🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.

fajkeveredés fn 

1. (Biol) ’kereszteződés’ ❖ ÉrtSz.

2. ’különböző emberfajtákhoz v. nemzet(iség)ekhez, es. vallási közösségekhez tartozó férfi és nő közös utódjában v. utódaiban bekövetkező, egyes örökletes tényezőkre v. az elsajátított nyelvre, kultúrára, vallási meggyőződésre stb. kiható keveredés’ ❖ A leszármazás, a mai fajkeveredés mellett, csak szintén nem fogadható el kriteriumul? mert ki határozza meg a hányadíziglen való leszármazás döntő befolyását? (1873 Keleti Károly 8233005, 68) | Minde nyelvbeli csodálatosságok annak a sajátságos fajkeveredésnek tulajdoníthatók, melyeknek Hispánia ősidőktől fogva szinhelye volt (1898 Pekár Gyula C3459, 14) | [az árják részéről India] sötétbőrű őslakóival kikerülhetetlen fajkeveredés következett be (1911 RévaiNagyLex. C5699, 679) | Fajkeveredésre mutat a honfoglaláskori magyar csontanyagon végzett antropometriai vizsgálatok eredménye, a mai magyarság egyedein és csoportjain is felismerhető mongoloid, azaz török és keletbalti, vagyis finnugor sajátságok kettőssége (1928 Hóman Bálint CD42) | A Kr. u. I. sz.-ban Mauretania római provinciává lett és ekkor megkezdődött az a fajkeveredés, melynek folyamán Mauretania őslakói, a feketebőrű maurus-ok először a latinokkal, azután a IV. sz.-ban az ott megtelepült vandálokkal, majd a VI. sz.-ban a bizánciakkal, végül a VII. sz.-ban az arabokkal keveredtek (1928 TolnaiÚjLex. C5728, 251) | [Méhely Lajos] a magyarság legnagyobb veszedelmének fogta fel a magyar-szemita együttélés és fajkeveredés folyamatát (1940 Pintér Jenő CD44) | [Houston Stewart Chamberlain] a legnagyobb veszélyt a fajkeveredésben látta, jelesül a germánok és zsidók vérkeveredésében, amely szükségképpen a germán faj elkorcsosulásához vezetne (1995 Vadász Sándor CD17) | [Edward A. Ross] így ír az új bevándorlókról és a fajkeveredésről: „…a vér, amely most ömlik át népünk vénáiba, átlagon aluli.” (1999 Szabó Éva Eszter CD58) | [Ráttkay B. Kálmán az 1940-es évek elején] a magyarság elsatnyulásának okát nem a tuberkulózisban, nem a célszerűtlen lakásviszonyokban, nem az A-vitaminos táplálkozásban, hanem leginkább a „fajkeveredés”-ben [látta] (2002 Magyar Hírlap CD09).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.
fajkeveredés ❖ főnév
permalink
1. (Biol)
kereszteződés
ÉrtSz.
2.
különböző emberfajtákhoz v. nemzet(iség)ekhez, es. vallási közösségekhez tartozó férfi és nő közös utódjában v. utódaiban bekövetkező, egyes örökletes tényezőkre v. az elsajátított nyelvre, kultúrára, vallási meggyőződésre stb. kiható keveredés
A leszármazás, a mai fajkeveredés mellett, csak szintén nem fogadható el kriteriumul? mert ki határozza meg a hányadíziglen való leszármazás döntő befolyását?
(1873 Keleti Károly)
Minde nyelvbeli csodálatosságok annak a sajátságos fajkeveredésnek tulajdoníthatók, melyeknek Hispánia ősidőktől fogva szinhelye volt
(1898 Pekár Gyula)
[az árják részéről India] sötétbőrű őslakóival kikerülhetetlen fajkeveredés következett be
(1911 RévaiNagyLex.)
Fajkeveredésre mutat a honfoglaláskori magyar csontanyagon végzett antropometriai vizsgálatok eredménye, a mai magyarság egyedein és csoportjain is felismerhető mongoloid, azaz török és keletbalti, vagyis finnugor sajátságok kettőssége
(1928 Hóman Bálint)
A Kr. u.Krisztus utáni I. sz.század-ban Mauretania római provinciává lett és ekkor megkezdődött az a fajkeveredés, melynek folyamán Mauretania őslakói, a feketebőrű maurus-ok először a latinokkal, azután a IV. sz.század-ban az ott megtelepült vandálokkal, majd a VI. sz.század-ban a bizánciakkal, végül a VII. sz.század-ban az arabokkal keveredtek
(1928 TolnaiÚjLex.)
[Méhely Lajos] a magyarság legnagyobb veszedelmének fogta fel a magyar-szemita együttélés és fajkeveredés folyamatát
(1940 Pintér Jenő)
[Houston Stewart Chamberlain] a legnagyobb veszélyt a fajkeveredésben látta, jelesül a germánok és zsidók vérkeveredésében, amely szükségképpen a germán faj elkorcsosulásához vezetne
(1995 Vadász Sándor)
[Edward A. Ross] így ír az új bevándorlókról és a fajkeveredésről: „…a vér, amely most ömlik át népünk vénáiba, átlagon aluli.”
(1999 Szabó Éva Eszter)
[Ráttkay B. Kálmán az 1940-es évek elején] a magyarság elsatnyulásának okát nem a tuberkulózisban, nem a célszerűtlen lakásviszonyokban, nem az A-vitaminos táplálkozásban, hanem leginkább a „fajkeveredés”-ben [látta]
(2002 Magyar Hírlap)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások