fajmagyar mn és fn (kissé rég) 

I. mn 14A3

1. ’a magyar néphez tartozó személyek meghatározó részére hagyományosan, régtől fogva jellemző v. annak tartott (keleties) antropológiai jegyekkel v. nyelvi, szokásbeli stb. sajátságokkal tipikus módon rendelkező v. tisztán magyar felmenőkkel bíró, ill. a biológiai-genetikai alapon meghatározott politikai nemzethez tartozó 〈személy〉’ ❖ vannak szép nők is Magyarországon, [írja tárcájában egy német,] de ezeken éles tekintete első tekintetre meglátta, hogy nem magyarok, illetve mongolok, hanem német eredetüek […]. Ezek szőkék, magasak, kékszemüek, pompás tartásuak, megtartották gyönyörü fajtájuk szépségét; ellenben a fajmagyar, helyesebben mongol nők idomtalanok (1901 Budapesti Hírlap szept. 13. C0056, 12) | ő [ti. a Surányi Ovidius nevű oláh fiú], Surányi nevével, tulajdonképpen fajmagyarabb nálam (1928 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | Hogy fajmagyar volt-e Ady Endre vagy nem: meddő kérdés. Az idők folyamán a legtörzsökösebb magyar famíliák is összeházasodtak – apai vagy anyai ágon – német, szláv és egyéb eredetű családokkal (1940 Pintér Jenő CD44) | 1919-től 1940-ig Erdélyben is, mint a többi, a történelmi Magyarország területétől elcsatolt területen (Felvidék, Bácska, Kárpátalja stb.) a zsidó vallású magyarok és a „fajmagyar” magyarok között szoros egységfront volt – az utódállam nacionalista politikájával szemben (1989 Karsai László 2039031, 96) | mennyivel magyarabb az a Securitate-besúgó, aki ugyan – Árpádig vissza – fajmagyar, de évtizedeken át többé vagy kevésbé szintén fajmagyarok tucatjainak tönkretételében (esetenként meggyilkolásában) működött együtt egy irgalmatlanul magyarellenes és fajromán terrorintézmény tagjaival, mint az a – tételezzük fel – román, aki anyagi érdekből, önnön nemzettársainak rosszallását is vállalva, magyarrá (vagy magyarrá is) válik? (2000 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’(jellemzően) ilyen személyekből álló 〈csoport〉, ill. az az 〈embertípus〉, amelyet ilyen személy (keleties) antropológiai jegyei jellemeznek’ ❖ nem tehetjük föl arról a gyönyörü fajmagyar népről a Dunántul alsó vidékén, hogy az erkölcstelenséget magáért az erkölcstelenségért szeresse (1902 Budapesti Hírlap nov. 27. C4690, 5) | Megtették Janót állambeli főhivatalnoknak, méltóságos Punky és Reky Punkarek János lett belőle. A Turáni Ős Sejt nevű társaság elnökének választotta. A Finn-Ugor Protoplazma bajtársi szövetség vezérének kérte fel. Ezenkívül még kétezertizenhárom fajmagyar társulat tette meg elnökévé vagy alelnökévé (1922 Szabó Dezső 9623011, 157) | mi magyarok is, visszavezethetnők-e legfajmagyarabbnak tartott típusainkat egyetlen magyar arcra? (1927 Németh László² 9485024, 23) | Erre a jelenségre [ti. a kalandozásokra] és az évszázados kemény küzdelmekre és rengeteg vérveszteségre vezethető vissza, hogy a magyar faj az idők folyamán kellőleg, illetve legalább is annyira elszaporodni nem tudott, hogy a Kárpátok övezte hazáját tisztán fajmagyar lakossággal tölthette volna be (1928 Bánlaky József CD16) | Nálunk ez a fejlődés, idegen király alatt, idegen csapatoktól megszállott országban, szintén a magyar faji államiság aláásására vezetett volna, sőt tekintettel az országban a török hódoltság következtében mindinkább elszaporodó, jobbágysorbeli nem-magyarokra, a fajmagyar politikai osztályok teljes megsemmisülését is előidézhette volna (1928 Szekfű Gyula CD42).

1b. (ritk) ’ilyen ősöktől való 〈eredet, származás〉’ ❖ [a jobbágyság] szabad költözködési joga az egykori nagyrészt fajmagyar eredetü szabadok jogviszonyaiból származott át a többiekre is (1920 Domanovszky Sándor 9111001, 5) | a fajmagyarságnak melyik részéhez tartsa magát a legjobb igyekezetű asszimiláns is, ha egyszer a fajmagyar származás mindenben tévedhetetlenné és meg nem gyanúsíthatóvá tesz (1939 Magyar Nemzet júl. 30. C8355, 8) | Rendkívül szigorú előírások voltak arranézve, hogy kik lehettek a Magyar Közösség tagjai. A legfontosabb kritérium a magyar nemzeti érzés és a fajmagyar származás volt (1947 Magyar Nemzet márc. 13. C4787, 3).

