fakad tn ige  fokod (rég) , fokad (rég)

1. ’〈a föld mélyéből eredő folyékony v. gáznemű anyag〉 a felszínre jutva előtör (vmiből, vhonnan v. vhol), ill. 〈forrás〉 folyadékot v. gázt kibocsátva működik v. működni kezd’ ❖ a forrás egy kis, a kibugyogott víz kovagtartalmu lerakodásaiból alakult dombon fakad (1855 Vasárnapi Újság CD56) | A láva-ömlés egyre hevesebb. Kigyó sziszeg, bóditó gőz fakad (1886 Budapesti Hírlap máj. 30. C4733, 9) | az Anigrus folyó mellett fakadó kénes forrás, melytől a bőrbajosok vártak szabadulást (1904 ÓkoriLex. CD28) | ha hátra nézek, mintha gőzölögne a föld. Itt is, ott is uj gázforrás fakad (1911 Pesti Napló márc. 12. C8689, 4) | A jelenleg a földön működésben lévő vulkánok között a Mauna Loából fakad a leghígabban folyó láva (1928 TolnaiÚjLex. C5728, 160) | az isteni származású szárnyas paripa a források tiszta vizét szerette, és ahol nem talált ilyet, ott kemény patáját vágta a sziklába, s menten víz fakadt a lába nyomán (2002 Népszabadság aug. 10. C7850, 36) • fakadó víz ’árvédelmi töltés mentett oldalán árvíz hatására felfakadó víz; buzgár’ ❖ rettenetes a mi sorsunk, tavaszkor árvíz, fakadó vizek, májusban fagy, nyáron aszály látogatja meg a szép Alföldet (1880 Mikszáth Kálmán CD04) | fakadó vagy szivárgó viz, mely magasabb árvizek alkalmával ott fordul elő, hol a töltés laza talajból van építve és ilyenen vezet keresztül (1893 PallasLex. CD02) | a töltéssel párvonalasan, tőle 50-100 m.-re újabb, alacsonyabb ú. n. szorítótöltést készítenek úgy, hogy a fakadó víz a két töltés között gyűl föl, de alacsonyabb szintet ér el, mint a folyó árvize (1911 RévaiNagyLex. C5699, 80) | A belvíz túlnyomó részben csapadékból származott, melynek mennyiségét növelte az árvíz idején a gátak alatt a talajban átszivárgó és felszínre törő ún. fakadó víz, valamint a felszínre jutó talajvíz (2000 Természet Világa CD50).

1a. ’〈folyadék, gáznemű anyag v. folyó〉 ered vhonnan v. vhol’ ❖ A Moldva a Cseherdőben fakad, s e hegységgel egyenközű irányban végig foly, le egész Hohenfurtig (1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | A forrás hőmérséklete azon mélységtől függ, ahonnan a viz fakad (1894 PallasLex. CD02) | [a Tiberis] északkeleti Etruriában Tifernum mellett az Apenninusról fakad (1904 ÓkoriLex. CD28) | a neuengammei gáz a miocénkorú sós és petróleumos rétegből fakad s a 91% metánon kívül tetemes etánt, etilént és nitrogént is tartalmaz (1913 RévaiNagyLex. C5704, 400) | Sötét folyó, honnan fakadsz? (1932 Dsida Jenő CD01) | a forrás… Értitek? Ahol a nagy folyó fakad… (1967 Gábor Áron 9813004, 325) | Az önkormányzat múlt év őszén döntött a város területén több mint ezerméter mélységben fakadó 60 fokos termálvíz hasznosításáról (1998 Magyar Hírlap CD09).

1b. (rég) ’〈állóvíz〉 vmely területet egyszerre, hirtelen elfoglalva ott terem vhol’ ❖ Egy más, a’ Boyani Sultániában lév tzokádó hegy 1640. eſztendb. maga magát egéſzlen meg-eméſztette, mellynek helyén egy nagy álló tenger fakadt (1795 Decsy Sámuel 7442005, CX) | ahol hegy vólt ’s liget, Fenéktelen sós tengerek fakadtak (1798 Csokonai Vitéz Mihály 7069061, 118) | tenger fakadt, hol azelőtt száraz föld vala (1855 Vasárnapi Újság CD56).

1c. ’〈nedv, folyadék vmely tárgyból, növényből〉 csorog(ni), szivárog(ni) v. csöpög(ni kezd)’ ❖ Eggy-némelly [méh] ha-mi fre talál, vagy tábla-virágra; A’ levegn ſzanaſzétt el-terjedtt tárſait inti: A’ ſokaság oda-tódúlván, még annyival inkább Sürgetik a’ dolgot, kaſokat jobb-féle virágok’ Tokjaiból-fakadó méz-nedvvel tömni ſietvén (1794 Baróti Szabó Dávid ford.–Vanie4re 7021012, 322) | A jégcsap is, ha nap süt rá, lecsordul, De míg nem enyhül, nedve nem fakad (1872 Arany László CD01) | [a feldarabolt kígyókat] serpenyőbe dobták, a hol az mindjárt sustorogni és serczegni kezdett. Mihamar tiszta olajcseppek fakadtak a tetemekből (1898 Budapesti Szemle C0060, 425) | [a fecskefű] minden részéből, ha megtörik, sárga nedv fakad. Régen orvosszerül használták (1912 RévaiNagyLex. C5700, 427) | újra megcsordult a fának sebe, de most nem fehér, hanem vérvörös színü méz fakadt belőle (1912 Budapesti Hírlap ápr. 7. C4700, 2) | A virágok kelyhében nektármirigyek vannak, amelyekből a viráglátogató rovarok közeledtére édes lé fakad (1975 Népszabadság ápr. 27. C7825, 10).

