fájintos mn 15A (nyj v. biz)
1. ’kiváló, nagyon jó minőségű, ill. vmely célra jól megfelelő, alkalmas 〈anyag, tárgy, állat〉’ ❖ Ez az igazi, ez a fájintos [ti. borocska] (1841 Vahot Imre C4630, 72) | Adjon az úr nékem 6 pengő krajczáron faintos írópapírt a mi falusi jegyző urunk számára (1857 Hegedüs Lajos C2051, 56) | hisen a legfaintosabb selyem hurocskát [használom] (1873 Balogh Lajos C0761, 14) | No annak [a farkasnak] bőréből faintos bundát csináltatok a feleségemnek! (1885 Peleskei nótárius naptára C3463, 45) | ott áll előttük azonnal a pirosra sült, ropogós bőrű fáintos libapecsenye (1890 Jókai Mór CD18) | – Hová lettek tanító úréktól a gerlék? [...] – …hát levágták édes fiam. Azért nem láttad ott őket. Annak fáintos húskája van (1914 Kertész István CD10) | – Volna egy fájintos bikaborjúm – Hát aztán… – A Hanzi. Elcserélném a maguk egy csikójáért (1923 Kertész István CD10) | Esős napokon leül a vonyószékre, s fájintos, gyönyörű szerszámnyeleket farag (1971 Népszava dec. 23. C7436, 23).
1a. ’kiváló, kiemelkedően jó 〈hely, terület, szállás stb.〉’ ❖ soha sem lesz többé oly faintos szállásom (1883 Rózsaági Antal C3644, 31) | Legjobb is teccik nekem a Huszárba, a városba így éccaka idején, oszt így szekerestű meghálni is a legalkalmatosabb benne. Olyan egy fajintos állás, mintha csak fűtenének benne (1913 Kertész István CD10) | Pópa: Az a legelő! Hogy az az övéké lesz! Ejnye, ejnye, nem akar a fejembe menni. Pedig a gróf nekem ígérte. Faintos legelő (1914 Erdősi Dezső CD10) | A paprikaember paprikaföldön nevelkedett, paprikát termesztett, ujjait paprikaőrlő vitte el, feleségül paprikalányt választott, s most, közel a nyolcvanhoz, a faintos Gundel Étteremben kétszáz meghívott előtt életműdíjat vehetett át azért, mert elfelejtett élni (1998 Magyar Hírlap CD09) | A milicista ott élt a szomszéd faluban, mesélte máskor Tánti, a kultúrotthon mellett kapott házat, volt benne három fájintos szoba, mellette nyári konyha, jóféle kút az udvaron, és kert gyümölcsfákkal, bizony, lelkecském, erősen megszaladt nekik (2010 Vincze Ferenc 3153004, 619).
1b. ’kitűnő, kiemelkedő 〈teljesítmény, tudás, szakértelem stb.〉, ill. ilyen tudással, hozzáértéssel végrehajtott 〈művelet〉 v. így létrehozott 〈dolog〉’ ❖ Fáintos ötlete kerekedett a gyereknek (1870 Mikszáth Kálmán CD04) | Igazán fajintos muzsika (1902 Budapesti Napló ápr. 22. C4884, 4) | [Csokonai] fáintos gunydalokat irt [...] a komoly tanár urak ellen (1906 Pesti Napló ápr. 1. C5274, 2) | – Ültek-é már kigyelmetek helikopteren? Mondhatom, fáintos egy találmány! (1960 Népszava jan. 24. C4824, 13) | Mutatványos gazda[:] E’mmán szent játékunk dereka, holott a vastagjára érik. [...] Látóasszony[:] Szó se róla, fáintos angyaljáték! (1970 Határ Győző 9227001, 137) | Fáintos tűfestés [ti. hímzés]! (1970 Határ Győző 9227001, 81) | [Korongoló:] No, hadd adom rád galléros peremedet, csuprocska-cserepecske (hangja egyre halkabb) majd bévülről is, hüvelykkel, addig nyomorítlak-szomorítlak, míg megjő a kedved s potrohodat is fáintosan kiduggogálod (1970 Határ Győző 9227001, 91).
1c. (gúny is) ’elégedettséget, örömöt kiváltó, ill. vkinek a kedvére való 〈esemény, időszak stb.〉’ ❖ Ezt a fáintos mulatságot csak nem hagyhatják megnézetlen (1886 Benedek Elek C0912, 18) | Pestig megyünk [...], ahol azt a fáintos hetet töltötted (1984 Tamás Menyhért C6900, 70) | boksába rekesztetten zajlik nálunk egy fáintos kormányválság (1995 Magyar Hírlap CD09) | Ha jól értem, Földi ügyében úgy akartak fáintos bírósági tárgyalást tartani, hogy a terjedelmes corpus delictibe a védő bele sem tekinthetett volna (1998 Magyar Hírlap CD09) | Úgyis mindenki arról beszél az országban, hogy hazudik a rendőrség, nem ők fogták el egy fájintos operatív nyomozással a Whiskyst (1999 Magyar Hírlap CD09) | Hogy a kormány miért szerette volna március 15-ét, azt érteni vélem. Végre egy olyan nemzeti ünnep, amelyet össze lehet házasítani a szocialisták és a szabaddemokraták legőszintébb céljával, az európai csatlakozással. Ugyanebből az okból az ellenzéki tiltakozás is érthető, hiszen ki lenne húzva alóluk egy pár fájintos utcai demonstráció (2002 Magyar Hírlap CD09).
2. ’megnyerő, nemes v. előkelő, finom 〈modor, viselkedés stb.〉, ilyen modorú, viselkedésű stb. 〈személy〉, ill. a maga nemében kiváló, remek 〈személy〉’ ❖ Olyan faintos egy leány lett belőle, hogy beillett volna akár Tündér Ilonának (1872 Abonyi Lajos C0486, 196) | Fáintosabb körökhöz vagyok ugyan szokva (1881 Sipos Sándor C3749, 57) | Mi minden czúllát, czókotmókot raktak magokra ezek a fáintos urak! (1882 Lévay József ford.–Molière C3180, 19) | Ez az asszony [a vígjátékban] tudniillik: „a fáintos asszony” – a „helyrevaló menyecske”, akinek „jól felvágták a nyelvét” (1926 Komlós Aladár CD10) | A 18. század utolsó harmadában, a 19. század elején Magyarországon csak nagyon lassan nőtt az olvasók tábora. Csokonai vígjátékában, a Tempefőiben (1793) a nemesurak még agarakra és „fáintos dámákra” költötték pénzüket, könyvet nem vásároltak (1993 A magyarság kézikönyve CD06) | Fájintos népek lakják a várost szerencsémre (2002 Magyar Hírlap CD09).
Vö. ÉrtSz.; TESz. fájin; ÉKsz.; ÚMTsz.