1c. ’(jellemzően) ebbe az embertípusba tartozó emberek által lakott 〈terület〉’ ❖ A népet értem ezen, a népet, melyet többször hasonlitottak anyaföldhöz, melybe a nyelv gyökerei lenyulnak, továbbá tengerhez, […] nemkülömben friss hegyi levegőhöz […]. Ami mind igaz is, – csak éppen hogy magyarokul a magyar nyelvészek, nemkülömben stilusfelügyelők és fordulatanyakönyvezők kissé szűken mérik e földet, e vizet s e levegőt, mikor az ugynevezett fajmagyar, színmagyar és törzsökösen magyar vidékekre szorítják (1911 Ignotus CD10) | Tudod, Ignotus Pál, én titokban és anélkül, hogy fajmagyar családból, vagy fajmagyar vidékről erednék, rengeteg sok ősi magyarországi dalt, rigmust, kiszólást, szót ismerek, csak úgy, kérlek, anyámtól, kisvárosi polgár szomszédoktól, parasztoktól, szóval nem könyvekből, az életből magából (1928 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | Tudom és nem tudom eléggé nagyrabecsülni azt az ötezer népiskolát, amit [Klebelsberg Kunó kultuszminiszter] épített. Tudom, hogy egymaga többet épített, mint a kiegyezés óta az összes kultuszminiszter együttvéve. Különösen fajmagyar területen (1931 Móricz Zsigmond 9462016, 360).

1d. (rég, ritk, pejor is) ’az ilyen származásból, ilyen csoporthoz tartozásból táplálkozó 〈(felsőbbrendűségű) érzés〉’ ❖ [a párbajellenesség] humanizmust, több kultúrát akar. Ez persze fáj a magyar junkereknek, az üresfejű, fajmagyar dölyfű magyar junkereknek, kik tovább is uralkodni szeretnének s terrorizálni kardokkal és pisztolyokkal (1903 Ady Endre CD0801) | [Tisza István] erős fajmagyar érzését bizonyítja: szeretete a magyar nép és a magyar költészet iránt (1920 Budapesti Szemle C7719, 75) | Zsidóégetésre készül benne [ti. Móricz Zsigmond Fortumatus című színművében] egy magyarba oltott oláh–német–lengyel kiskirálya az országnak, és egy Árpád véréből való asszony védi meg fajmagyar gőggel Fortunátus Imrét, ezt a középkori kéjencet, ország alkincstárnokát (1924 Gellért Oszkár CD10).

2. ’ilyen személy által létrehozott v. képviselt, ill. a (biológiai-genetikai alapon meghatározott) magyar néphez tartozás (tudata) által befolyásolt, arra építő, ill. ahhoz igazodó, e nemzet érdekeit figyelembe vevő(, a fajelmélet alapján álló) 〈kultúra, politika(i mozgalom) stb.〉’ ❖ Az agrárius urak, a kaszinók urai bizonyára fitymálva hallanak az új [mulatási] stílusról. Tükör sem tört, nagybőgő sem, nem durrant az üveg, nem volt semmi galiba, de mi, akik nem vagyunk ilyen konzekvensek a fajmagyar tradíciók ápolásában, hálálkodva mondjuk: – Mégiscsak történnek szép dolgok a világon (1903 Ady Endre CD0801) | [Arany János és Petőfi Sándor] a szépet nem az idegenszerűben találták, nem egy külön válogatott közönségnek akartak írni, hanem az egész népnek, az ő ünneplő nyelvén, felhasználva, kifejlesztve a nemzeti műízlés mindamaz elemeit, melyeket a népköltés nyujtott. A fajmagyar költészetet európai szinvonalra emelték, illetőleg a műköltészetet magyarrá tették (1911 RévaiNagyLex. C5697, 812) | [Miskolczy Lajos debreceni főispán programjának] végső célja az ezeréves hatalmas Magyarország, iránya pedig a fajmagyar politika (1921 Budapesti Hírlap júl. 10. C4709, 7) | [Farkas Zoltán] szerkesztette a háború előtt és alatt A Cél c. fajmagyar és konzervativ folyóiratot (1927 RévaiNagyLex. C5716, 220) | Az antiszemita fajmagyar ébredő mozgalmak ahelyett, hogy félretolták volna a zsidóságot, beállították a nemzeti osztályuralomba (1955 Bölöni György 9069001, 138).

II. fn 4A1

’a magyar néphez tartozó személyek meghatározó részére hagyományosan, régtől fogva jellemző v. annak tartott (keleties) antropológiai jegyekkel v. nyelvi, szokásbeli stb. sajátságokkal tipikus módon rendelkező v. tisztán magyar felmenőkkel bíró, ill. a biológiai genetikai alapon meghatározott politikai nemzethez tartozó személy’ ❖ Nem hagyhatom én elveszni a fajmagyart (1899 Kemechey Jenő C2587, 23) | Egy kis katzenjammert éreznek a győzelmi muri után a függetlenségi kortesek, egy kicsit szűkölnek a történelmi vagy nem történelmi nevű bihari fajmagyarok (1901 Ady Endre CD0801) | [Zempléni Árpád] turáni dalokat írt, az ősi ázsiai puszták fajmagyarját szólaltatta meg époszaiban (1919 Juhász Gyula¹ 9284891, 255) | [Rákosi Jenő] nem szívesen látta, ha „fajmagyarok”, akiket családi származásuk a tradíciós „nemzeti” irodalom mellé hajt, a túlsó oldalon kerestek érvényesülést (1955 Bölöni György 9069001, 140).

Sz: fajmagyarság.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz. (az ÉKsz.²-be nem került be).