1d. ’〈annak kif-ére, hogy vmely területen bor készítésére haszn. v. alkalmas szőlő terem, ill. vmely területen termő szőlőből bor készül〉’ ❖ bor fakad a hegyekről, aranyat terem a szikla, s a pusztákon szabadon vágtat a jó ló (1886 Fővárosi Lapok C8102, 143) | távoli dombok oldalán fakadt bor tán oltaná szomjamat (1922 Szerb Antal CD10) | Tolna szelíd dombjai hajlatán mesét szövő, kedvnevelő bor fakad (1968 Kortárs C6885, 838) | ez is afféle sváb bortáj: az 1720-as évektől érkező német telepesek lendítik fel a helyi szőlő- és borkultúrát. Ma a pezsgő-alapborok fölött egyre szebb friss-illatos-gyümölcsös bor fakad errefelé (2001 Figyelő CD2601).

2. ’〈eső〉(az égből v. a felhőkből) esni kezd’ ❖ Felhő az, csöndesen borongó, Mellynek nyomán eső fakad (1859 Vasárnapi Újság CD56) | Íme a fellegből zápor fakadott (1882 Győry Vilmos ford.–Runeberg C1984, 304) | A levegő áramlása hajtja össze a felhőket, amelyekből az áldásos eső fakad (1909 Budapesti Hírlap szept. 23. C4697, 22) | az eső a felhőkből fakad (1928 Budapesti Hírlap szept. 18. C4716, 8) | A mai fejlett technika mellett egyáltalán nem számít lehetetlennek, hogy eső fakadjon a derült égből (1971 Népszava jan. 20. C7436, 6).

2a. vmire fakad (ritk) ’〈annak kif-ére, hogy az ég v. a felhő(k) esőt kezd(enek) a földre bocsát(ani)〉’ ❖ [a fellegek] öſzve gomolyodván, mindaddig duzmadnak, még lágy oldalaik záporra fakadnak (1806 Verseghy Ferenc 8518008, 37) | a sok esernyőnek ide-oda libegésétől az ég is sebesebb záporra fakadt (1880 Pesti Hírlap máj. 10. C5628, 4).

3. ’〈testnedv, kül. könny〉 természetes kivezetőnyílásán át szivárogni, folyni kezd’ ❖ töſtént ki foly a’ ſzem egéſzen, úgy fakadott a’ köny, ’s szakadott kebelembe (1777 Baróti Szabó Dávid C0823, 59) | Fakadnak könnyeim, s lángoló szememre Írt attól kérek, a ki megcsapott (1811 Kazinczy Ferenc CD01) | míg vígad a násznép, – a bús ara Szemén nehéz könycsepp fakad (1851 Tompa Mihály CD01) | [Az angolnak] halálos veríték fakadt homlokára; szemei kikeltek üregeikből (1893 Fővárosi Lapok C0161, 1919) | míg [a koldus] szemében egy könnycsepp fakad, A köszönő szó a torkán akad (1926 Pesti Napló ápr. 1. C8704, 9) | Nyelvemről fakadó nyál oldotta az égi ízeket (1974 Kiss Dénes 2049021, 35).

3a. (rendsz. a -re ragos könny határozói bővítménnyel) vmire fakad ’annak kif-ére, hogy sírni kezd vki’ ❖ könyvekre fakadván Mondtam: megölte társamat (1798 Virág Benedek CD01) | Imola könnyre fakadt. – De hát miért sírsz? – engesztelé Szilamén (1882 Jókai Mór CD18) | [Dóra] karjába kapta anyátlan kis hugát, valóságos könnyzáporra fakadt, míg teste csak úgy rázkódott zokogásától (1903 Budapesti Hírlap okt. 16. C4691, 15) | [Léda] nem volt abból a puha, könnyű fajtából való, aki minduntalan könnyekre fakad, éles intelligencia volt és erős akarat (1934 Schöpflin Aladár CD10) | [Az előember kölykei közül] az ősi fenntartó, természetadta parancs nevében úgy éhenpusztul a fiatalabb és koránál fogva a gyengébb, hogy Lucifer könnyekre fakad örömében (1988 Rátai János 1131003, 171).

4. ’〈növény〉 hajtani, rügyezni kezd, kihajt, 〈rügy, bimbó〉 kipattan v. kibomlik, ill. 〈hajtás, növényi rész〉(ki)nő’ ❖ A’ Szölöt akkor ſzokták Karózni, midön a’ Tökék kezdenek fakadni (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand 7332010, 223) | A’kor ólts, ollyat ólts, és ollyan korában Mellynek már bimbója fokad zld héjában (1787 Főldi János ford.–Cats 7112001, 46) | Még alig fakadt a lomb virága, Fürge szép madarkák dallanak (1845 Samarjay Károly 8403011, 40) | [a] mező tavaszszal, midőn a fiatal hajtások fakadnak, világos zöld (1890 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | [a muskátlinak] kerek vagy karélyos, sőt mélyen szabdalt leveleinek tövéből fakad ernyős vagy nyalábos virágzata (1896 PallasLex. CD02) | A petét vagy a kikelt apró lárvát a tél hidege ellen jól megvédi a rügy pikkelytakarója; tavasszal ezek a rügyek nem fakadnak, hanem leperegnek (1933 Az állatok világa ford. CD46) | Hirtelen beköszöntő melegben a különben csak későbbi rügyfakadású növények is együtt haladnak, egyszerre fakadnak azokkal, amelyeknél ez korábban szokott bekövetkezni (1988 Népszabadság márc. 1. C7838, melléklet).

4a. vmire fakad (rég) ’〈annak kif-ére, hogy vmely növény, erdő, kert stb. virágot, gyümölcsöt stb. (kezd) hoz(ni)〉’ ❖ nálam most vettetik a’ kert; Nálad már ki-virúlt, ’s drága gyürnöltsre fakadt (1774 Baróti Szabó Dávid C0818, 55) | A zőldellő nyírfák dagadnak, izzadnak, A szőllőveszzők is bimbókra fakadnak (1785 k. Debreceni diákirodalom 7495008, 27) | gallyakra fakadtak az erdk (1822 e. Verseghy Ferenc ford.–Ovidius 7373043, 16) | Homályos művészi ösztönök ébrednek benne [ti. Arany Jánosban].Valami változás, valami mozgás van belsejében, mint a virágban, midőn bimbóra fakad (1893 Riedl Frigyes 8393001, 5) | Így hal meg az Isten veteményes kertjében egy fa, s helyette tíz nevekedik föl, hogy virágra fakadjon, és gyümölcsöt teremjen (1916 Babits Mihály CD10).

5. (rég) ’(növekvő belső nyomás miatt) meg-, ki- v. felreped vmi’ ❖ Virradni, v. Viradni, azaz Fakadni, Hasadni, Nyilni (1801 Sándor István C1531, 247) | fakad, am. nyilás reped rajta (1853 Akadémiai Értesítő C8477, 210) | vizzel, léggel megtöltött test szétnyilik, elreped; fakad a felfútt hólyag, ha erősen nyomják (1872 A magyar nyelv teljes szótára C7036, 346) | Fakad (*fakkad): változata pukkad-nak (1890 Magyar Nyelvőr C5955, 151) | a fakadó szelíd kenyér csalán a te jóságodhoz (1926 Fenyő László CD10) | A fakad-nak o-s változata nemcsak a régi nyelvben fordul elő, hanem a népnyelvben is: fokad 1. ‘hasad, reped’ (1936 Magyar Nyelvőr C5993, 156).

6. (átv is) ’〈tályog, fekély stb. a benne levő váladéktól〉 felfakadva (meg)tisztul, 〈seb, fekély stb.〉 vérzik v. nedvedzik, ill. 〈vér, testnedv vmely seb(zett testrész)ből, fekélyből stb.〉 folyik, szivárog’ ❖ [ha] a’ tályog meg-fokod; a’ beteg ſok genyetséget ki-pök, és laſſan laſſan egéſzen meg-gyógyúl. Ha több tályogok egyſzerre gyúladnak-meg, akkor az állapot ſulyoſobb; némellykor egyik a’ máſik után gyúlad, ’s fokod: mindenkor a’ beteg jobban leſz, ha a’ genyetségtöl meg-tiſztúlhat (1776 Rácz Sámuel 7278016, 85) | [a juh patafertőzésénél a gazda] a’ körmöt vagy kéſſel meſſe , vagy ráspollja el, olly mélljen, méglen vér nem fakad belöle (1779 Próbákbúl szedett oktatás C3537, 51) | fakad a genyedség a fekélyből (1872 A magyar nyelv teljes szótára C7036, 346) | 1898-ban 76 ezer és néhány száz utlevelet váltottak olyanok, kikkel többé nem fogunk találkozni hazánk földjén […]. A nemzeti erőn ütött ez a lék évtizedekig fakadó seb marad (1900 Népszava márc. 10. C7887, 2) | [Doktor Sufroit] kezének minden része tele van gennyező, fakadó sebekkel (1912 Pesti Napló okt. 30. C6670, 24) | a sebekből fakadó vér (2001 Zoltán Gábor 3345001, 35).

6a. (rendsz. a vér alannyal) (kissé rég) ’annak kif-ére, hogy vhol, vki v. vmi miatt v. által harcra, öl(dökl)ésre kerül sor’ ❖ A’ gyűlt nép pedig elréműl, vész, és fut előtted: Vér fakad útaidon (1823–1824 Vörösmarty Mihály 8524376, 100) | Első lépése diadalra vezette Windischgrätzet. De nyomában vér fakad és pusztúlás terűl (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | Óh Pontius, keserves élet ez! Mindig kivégzés, mindig csak kereszt! Amerre járunk, vér fakad nyomunkban S halálra váló rémület fogad (1898 Budapesti Hírlap ápr. 10. C4745, 17) | Vajjon kinyilatkoztatás-e egy uj eszme, egy uj tan, mint például a Lutheré, a Nagy Károlyé, a Nagy Vilmos császáré, ha vérözön fakad a nyomában, ha karddal kergetik a pogányokat a keresztények aklába (1903 Budapesti Napló febr. 26. C4885, 3) | a kilengéseknek a nyomán ép úgy, mint a háború nyomán sok helyen sírás, kétségbeesés és vér fakadt (1928 Pesti Napló febr. 2. C8706, 8).

7. (rég, ritk) ’〈vezeték, járat v. nyílás〉 torkollik, nyílik vhova, vmibe’ ❖ az a' ts, melly az epe-hójagból, az epét, a’ gyomor’ alsó száján alól két három újnyira, a’ belekre ſzokta botsátani; a’ gyomor’ ſzájához olly közel fakad a’ bél’ üregébe, hogy az epe a’ gyomorba, nem pedig a’ belekre foly (1787 Mátyus István C3068, 18) | A négy orrür és a két szájür közös torokba fakad, melyből egy bárzsing, s egy gége ered (1882 Orvosi Hetilap C8132, 16) | 6 1/2 cm.-re a gyűrűporcz felső szélétől befelé a bárzsing mellső falán egészen sima szélű nyilás van, mely a fentemlített módon a gurdélyba [= kiöblösödésbe] fakad (1905 Orvosi Hetilap C8155, 155).

8. (kissé rég) ’hirtelen (vhol) ott terem v. keletkezik, létrejön (és növekedni kezd) vmi’ ❖ Orra eleibe fakadott az igazság (1803 Baróti Szabó Dávid C0813, 136) | [Az asszony] ajkáról méz csepeg, és két keze Termékenyit és minden égi áldás: A szellő, napfény és eső, nyomán, A merre jár, fakad (1871 Rákosi Jenő 8385003, 8) | A levegőben szél fakad, metsző és fosztogató (1882 Kazár Emil C2511, 190) | Új év jön és fakad új láz (1916 Babits Mihály CD01) | Egy, kettő, három!: s talpad alatt, Lásd, csillagok fakadnak (1924 Gellért Oszkár CD10) | [Rákosi Viktor] annak a magyar derünek tudja átengedni magát, amely a fehér asztalok legszebb perceiben fakad (1930 Móricz Zsigmond CD10).

8a. ’〈seb, kelés stb.〉 megjelenik, támad (vhol, vkin, vmin)’ ❖ a’ himlök süröbben ſzoktak teremni, vereſſek, sárgák, és halaván ſzinüek, a’ viz holyagok pedig ritkán fakadnak, egéſzlen tiſzták, és által látósſak (1779 Próbákbúl szedett oktatás C3537, 44) | a bal lábam bokájánál fakadott seb valamenyire megenyhült (1790 Héczei Dániel 7139001, 196) | А’ templombol egy’ aranykoronat ki-vín, (vn, ki-vive) de mihent fejébe (v. re) tevé, pokol-var fakada fején (1803 Baróti Szabó Dávid C0813, 136) | [Mariska] hirtelen, minden ok nélkül lázba esett és életveszélyes sebek fakadtak a tüdején, a mik ellen az orvos szerint nincs egyéb orvosság, mint a délszaki nap melege (1904 Budapesti Hírlap márc. 4. C4692, 3) | csókom nyomán fekély fakadt vagy töviskoszorú (1923 Szabó Lőrinc CD10) | [a fiú] megszállottként fúrt és faragott. Arca, nyaka, háta verítékben ázott, a tenyerén hólyagok fakadtak (1962 Népszava okt. 2. C4826, 3) | Roy arcán kelés fakad (2005 Népszava máj. 13. C7468, 15).

8b. (-ból/-ből v. -tól/-től ragos bővítménnyel) ’〈annak kif-ére, hogy vkitől, vmitől mint okozójától, ill. vmely helyről, korból ered vmi〉’ ❖ mind ez, nem a’ valóſágos vagyonſága a’ Léleknek, hanem tsak tle fakadó küls foglalatoſſági (1776 Faludi Ferenc ford.–Dodsley C1662, 9) | A nép felhangzó rivalgása összevegyül az ülésterem örömzajával; s fennt és lennt, tizezer ajkról, de egy érzéstől fakadva, együttesen hangzik: – Éljen Magyarország! Éljen az unió! (1894 Gracza György CD45) | nem átkozódhatok, hogy arra ne gondoljak, vajjon nem-e jórészt önmagamból fakadt mostani testi s lelki nyomorúságom (1916 Tersánszky Józsi Jenő 9706011, 9) | A hisztéria rendszerint a jelentéktelenség kínzó érzetétől fakad (1933 Török Sophie CD10) | az állandó és lelkesítő munkából fakadó egyszerre nyugodt és mozgékony, derűs kedély (1956 Devecseri Gábor 2051058, 40) | a múlt intézményeiből keresni meg a jövendő verseny intézményét, az nem egészen szerencsés, mert olyan beidegzettségű embereket, vagy hivatali rendszert visz át új szerepbe, akiknek a beidegződése a múltból fakad (1990 Országgyűlési Napló CD62) | Az önbeteljesítő jóslatokat a huszadik század elején „fedezte fel” a szociológia, konkrétan a bevándorlásból fakadó társadalmi problémák iránt érdeklődő amerikai városszociológia (2009 Bartus Tamás 3022001, 104).

8c. (-ból/-ből ragos bővítménnyel) ’〈annak kif-ére, hogy (hirtelen) vhonnan származva, kiválva, kiszakadva létrejön vmi, ill. (meg)születik vki, vmi〉’ ❖ Szerelmeik gyümölcsiben, Kik keblekből fakadnak, S ezek gyermek-örömiben Ők újra megifjadnak (1798 Kisfaludy Sándor 8243002, 306) | A házasságból gyermekek nem fakadtak (1881 Vajkay Károly C4675, 11) | a nép kebléből fakadt magyar zene (1886 Győri Közlöny 8627001, 2) | minden lény annak az egynek a formája. Belőle fakad a dolgok sora, melyeket törhetetlen szükségesség láncra kapcsol egymáshoz (1903 Alexander Bernát C7651, 26) | ennek az embernek ágyékából fakadt az ő fia! (1922 Babits Mihály 9014126, 91) | mint a művi úton előállított szerves vegyületek – használni lehet éppen, csak élet nem fakad belőle (1933 Karinthy Frigyes CD10) | Az ember élete csak addig teljesen az övé, amíg bele nem szól a testéből fakadó élet, a gyerek érzelmi életének alakulása (1982 Lux Elvira 1099003, 150).

8d. (átv is) ’〈hang, dallam stb.〉 felzendül, felhangzik, ill. 〈fény, láng stb.〉 előtűnik, fellobban (vhol, vmiből)’ ❖ [Lucifer] korom-ábrázatja világítt Kén-kbl-fakadó fénnyel (1788–1789 Magyar Múzeum C0352, 55) | Benedictának fakadó és sejtetlenűl növekedő lángja ő iránta oly szép, igaz, hű, szent s annyi jósággal és kellemekkel párosulva volt: hogy ugyanazon pillanatban, melyben Benedicta e lángot megvallá, Zerednyey a szónak tökéletes s életében először, nemesebb értelmében maga is szerelmes volt (1838 Csató Pál 8083001, 256) | [Szász Károly] húrjain komolyabb és mélyebb hangok fakadnak (1896 Széchy Károly CD44) | Egy billentyű zsongott, elhalt, másik dalolt, Eltört egy harmadik és új zengések fakadtak (1927 Imecs Béla CD10) | világosság csak emberből fakad (1933 József Attila ford.–Wolker 9282212, 63) | [Nicolas Frize francia komponista] azt vizsgálta A test hangja című munkájában, milyen hang fakad az egyébként hallhatatlan emberi mozdulatokból (2010 Népszabadság okt. 19. C7858, 1).

8e. (átv is) ’〈a nap〉 felkel, ill. 〈vminek a kezdetét jelentő időszak〉 bekövetkezik, eljön’ ❖ Nem fakad a nap még: hajnal pirulattya csirázik (1831 Pázmándi Horvát Endre 8358009, 425) | Midőn az első hajnalpir fakad (1867 Rákosi Jenő ford.–Shakespeare CD11) | Midőn a tavasz fakad (1881 e. Szemere Miklós 8438032, 170) | úgy lehet, holnap tavasz fakad: vörösbe gyúlnak a falevelek, és szabad gyárakban, a mi gyárainkban Európán végig verjük dalolva a hullámzó forró vasat (1930 Hidas Antal 9249001, 39) | Az a madár, melynek hang és ének jutott osztályrészül, dallal köszönti a fakadó reggelt (1933 Az állatok világa ford. CD46) | Kinn február csukódott és március fakadt (1966 Népszava máj. 29. C4830, 8).

9. ’〈vmely érzés, érzelem, gondolat stb.〉(hirtelen) megszületik, kibontakozik (vkiben, vkiből v. vkinek a lelkében)’ ❖ Míg bennem illy öröm fakad, Szabad vagyok magammal (1824 Édes Gergely C4936, 51) | Kain lelkében rémeszmék fakadnak! (1843 Madách Imre CD01) | E síma aszfalt-burkolat Szalagján egy-egy pillanatban Ah, mennyi szerelem fakad! (1877 Vajda János 8503063, 191) | Gábor Áron halálának a hire futótűzként terjed el a Székelyföldön. S kesergő gyász fakad mindenütt a hír nyomában (1898 Gracza György CD45) | Az ínségmunka és a szeretetakció már nem segíthet ott, ahol az emberekben a jó szándékú jótékonykodás nyomán nem hála, hanem gyűlölet fakad (1939 Magyar Hírlap CD09) | számot vetek magammal: lesz-e erőm, friss, termő ötletek fakadnak-e belőlem... (1987 Magyar Nemzet ápr. 28. C8362, 7).

9a. vmire fakad (rég) ’〈annak kif-ére, hogy hirtelen vmilyen lelkiállapotba kerül vki, ill. vmely érzelem fog el vkit〉’ ❖ Lelkem! Máriának, a’ Kristus’ Annyának Fakadgy ſzeretetére (1772 Cserey Farkas¹ C1289, 44) | Búra fakad szived hegedüd hangjával! (1779 Ányos Pál CD01) | Neptún-is gyakran víg szerelemre fakad (1788–1789 Magyar Múzeum C0352, 201) | A’ jós aszszony; az  mély barlangjának ölében Rettenetes dühödésre fakad (1813 Baróti Szabó Dávid ford.–Vergilius 7021031, 9) | nem lenne nagyobb örömöm, mintha [Vályi Nagy Ferenc] Árvái eránt tartozó hálára fakadna a’ Haza (1820 Horvát István C2570, 273) | magasztos örömre fakad a nézőnek kedélye (1850 Purgstaller József 8351009, 12) | ha gyülöletre fakadnánk a [hazánkba] betörők ellen (1878 Pesti Napló szept. 1. C8660, 1).

