fajzás² (4A) l. faizás

faizás fn 4Afajzás (rég) , fájzás (rég)

1. (rég, ritk) ’a faizik igével kifejezett cselekvés’ ❖ Farkas-keresés a biharmegyei erdőkben. Láttam, hogy az ahhoz értők a faizás idejében esős éjt várnak, s mielőtt az éjjeli nyomoknak valami lenne ártalmára, az erdőszélen fris nyomot keresnek (1858 Vasárnapi Újság CD56).

2. (/Tört) ’〈kül. a feudalizmus korában:〉 tűzi- v. épületfának való faanyag vágása, gyűjtése rendsz. a földesúr tulajdonában levő erdőből (a saját szükséglet mértékéig) mint tevékenység, ill. annak (a jobbágyokat megillető) joga v. erdőnek e tevékenység általi használata’ ❖ részemre residentiául a Horpácsi Kastély, Horpátsi és Gogánfai két Helységek, minden azokban lévő jobbágyokkal, szántó-földekkel, rétekkel és egyébb igasságokkal s beneficiumokkal s azokban lévő egész mostani gazdaságbéli instructioval, ugy a Nagy Erdőben való szabad fajézással részemre maradgyanak (1774 Magyar történeti életrajzok CD55) | Ami az éppületre vagy közjóra nézendő fajzást illeti, minthogy ezentűl [!] az erdők kemény inspectiók alatt lésznek, azokban sem lészen szabadsága a jobbágyoknak, hogy magok tettczések szerint netaláni káros helyen is vághassák (1776 A surányi erdők rendtartása 7473001, 311) | ha a’ Földes Úr valamely puſztáját jobbágygyának haſzon-bér’ fejében ki-adja (exarendat), következés-képpen a’ fáézást, legelöt, makkoltatást, és a’ főld’ termését neki oda köti (1804 Georch Illés C1872, 239) | A’ tűzi fájzás, épületi fájzás, kereskedési fájzás, nádvágás, nem külön adótárgyai, hanem mind rendkivüli haszonvételek, csupán az illető helységek osztályzatára lennének befolyással (1842 Pesti Hírlap CD61) | [Libetbánya] Nagy Lajostól 1379-ben kapta a szabad érczkutatási és bányanyitási „selmeczi” jogot, s utóbb még számos kiváltságot: szabad halászatot le a Garamig, szabad faizást a bányászat czéljaira, vámmentességet (1900 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Az erdő fajézása néhol szabad volt, másutt tiltott (1941 Herkely Károly C6948, 55) | A faizás meglehetősen kíméletlenül pusztítja az erdőt, bár az újkori erdőrendtartások eléggé szabályozzák az erdő használatát (1959 Vajkai Aurél 9750001, 23) | A jobbágyságot megszüntető 1848. évi törvény alapján a földesúr a jobbágyait az őket megillető faizásért pénzbeli vagy természetbeni kártalanításban részesítette (1979 NéprajziLex. CD47) | [a fertőszentmiklósi evangélikus prédikátor] faizásra is kap jogot, mind épületfára, mind tűzifára, a saját szükségletére a szentmiklósi, a csapodi, az endrédi és a vitnyédi erdőből (2002 Horváth László CD52).

Sz: faizási.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÚMTsz.

fajzás² lásd faizás
faizás főnév 4A
fajzás 4A (rég)
fájzás 4A (rég)
1. (rég, ritk)
a faizik igével kifejezett cselekvés
Farkas-keresés a biharmegyei erdőkben. Láttam, hogy az ahhoz értők a faizás idejében esős éjt várnak, s mielőtt az éjjeli nyomoknak valami lenne ártalmára, az erdőszélen fris nyomot keresnek
(1858 Vasárnapi Újság)
2. (/Tört)
〈kül. a feudalizmus korában:〉 tűzi- v. épületfának való faanyag vágása, gyűjtése rendsz. a földesúr tulajdonában levő erdőből (a saját szükséglet mértékéig) mint tevékenység, ill. annak (a jobbágyokat megillető) joga v. erdőnek e tevékenység általi használata
részemre residentiául a Horpácsi Kastély, Horpátsi és Gogánfai két Helységek, minden azokban lévő jobbágyokkal, szántó-földekkel, rétekkel és egyébb igasságokkal s beneficiumokkal s azokban lévő egész mostani gazdaságbéli instructioval, ugy a Nagy Erdőben való szabad fajézással részemre maradgyanak
(1774 Magyar történeti életrajzok)
Ami az éppületre vagy közjóra nézendő fajzást illeti, minthogy ezentűl [!] az erdők kemény inspectiók alatt lésznek, azokban sem lészen szabadsága a jobbágyoknak, hogy magok tettczések szerint netaláni káros helyen is vághassák
(1776 A surányi erdők rendtartása)
ha a’ Földes Úr valamely puſztáját jobbágygyának haſzon-bér’ fejében ki-adja (exarendat), következés-képpen a’ fáézást, legelöt, makkoltatást, és a’ főld’ termését neki oda köti
(1804 Georch Illés)
A’ tűzi fájzás, épületi fájzás, kereskedési fájzás, nádvágás, nem külön adótárgyai, hanem mind rendkivüli haszonvételek, csupán az illető helységek osztályzatára lennének befolyással
(1842 Pesti Hírlap)
[Libetbánya] Nagy Lajostól 1379-ben kapta a szabad érczkutatási és bányanyitási „selmeczi” jogot, s utóbb még számos kiváltságot: szabad halászatot le a Garamig, szabad faizást a bányászat czéljaira, vámmentességet
(1900 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
Az erdő fajézása néhol szabad volt, másutt tiltott
(1941 Herkely Károly)
A faizás meglehetősen kíméletlenül pusztítja az erdőt, bár az újkori erdőrendtartások eléggé szabályozzák az erdő használatát
(1959 Vajkai Aurél)
A jobbágyságot megszüntető 1848. évi törvény alapján a földesúr a jobbágyait az őket megillető faizásért pénzbeli vagy természetbeni kártalanításban részesítette
(1979 NéprajziLex.)
[a fertőszentmiklósi evangélikus prédikátor] faizásra is kap jogot, mind épületfára, mind tűzifára, a saját szükségletére a szentmiklósi, a csapodi, az endrédi és a vitnyédi erdőből
(2002 Horváth László)
Sz: faizási
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÚMTsz.

Beállítások