fajnév fn 

1. (Áll, Növ is) ’〈a biológiai rendszertanban is:〉 vmely élőlény faját jelölő (jelzős) név’ ❖ „tökélletesen elneveztetett a’ Plánta, mellynek egy Nemi és egy Fajneve vagyon” (1793 Földi János C7182, 286) | A régiek azt a mesét költötték a bernicla-ludakról [= örvös lúd], hogy nem tojásból kelnek ki, hanem hogy bizonyos kacsalábu rákok (l. o.), a Lepasok, változnak át bernicla-ludakká; ezért viseli a legközönségesebb Lepas az „anatifera” [= ludat termő] fajnevet (1893 PallasLex. CD02) | A Polianthes tuberosa L. igen gyakori és kedvelt kerti növény. A latin fajnév után tubarózsának (a. m. gumós) hívják (1922 RévaiNagyLex. C5711, 550) | Külön tanulmányt érdemelne, hogy miért nem alakult ki a nyelvjárásokban egyes állatfajoknak önálló fajnevük. így például bizonytalan a szarvasmarhák megnevezése, a tyúkféléknek – tyúknak és kakasnak – pedig még a köznyelvben sincs fajnevük, hiszen a tyúk csak a nőstény ivarú egyedek megnevezése (1977 Hajdú Mihály C5917, ) | Egyes fajok a mai napig őrzik kettőjük felfedezésének, szerzőségének elismerését, mások rendszertani besorolása később megváltozott, elnevezésük tévesnek bizonyult. Mi először a ma érvényes (megadható) magyar fajnevet közöljük. A naplóban olvasható, illetve napjainkban érvényes tudományos nevet zárójelben szerepeltetjük (1996 Természet Világa CD50) | [Carl von Linnének] 1753-ban jelent meg Stockholmban a növények nevezéktanában és az érvényes fajnevek tekintetében máig mérföldkőnek számító munkája, a Species plantarum (A növények fajai) (2008 Szabó T. Attila C8628, 960).

2. (rég) ’vmely élőlény fajtáját jelölő név’ ❖ Az eléhordott juh fajoknak lassanként történt öszvekeveredésük olly nagy változásokat okozott az e’ fajokat megkülönböztető bélegekben, hogy tsak a jártas, és e’ tárgyhoz értő határozhatja meg, melly fajhoz tartozik valamelly kérdésben forgó keverék juh. Vannak az előhordott fajneveken kivl még más nevek is, úgymint: Escurial, Negretti, Imperial (1833 Tudományos Gyűjtemény C7244, 84) | Ha az árjegyzékünkben felhordott rózsagyüjteményt tekintjük, csaknem tartanunk lehetne hogy mi a’ számtalan fajnevek előszámlálása hibájával vádoltathatnánk (1847 Pesti Hírlap C8015, ?) | az angolok sertéseiknél a tenyésztési alapot többé nem az egyes faj szerinti elnevezésben, hanem bizonyos tulajdonságokban keresik. Még néhány év előtt hasonló kiállításoknál az illető fajnevek szerepeltek (1862 Pesti Napló szept. 11. C8644, 1) | [Siebenfreid úr] kitűnő alma-gyűjteményt állított ki 150 fajból, azokat csinos fehér tányérokon különözve el, a fajnevek pontos feljegyzésével (1865 Fővárosi Lapok C8081, 1174).

3. (Ásv) ’vmely ásvány faját jelölő név’ ❖ [Kengolt] az ásvány-rendszerre nézve legújabban Mohs rendszerét átöntötte. Minden fajt bele hozott. A systematikai nevek helyett fajneveket használ (1853 Budapesti Hírlap C7811, 246.) | A Német-magyar tudományos műszótár (1858) még Mohs ásványtani fajneveit magyarosítja, melyről már 186-ben Szabó Józsefazt mondja, hogy elhagyott álláspont (1907 Kornis Gyula C5849, 353) | A teljesség igényével készült ásványnévjegyzék a megnevezés után az ásvány kémiai képletét, kristályrendszerét, színét és rendszertani helyét is közli. A 4000 ásványtani fajnév mellett további 9000 név található benne (1997 Új Könyvek CD29) | Rendszertani összefoglaló név: a fajnévnél magasabb szintű kategória. Egyes fajok különböző csoportjait jelöli. Számos esetben korábbi faj nevek kerültek ebbe a kategóriába (olivin, gránát, turmalin, apadt, apofillit stb.), mert későbbi kutatások során kiderült, hogy ezek alatt több ásványt meg kell különböztetnünk (2008 Szakáll Sándor 3289001, 6).

4. (rég) ’vmely nép, népcsalád v. nemzet(iség) neve’ ❖ a’ „magyar” név genericus neve még az ország’ azon lakosainak is, kik más fajnévvel bírnának. Igen, igen, uraim ott az ilir vagy nem tudom milly zászlaju táborban, […] magyarok vagyunk mindnyájan, kik a’ magyar korona ’s magyar törvény alatt állunk (1846 Pesti Hírlap C8013, 1) | És mi ez a panslavismus? Az nem nemzetiségi ügy, nem szabadság-ügy. Egy fajnévbe absorbeálja a szláv népek különböző nemzeti egyéniségeit (1876 Kossuth Lajos CD32) | azon korban, midőn kinek-kinek hova, mely zászló és ispán alá tartozását, jogait és szabadalmait a vérség határozta meg, a besenyő, kún, székely, orosz, izmaelita stb. fajneveket régi krónikáink irói és okleveleink szerkesztői egymástól a leggondosabban megkülönböztették és soha föl nem cserélték (1880 Szabó károly CD57) | A médek fajnéven árjáknak nevezték magokat (1899 Nagy képes világtörténet CD03).

5. (rég) ’köznév’ ❖ adjátok a fajnév mellé száz epithetont [= jelzőt], csak érthető legyen; de ne mondjátok, hogy nedves víz, vagy meleg tüz (1853 Egressy Gábor 8123004, 185) | Igyekezzünk főleg az általánosb kifejezésekre késziteni [új magyar] szavakat s a fajneveknél a közönségesb tárgyak számára; de éljünk a közműnyelvvel akkor, ha munkánk nem a nagy közönség, hanem a tudomány haladásának szinvonalán álló szakférfiak […] számára van irva (1858 Pesti Napló jún. 5. C8640, 2) | [a festő,] kit tulajdonkép Schulze Vilmosnak hívtak, de mivel Schulze fajnév és nem tulajdonnév, röviden Vilmos mesternek neveztetett (1874 Pesti Napló jún. 2 . esti C8656, 1) | [A két 1390-ben kelt okirat közül] az elsőben fordúl elő a „bukovina” (bükkerdő) jelzés a Szereth menti erdőterűletre alkalmazva, hol a tartomány mai nevével, mely mint ilyen csak az Ausztriával való egyesítés után jött használatba, először (itt még mint fajnév) találkozunk (1899 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21).

Vö. CzF.; ÉKsz.