9b. vmire fakad ’〈annak kif-ére, hogy (hirtelen v. végül) vmely gondolatra, következtetésre stb. jut vki〉’ ❖ munkás elméd ſzabadonn gyakorolvánn Bámúlást okozó gondolatokra fakadſz (1803 Édes Gergely 8119004, 209) | Sajnáltam, hogy egy olly fontos kérdésre a’ Te feleletedet nem reménylheti a’ Haza. Végre arra fakadtam, hogy én tegyek egy próbát (1804 Kis János¹ C2556, 225) | sokan, mivel Oláh Országban a’ döghalál tapasztaltatik, arra a’ gyanúságra fakadtak, hogy ez Erdélybe is betsúszott; de szemesebb visgálódás után ellenkezőt tapasztaltak (1813 Hazai és Külföldi Tudósítások C2564, 508) | olykor magam is arra fakadok, bár csak az Isten vagy kettőt venne el az én gyermekeimből, én szivesen odaadnám őket (1836 Táncsics Mihály 8463008, 73) | a szomorú dal után szintúgy fáj az ember szíve sokáig; hogy arra fakad az ember, hogy bár inkább ne is hallotta volna, vagy mindig hallaná (1872 Déryné Széppataki Róza 8102004, 614) | az ember hajlandó arra fakadni: bolond volna az a szegény munkás, ha e bolond és fölfordult időben nem élne az alkalommal s nem értékesitené magát (1905 Budapesti Hírlap nov. 14. C4693, 1).

10. ’〈vmilyen lelkiállapotot v. hangulatot tükröző gesztus〉 megjelenik v. feltör, felszakad(vhol, vhonnan, vkiből)’ ❖ Érzi fiad , fölkentt Fejedelmünk a közös ajkok Még most is fakadó zokogásait (1835 Horvát István C7275, 119) | Nehéz sóhaj fakadt keblemből (1842 Regélő Pesti Divatlap C1521, 1087) | Az igazgatóné email festékkel bevont rózsaszín arcán hervatag mosoly fakadt (1913 Réti Ödön CD10) | Hogyan! Az ő csodálatos gyermekkorának gondtalan, vidám házai között ilyen keserü, néma zokogás fakad? (1919 Budapesti Hírlap okt. 23. C4707, 1) | a gyászos bohócok pedig, a tömeg mulattatói, a halált jelképezték, bandzsítva és fintorogva, úgy hogy hangos hahota fakadt nyomukban (1921 Kosztolányi Dezső CD10) | Nehéz sirás miért fakadsz? (1932 Dsida Jenő CD01) | Ezért oly hangos egy roma búcsúztatás, szinte mint egy lakodalom: zene, tánc, evés-ivás, csak az őszinte és mélyről fakadó sírás és jajveszékelés különbözteti meg attól (1999 Szabad Föld okt. 26. C8385, 4).

10a. vmire fakad ’〈annak kif-ére, hogy vmely lelkiállapotot v. hangulatot vmely gesztussal hirtelen kimutat vki〉’ ❖ Könnyen el-gondolhatni, minémü nevetségre fakadtanak a’ nézök, látván eme Legényt (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 100) | tudom, mosolyra fakadna eddigelé jobbadán csak sírni szokott ajka (1834–1837 Széchenyi István CD1501) | Midőn Malcolm hallá Macduff szavait, melyeket fájdalmas hangon monda el, mély sóhajra fakadt hazájának szomorú sorsa fölött (1864 Szász Károly² ford.–Shakespeare CD11) | [Amikor az asszony] messziről meglátta nővérét és unokanővérét, hangos sikolyra fakadt (1934 Pesti Napló jan. 3. C8712, 8) | Schilling – ellentmondva külsejének és eddigi viselkedésének – nyerítő hahotára fakad (1985 Eörsi István 9125027, 43) | [amikor a gyerek jelmezéhez] a szarvak elkészültek, kérte, hadd próbálja fel. Föltettük a fejére, ő kiszaladt a nagy előszobai tükörhöz, és ott keserves zokogásra fakadt (2002 Magyar Hírlap CD09).

10b. (hat-i ign-i bővítménnyel) ’〈annak kif-ére, hogy sírni v. nevetni kezd, sírásban v. nevetésben tör ki vki〉’ ❖ [Hippodon] sétál, gondolkodik s végre nevetve fakad (1777 e. Bessenyei György¹ 7044039, 53) | Nem örülsz a pesti hírek hallatán, Ríva fakadsz, kedves öcsém, mint a lyány (1848 Petőfi Sándor CD01) | [a hölgyek] hangosan kacagva fakadtak. – Maga bolond, édes uram! Kötni való bolond! (1896 Budapesti Hírlap márc. 29. C4743, 3) | a fiú ellenségesen meresztette rá a szemét. Pillanatok mulva bőgve fakadt és toporzékolni kezdett: – Csunya, – kiáltotta – csunya… Minek jöttél haza?… (1937 Móricz Zsigmond 9462030, 78) | majdnem sírva fakadok a boldogságtól (1998 Magyar Hírlap CD09).

