fájzás (4A) l. faizás
faizás fn 4A fajzás (rég) , fájzás (rég)
1. (rég, ritk) ’a faizik igével kifejezett cselekvés’ ❖ Farkas-keresés a biharmegyei erdőkben. Láttam, hogy az ahhoz értők a faizás idejében esős éjt várnak, s mielőtt az éjjeli nyomoknak valami lenne ártalmára, az erdőszélen fris nyomot keresnek (1858 Vasárnapi Újság CD56).
2. (/Tört) ’〈kül. a feudalizmus korában:〉 tűzi- v. épületfának való faanyag vágása, gyűjtése rendsz. a földesúr tulajdonában levő erdőből (a saját szükséglet mértékéig) mint tevékenység, ill. annak (a jobbágyokat megillető) joga v. erdőnek e tevékenység általi használata’ ❖ részemre residentiául a Horpácsi Kastély, Horpátsi és Gogánfai két Helységek, minden azokban lévő jobbágyokkal, szántó-földekkel, rétekkel és egyébb igasságokkal s beneficiumokkal s azokban lévő egész mostani gazdaságbéli instructioval, ugy a Nagy Erdőben való szabad fajézással részemre maradgyanak (1774 Magyar történeti életrajzok CD55) | Ami az éppületre vagy közjóra nézendő fajzást illeti, minthogy ezentűl [!] az erdők kemény inspectiók alatt lésznek, azokban sem lészen szabadsága a jobbágyoknak, hogy magok tettczések szerint netaláni káros helyen is vághassák (1776 A surányi erdők rendtartása 7473001, 311) | ha a’ Földes Úr valamely puſztáját jobbágygyának haſzon-bér’ fejében ki-adja (exarendat), következés-képpen a’ fáézást, legelöt, makkoltatást, és a’ főld’ termését neki oda köti (1804 Georch Illés C1872, 239) | A’ tűzi fájzás, épületi fájzás, kereskedési fájzás, nádvágás, nem külön adótárgyai, hanem mind rendkivüli haszonvételek, csupán az illető helységek osztályzatára lennének befolyással (1842 Pesti Hírlap CD61) | [Libetbánya] Nagy Lajostól 1379-ben kapta a szabad érczkutatási és bányanyitási „selmeczi” jogot, s utóbb még számos kiváltságot: szabad halászatot le a Garamig, szabad faizást a bányászat czéljaira, vámmentességet (1900 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Az erdő fajézása néhol szabad volt, másutt tiltott (1941 Herkely Károly C6948, 55) | A faizás meglehetősen kíméletlenül pusztítja az erdőt, bár az újkori erdőrendtartások eléggé szabályozzák az erdő használatát (1959 Vajkai Aurél 9750001, 23) | A jobbágyságot megszüntető 1848. évi törvény alapján a földesúr a jobbágyait az őket megillető faizásért pénzbeli vagy természetbeni kártalanításban részesítette (1979 NéprajziLex. CD47) | [a fertőszentmiklósi evangélikus prédikátor] faizásra is kap jogot, mind épületfára, mind tűzifára, a saját szükségletére a szentmiklósi, a csapodi, az endrédi és a vitnyédi erdőből (2002 Horváth László CD52).
Sz: faizási.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÚMTsz.