fajlagos mn 15A 

1. (Tud) ’faj(ta), kategória szerinti, az által meghatározott v. attól függő, specifikus 〈dolog, fogalom, jelenség stb.〉’ ❖ [a tekintélynek a] föltétlen, és minden korra és körülményekre szóló eszményben megtestesíthető felfogásából kiinduló, szintén feltétlen jogfogalmak ennek folytán nem sajátlagosak, hanem általános, részben átvitt értelmüek, mert eredetükre fajlagosan nem különböznek, hanem csakis hatályuk határaira vonatkozólag térnek el egymástól (1885 Pulszky Ágost 8380003, 255) | változók egyszersmind a vallásnak, az erkölcsnek és a jognak nemcsak tartalma, hanem határai is, az emberi tudat és az állami hatáskör módosulása arányában, annak daczára, hogy viszonylagosságuk mellett e fogalmak fajlagos különbsége is felismertetik (1885 Pulszky Ágost 8380003, 256) | ezzel meg is ragadtuk azt a központi kategóriát, amely a liberális állam fajlagos meghatározója: a liberális állam ideológiája a közjó fogalmának a folyamatos társadalmi diskurzusban történő újrameghatározása (1999 Magyar Hírlap CD09).

1a. (Orvos v. Biol) ’vmely fajra, testi összetevőre, funkcióra stb. sajátosan jellemző v. annak jellege, típusa szerint megmutatkozó, működő 〈anyag, jelenség, folyamat stb.〉, ill. ilyen módon ható 〈inger v. gyógyszer, terápia〉’ ❖ a belső kórfolyamatok megfelelö genetikus fázisainak megfelelően oly gyógyszerek alkalmaztatnak (aránylag kis adagokban), melyek a beteg szervezetben ugyanazon szöveteket fajlagosan érintik (1893 PallasLex. CD02) | a legalsóbb rangu lényeknél a fogamzási folyamatban az egész szervezet részt vesz, felsőbb ranguaknál csak egyes levált fajlagos sejtek (1894 PallasLex. CD02) | A geszt és szijács közé eső farész zöme a kettőnek színe között szokott helyet foglalni. Ez az illető fának fajlagos, jellemző színe (1913 RévaiNagyLex. C5703, 108) | Munkahipothézisünk értelmezése csakis akkor helyes, ha a stress fogalma alá vonjuk mindazon elváltozásokat, amelyek a szervezetben a reá ható ártalmas külső ingerekkel („stressorokkal”) szemben mindig azonos módon, de mégis a stressorok minőségétől függetlenül, vagyis nem-fajlagosan jönnek létre (1959 Orvosi Hetilap 9594001, 3) | A tüdőgyulladást fajlagos gyógyszerekkel Penicillinnel, Chlorociddal, Tetrannal gyógyítják, annak megfelelően, hogy kórokozója melyik gyógyszerre érzékeny (1961 Buga László 9075001, 172) | A bőr befelé ható tevékenysége kétféle jellegű. Az egyik általánosan védő, hormonszerű anyag elválasztásában és bizonyos mérgek hatástalanításában nyilvánul meg. Ez a tevékenység nem fajlagos (aspecifikus) természetű. A másik fajlagos jellegű, és a bakteriális vagy vegyi természetű kórokozó anyaggal történő közvetlen érintkezés kapcsán lép fel (1986 Az emberi test 1114003, 978) | Az idegrendszer fajlagosnak tekinthető és csak az embert megbetegítő kórokozója a meningokokkusz (Neisseria meningitidis), amely a járványos agyhártyagyulladás előidézője (1986 Az emberi test 1114005, 1289) | Az ellenanyag tehát fajlagosan kiválasztja, mintegy megjelöli az elpusztítandó sejteket (1998 Természet Világa CD50).

1b. (kissé rég, Jog) ’olyan 〈jogtárgy, kül. ingóság〉, amelyet mint szolgáltatandó dolgot vmely szerződés nem egyedileg, hanem faj(táj)a szerint határoz meg, ill. 〈vmely dolognak mint szerződés tárgyának〉 faj(táj)a szerinti 〈meghatározása〉 v. olyan 〈kötelem mint jogviszony〉, amely ilyen módon jelöli meg a szerződés tárgyát’ ❖ Telekkönyvi szolgáltatás. Fajlagos kötelem. Kártérités (1898 Pesti Napló júl. 9. C8680, 9) | [a kamat] az az ellenérték, melyet bizonyos mennyiségű fajlagosan meghatározott dolgok átengedéséért ugyanazon nemű dolgokban fizetnek (1914 RévaiNagyLex. C5707, 177) | Fajlagos kötelemről akkor van szó, amikor a teljesítés tárgyát nem határozzák meg egyedileg, hanem csak faja szerint, így pl. ha az adós tiszavidéki búzát köteles szállítani (1927 TolnaiÚjLex. C5726, 198) | A kereskedelem alapintézményei Kuncz [ti. Kuncz Ödön 1928-ban megjelent könyve] szerint a piac, a vásár, a tőzsde és a hitelértékesítés. Az első kettőnek már nincs olyan jelentősége – állapítja meg – mint a tőzsdének, ahol „helyben nem lévő, fajlagos áruk vétele és eladása folyik.” (1992 Székely Katalin 2022004, 21).

2. (Fiz is) ’vmely anyag egységnyi (tömegű) mennyiségére, ill. egy(ségnyi számú) személyre, dologra v. azzal kapcs. tevékenységre vonatkoztatott, számított, eső 〈fizikai, kémiai paraméter, tulajdonság stb.〉’ ❖ A’ gáz fajlagos könnyüsége szerint egyenesen száll fel, ’s égésekor sem szagot nem ereszt, sem az atmospherát meg nem vesztegeti (1834 Fillértár 8623004, 286) | Bekuhiba balzsam […]. Csipős savanykás izü zsiradék, melynek olvadáspontja 47°-nál van; a közönséges viasznál nagyobb fajlagos sulyu és már közönséges hőmérsékletnél is merev, törékeny (1893 PallasLex. CD02) | a fajlagos ellenállás nem függhet a vezető hosszától és keresztmetszetétől (1953 Márki János–Koncz Endre 1101002, 60) | A tóvíz párolgással történő apadása a fajlagos sótartalmat növeli (1972 Pichler János CD52) | az üzemi dolgozók fajlagos vízfogyasztása magasabb (a vizsgált esetben közel a kétszerese) a háztartási fogyasztásnak (1974 Palotás Zoltán–Horváth Mihály² CD52) | tömeges előállítás esetén a fajlagos költségek lecsökkennek (1988 Lányi András 1090002, 132) | a vezető brókercégek olykor már csak azért is szabadulni igyekeznek a magánbefektetőktől, mert ezek megbízásainak teljesítése fajlagosan sokkal több munkát jelent számukra, mint a nagyobb összegekben „játszó” intézményi invesztoroké (1998 Figyelő CD2601) | A gépek teljesítményét alapvetően a táblák mérete, alakja, a felhasználóhelytől mért távolság, a munkasebesség, valamint a fajlagos szórásmennyiség határozza meg (2005 A mezőgazdasági termelés gyakorlatának alapismeretei 3132002, 63).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.