11. (személynek v. vmely hangképzésben részt vevő szervnek, testrésznek, ill. íróeszköznek -on /-en /-ön v. -ból /-ből ragos alakjával) ’〈annak kif-ére, hogy vmely hangot, szót stb. kiejt v. leír, ill. énekelni kezd vki〉’ ❖ inkább halljuk mindannyiszor a’ miveltebbek szájából fakadni a’ „c’ est une horreur!” [= ez rettenet] szókat? (1840 Honművész C6074, 592) | hogy még a késő nemzedék is ismételje a szavakat, melyek most saját ajkainkból fakadnak (1862 Orvosi Hetilap C8112, 904) | megfogták a szegény János grófot, fölemelték, mint a pelyhet, s vitték vissza a szobába, az harapott, rúgott, de mikor az ajtón vitték, elöl lábas részét eresztve, a fejjel bíró testrészét, amelyik künn volt, még egy tele tüdőből fakadt hívó kiáltásra használta föl: – Zsiga, Zsiga! Bernáth Zsiga, jöjj elő! (1900 Mikszáth Kálmán CD04) | [Kitya] amugy is sárga arcából eltünt minden élet és olyan hangon, amilyen fehér ember torkából sohasem fakad, hörögte bele a levegőbe: - Noo… Noooo… (1911 Pásztor Árpád 9519014, 213) | [Conchitának] szitkok fakadtak az ajkán és kiáltotta: – Légy nyugodt! még egyszer nem nyúlsz hozzám! (1918 Szini Gyula ford. CD10) | A borongós őszi elégiák közben vidám márciusi daktilusok fakadnak a költő tollából (1966 A magyar irodalom története CD53) | [Háy János] e kötetben ugyanis mindvégig úgy énekel, sokszor még egy lehetséges melódia gyengéd imitációjának esélyét is fenntartva, mintha gyermeki könnyedséggel fakadnának belőle a verssorok (2002 Margócsy István 3230001, 65).

11a. vmire fakad ’〈annak kif-ére, hogy (erős érzelmi töltettel) beszél(ni kezd), ill. szavakkal kifejez, közöl vmit vki〉’ ❖ ſzemeit ſzüntelenül reá-függeſztette, folytatott beſzédi között illyen magyarázatra fakadván (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 122) | A’ Nagy Vezér Lauduntól fegyver-nyugváſt inſtált; és ezen Levelében, a’ mondatik, hogy ezen ſzókra fokodott légyen: Ugyan nem eleget foglalté már a’ Német Tsáſzár (1789 Magyar Kurír C0315, 1439) | Bál után a papa illy reflexiókra fakadt: „Leányom, ruhád a bálra 120, mantillod 15, czipőd 4, keztyűd 1, fejék 10, virágtartó 3, bele virág 2, hajsütés 1, bérkocsi 1, fagylalt és czukros holmi 2, summa summarum 159 forint conventiós pénzben.” (1857 Vasárnapi Újság CD56) | valóban nagynak kell lenni az apathiának, midőn még az is megtörténik, hogy (a mint legközelebb Zemplénben történt) főispán fakad keserü panaszra a közöny felett, melylyel a bizottsági tagok a szegény népet még utolsó élelmiszerétől is törvény ellenére megfosztó adóvégrehajtók zsarolásait nézik (1883 Kossuth Lajos CD32) | A hevesen hadonászó szónok megszédült és eltántorodott, közel lévén az eleséshez, vaskos angol szitokra fakadt (1910 Laczkó Géza CD10) | egy szegény székely nemes Washington sírjához is eljutott s a lelkesítő por előtt olyan fohászra fakad, mint Renan az Akropoliszon (1940 Cs. Szabó László CD10) | Emlékszem, Nagyváradon elnézést kértem, hogy nem tudok románul, és máris magyar szóra fakadt, akivel csak találkoztam (1995 Magyar Hírlap CD09).

11b. vmire fakad ’〈annak kif-ére, hogy verset szerezni, ill. szavalni, táncolni v. énekelni kezd vki〉’ ❖ E’ Várasba midn pompával menne [Jézus], ſzokatlan Mozdúlás támadt: lát a’ vak: versre fakadnak Gyermekek (1786 Baróti Szabó Dávid C0826, 124) | [A diák Berzsenyi] versre fakadt. A gyultkeblü ifjunak már szeme szíve megnyilván a szép érzésére, szerelem hév fakadozásin indult lyrai ömlengése (1842 Döbrentei gábor CD52) | [Batsányi János] belső kéntelenségből énekre fakad, azaz, minden keresés nélkűl önként jövő, saját ösztönéből, poétai belső hajlandóságából, ’s szíve’ lelke’ tellyességéből eredő […] érzelmeit szókba, versekbe foglallya, énekbe önti (1904 Szinnyei Ferenc CD55) | [A hazatérő munkaszolgálatosok] fáradtak, csonttá soványodottak, kiéheztetettek voltak. Lerítt róluk az átélt sok szenvedés. De most dalra fakadt az ajkuk… (1945 Hiller István²–Németh Alajos CD52) | [a szereplők] dalra és táncra fakadnak, hajba kapnak, valósággal körtáncba kezdenek (1999 Magyar Hírlap CD09) | [A legények]a kapuban nótára fakadnak, amíg a lány nem jelzi, hogy fogadja őket (2003 Természet Világa CD50).

