyarságot lényegtelen, de nagyon is könnyen észrevehető módon jellemzi (1912 Móricz Zsigmond 9462015, 706) | Tudjuk, hogy Liszt Ferenc fajisága és nemzetisége még most is élénk vita tárgya a külföld zenetudósai közt (1914 Budapesti Hírlap ápr. 3. C4702, 12) | történetírók, etnográfusok és nyelvtudósok […] meggyőződéses hévvel vitatják a székelyek színmagyar fajiságát (1920 Hóman Bálint CD42) | [Egyesek] azt képzelik, hogy a népek, nemzetek, amint a nyelvben, úgy testi külsejükben is egységes csoportokat, úgynevezett fajokat alkotnak s hogy így minden népnek külön sajátos, jól megkülönböztethető egységes típusa, fajisága volna (1928 TolnaiÚjLex. C5728, 64) | [Farkas Gyula] nem mentegeti német mesterét, Nadlert, aki az írók fajiságából indulva ki, ahol az író karaktere nem felel meg elméletének, ott származását iparkodik kétségbevonni (1931 Babits Mihály C0697, 220) | [Justh Zsigmondot] magyar fajisága összeütközésbe hozta az 1890-es években sarjadozó nemzetközi írói törekvésekkel (1934 Pintér Jenő CD44) | [Tayananda] az európai irányt ellentétesnek tartja a hindu fajiság lényegével (1937 Iványi-Grünwald Béla CD42) | itt-ott – főként a néprajzi irodalomban – beérik olykor a beszélők fajisága szerint való fölosztással: a kaukázusi népek, a mongol, az etióp, indián stb. fajúak nyelvei (1937 Zsirai Miklós 9805001, 3) | A népek fajiságát az uralkodó rasszelemek határozzák meg. Ily értelemben beszélhetünk mediterrán fajta spanyolokról, portugálokról és írekről, északi fajta svédekről és dánokról (1943–1944 Hóman Bálint CD42) | [Farkas Gyula] a fajiság ősi hordozójához, a néphez való visszatérést hirdeti, amelyből azonban határozottan kirekeszti a nagyrészt idegen elemekből összetevődő munkásosztályt (1973 Poszler György 1124002, 227) | a német hatóságok [1944-ben] visszautasították azt a magyar oldalról történt felvetést, hogy a keresztény vallású zsidókat ne deportálják. A zsidók ugyanis nem vallásuk, hanem fajiságuk miatt lettek üldözve (1996 Munkácsi Krisztina CD57).

3. (birtokszóként) (kissé rég, ritk) ’〈vmely műalkotásnak v. életműnek〉 sajátosságai alapján hangsúlyozottan vmely nemzeti kultúrához való tartozása’ ❖ [Bartók Béla] muzsikájának fajisága innen kezdve nem annyira magyar, mint inkább a székely népzenéből táplálkozik (1908 Csáth Géza CD10) | Bartók és Kodály művészete konkrét nemzeti ideálokat kitűző, erős fajiságával ma már egyik legnagyobb értéke az új európai zeneművészetnek (1942 Prahács Margit CD43).

4. ’az emberiségnek különböző fajtákra v. nemzet(iség)ekre való tagozódásának, ill. vmely személy ilyen közösség(ek)hez való tartozásának az emberi élet, világszemlélet, viselkedés stb. szempontjából meghatározó jelentőséget tulajdonító nézet, eszmerendszer, ideológia’ ❖ A középkort igazán nem lehet vádolni a fajiság uralmával (1936 Szabó Dezső 9623007, 9) | Az ész valamikor független volt, csak önmagának engedelmeskedett. Most már csak a fajiság cselédje, ahogy a filozófia valamikor a teológia cselédje volt… (1938 Hevesi András 9246002, 169) | Gulyás Pál cikke szerint a „mély magyarság” gondolata nem a fajiság szellemét szolgálta, hanem a magyarság rejtett tehetségét, mélységét kívánta tudatosítani és európai szintre emelni (1981 A magyar irodalom története CD53).

Sz: fajiságú.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.