11c. vmire fakad ’〈annak kif-ére, hogy vmely állat (megriadva, társainak jelezve stb.) hirtelen hango(ka)t bocsát ki〉’ ❖ juhaim ſzaparánn e’ vlgynek ereſztém. k pedig, halld, kérlek, vidám bőgésre fakadván, Ím’ amaz hegy’ derekára ſebeſs nyargalva fel-hatnak (1786 Baróti Szabó Dávid C0826, 98) | mikor a’ méhkast álmábúl talpra ijeszted, a’ remegő bogarak rend nélkül szerte pözsögvén, sok különös hangbúl elegyűlt zúgásra fakadnak (1806 Verseghy Ferenc CD01) | [a rigó] csattogó hangra fakad (1877 Vasárnapi Újság C7391, 87) | [a gyerekek] a nagy gágogásra fakadt szárnyasokból zsivajjal és viháncolással megfogtak egy fekete gúnárt (1908–1910 Mikszáth Kálmán CD04) | [a róka várja, hogy a holló] károgásra fakadván, kiejtse a sajtot a szájából (1956 Népszava jan. 1. C4821, [4]).

11d. (rendsz. -ból/-ből ragos bővítménnyel) ’〈annak kif-ére, hogy (kontrollálhatatlanul erős érzelme, közlésvágya stb. miatt) indulatai, szavai stb. (szinte) áradnak vkiből〉’ ❖ Oly elemi erővel fakadt az indulat lelkéből, hogy senki sem tudott ellent állani (1902 Budapesti Hírlap máj. 24. C4690, 2) | mint hirtelen hasított sebből a vér, szájából fakad a szó s a hangja remeg örömében, fájdalmában (1919 Vasárnapi Újság C7433, 122) | nem fakad a szó, csak bent szivárog. Az illedelmes élet megtorol, s én nem tudom kilökni, mit kívánok (1942–1946 Nemes Nagy Ágnes 9479052, 23) | Csak úgy fakadt belőle [ti. Soós Imréből] a közölhetnék. Mesélik, hogy amikor a Lúdas Matyi felvételein az öreg doktort kellett neki eljátszania, mindjárt egész választékkal szolgált: öt különböző öregembert mutatott be rögtönözve a próbán (1972 Hubay Miklós² 9264004, 370).

12. vmire fakad (rég) ’〈annak kif-ére, hogy (hirtelen v. végül) vmely módszerhez v. eszközhöz nyúl, ill. vmihez, es. vkihez folyamodik vki〉’ ❖ Nyugtaſd meg igéretemen elmédet, és ſzörnyüfégre ne fakadgy mind addig, valamig utolfo ſzükfégben nem látod magadat (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0810, 146) | ha a tyúk nem tojt, ha a diſzno a maga malattzát meg edte; mind a vén Páſztorné okoztatot. Végre a Falu Szolga Biróra fakadt, egymáſt fel biztatták: Páſztornéra reá esküdtek (1779 Bessenyei György¹ C1082, 224) | minthogy megſzorúltam helle helle [= helyenként] a’ frantzia ſzóknak magyarázatjokban, újjitásra fakadnom kelletet, melly újjitáſok ne talántán hátra-maraſzſzák blts Ólvasóimnak figyelmeteſségeket (1783 Benyák Bernát 7039004, 124) | ollyanokat is tudtok és láttok, a’ miket más nem tudhat. – Ne itélj fellünk felele , ollyan hihetetlenségeket – van annak rendi módja, a’ terméſzet’ rendes folyása ſzerént is, ha tsuda-tév hatalomra nem fakadunk is (1792 Pálóczi Horváth Ádám 7143032, 257) | a személyes bántások miatt hosszas törvény utjára kéntelen a földesúr fakadni (1834 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | [hogy] ily alacsonyságra fakadni képes legyen, azt nemcsak nem hiszem, de lehetőnek sem tartom. Egész osztályra illy szennyet szórni tilos (1843 Széchenyi István 8429029, 131) • nagyra fakad ’elragadtatja magát vki’ ❖ Bizonyoſan nagyra fakadott volna Kaſſánder fel indult haragjában, ha Perdikás erővel ki nem vitte volna Rokſána elöl (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0811, 164) | Hát nekem önnön magamnak is mennyit, és melj keseritések közt (kell) ki állani. – Mind legbizottabb Barátomnak panaszlom; csak az Isteni kegyelembe való eröss hit és bizodalom tartóztat engemet nagyra nem fakadni (1809 Cserey Farkas² C2560, 465).

13. vmire fakad (rég) ’〈annak kif-ére, hogy vmihez v. vmire vezet, vmit eredményez, ill. vmivé v. vmilyenné válik, fejlődik vmi〉’ ❖ a’ Fariſzéufok, és az Irás-tudók irigysége vallyon mire fakadt? Kriſztus’ kiſſébbitésére, gyalázattal való terhelésére (1777 Molnár János C3195, 188) | homályos óránkban te valál fényes tſíllagzat: ha dolgunk Balra fakadt, egyedl a’ vídámságra te hoztál (1786 Baróti Szabó Dávid C0826, 157) | Örömöt okozott a’ Frantzia Senátusban […], hogy Cohentzel Cs. K. Követ kész a’ magános békesség alkura Anglia beléavatása nélkül, az az öröm arra fakadt, hogy az említett Tisztek által az a’ nap, mellyben a’ vérontás meg fog szünni, a’ Nemzeti ünnepek közt helyet nyerend (1801 Molnár János 7445025, 184) | Zúg a’ szél, orkánra fakad (1826 Kovacsóczy Mihály C4936, 504) | Az ő betegsége hagymázra fakad (1872 Magyar Nyelvőr C0358, 123).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.