fakósárga mn és fn 

I. mn

’világos(abb), tompa tónusú(, szürkés v. barnás árnyalatú) sárga 〈szín〉, ill. ilyen színű 〈dolog〉’ ❖ Zöld vadász köntöst viselt, mellynek szegélyzete fakó sárga színű volt (1846 Gondol Dániel ford.–Cooper C1886, 32) | [a kenyér] egy darabos héjtalan tömeget képezett, mely ahol meg volt törve, száraz, fakósárga színével inkább hasonlított rosszul égetett vályoghoz, mint valami megehető tárgyhoz (1856 Jókai Mór CD18) | [Az ún. ormányos bandikut] szőrözete felül fakósárgán, barnásan és feketén preckelt, ami az egyes szőrök kétféle színezete folytán jön létre, ezek ugyanis alul szürkék és aztán fokozatosan mennek át a fekete árnylatba, gyakran azonban barnás fakósárga színben végződnek (1929 Az állatok világa ford. CD46) | [Szele doktor] hosszú, égi meszelő alak volt, […] s csakugyan, mint a meszelő feje, olyan fakósárga volt az ő feje is, úgy értem: a haja meg a bajusza (1934 Szép Ernő C3970, 91) | A Föld jelentős részét – a szárazföldek felszínének közel 10%-át – a negyedidőszak talán legimpozánsabb, nagy vastagságú, mezőgazdasági szempontból is kiváló képződménye, a világossárga, fakósárga színű lösz borítja (1997 Magyarország földje CD05) | [Tivadar halálakor] a főnővér a kezembe adott egy nagy, fakósárga borítékot, azt tette hozzá, hogy ezt a párnája alatt tartotta (2009 Méhes Károly² 3153009, 781).

a. (kötött szókapcsolat részeként faj- és fajtanévben is) (Áll v. Gomba is) ’olyan 〈állat v. gomba〉, amelynek szőre v. tolla, ill. kalapja, tönkje ilyen színű’ ❖ Az a nehézség, a mivel a szent nőstény oroszlán beszerzése járt, volt valószinüen az oka annak, hogy az oroszlán helyébe az egyszinü, fakósárga nubiai macska lépett, melynek megszeliditése aránylag könnyü volt (1909 Budapesti Hírlap máj. 12. C4697, 21) | Schäff, német vadászati szakíró „Jagdtierkunde” című művében főképpen fehér, foltos, ezüstszürke, fakósárga és fekete gímszarvast említ meg (1929 Az állatok világa ford. CD46) | Cirrhia gilvago [...] fakósárga aranybagoly (1978 Hétnyelvű névszótár C6711, 259) | [Az ún. sereges tölcsérgomba] a mérgező rozsdasárga tölcsérgombához és a fakósárga tölcsérgombához hasonlít (1987 Népszava nov. 5. C7452, 8).

b. (betegség, rémület stb. miatt) ilyen árnyalatú(ra sápadt) 〈bőr- v. arcszín〉, ill. ilyen színű 〈arc〉 v. ilyen arcszínű 〈személy〉’ ❖ [a gyújtogató] arczvonalmiban nem mutatkozik semmi ollyas, mi fanatikus charaktert árulna-el; ő igen alacsony termetű, vaskos, pirosposgás emberke; homloka fakósárga és redőtlen (1837 Társalkodó C7974, 205) | Ha a czopf nem lenne, a fakósárga arczszin, a kis hasadéku szem, a széles pofacsontok, a kevés arczszőr mellett, mely a férfinak jutott, gyakran össze lehetne a két nemet téveszteni (1857 Budapesti Hírlap dec. 20. C7815, [3]) | Junisz bég fakósárga lett az ijedtségtől (1892 Jókai Mór CD18) | Az arc formája és szine igen fontos [...] a betegségek megitélésében is. Igy a fakósárga szin: a rákos betegségre [...], a fölötte piros arcszin: lázas izgatottságra vallanak (1893 PallasLex. CD02) | [Sándor nem] bírta levenni a szemét a haldoklóról. Ott feküdt a roppant felfújt, fakósárga viaszarc a fehér párnán (1957 Rónay György C3638, 124) | Apám csúnya, fakósárgán öregedett arca a legfantasztikusabb Rembrandt-portrék élő mása volt (2009 Népszava jan. 17. C7472, 7).

II. fn

’világos(abb), tompa tónusú(, szürkés v. barnás árnyalatú) sárga szín, ill. vmely dolog ilyen színe’ ❖ Arany, a mely [Darkham] hajának fakó sárgájába fényes csillogást vegyitett, s halavány szemébe tüzet hozott (1908 Az Újság dec. 5. C5233, 21) | A gerezna színe […] a fakósárga s a vörösbarna minden árnyalatán mutatja be a sivatag jellemző színeit (1929 Az állatok világa ford. CD46) | Sok fa most pompázik legszebb színeiben, haragoszöldtől a rozsdabarnáig és fakósárgáig minden árnyalatot megtalálhatunk (1965 Népszava okt. 31. C4829, 13) | az volt a kérdés, milyen színeket kíván a viszonylag tágas, ám a napot nélkülöző helyiség. A derűs fakósárga kínálta magát (1996 Lakáskultúra CD39).

Sz: fakósárgás.

Vö. CzF.; ÚMTsz.

fakósárga melléknév és főnév
I. melléknév
világos(abb), tompa tónusú(, szürkés v. barnás árnyalatú) sárga 〈szín〉, ill. ilyen színű 〈dolog〉
Zöld vadász köntöst viselt, mellynek szegélyzete fakó sárga színű volt
(1846 Gondol Dániel ford.Cooper)
[a kenyér] egy darabos héjtalan tömeget képezett, mely ahol meg volt törve, száraz, fakósárga színével inkább hasonlított rosszul égetett vályoghoz, mint valami megehető tárgyhoz
(1856 Jókai Mór)
[Az ún. ormányos bandikut] szőrözete felül fakósárgán, barnásan és feketén preckelt, ami az egyes szőrök kétféle színezete folytán jön létre, ezek ugyanis alul szürkék és aztán fokozatosan mennek át a fekete árnylatba, gyakran azonban barnás fakósárga színben végződnek
(1929 Az állatok világa ford.)
[Szele doktor] hosszú, égi meszelő alak volt, […] s csakugyan, mint a meszelő feje, olyan fakósárga volt az ő feje is, úgy értem: a haja meg a bajusza
(1934 Szép Ernő)
A Föld jelentős részét – a szárazföldek felszínének közel 10%-át – a negyedidőszak talán legimpozánsabb, nagy vastagságú, mezőgazdasági szempontból is kiváló képződménye, a világossárga, fakósárga színű lösz borítja
(1997 Magyarország földje)
[Tivadar halálakor] a főnővér a kezembe adott egy nagy, fakósárga borítékot, azt tette hozzá, hogy ezt a párnája alatt tartotta
(2009 Méhes Károly²)
a. (kötött szókapcsolat részeként faj- és fajtanévben is) (Áll v. Gomba is)
olyan 〈állat v. gomba〉, amelynek szőre v. tolla, ill. kalapja, tönkje ilyen színű
Az a nehézség, a mivel a szent nőstény oroszlán beszerzése járt, volt valószinüen az oka annak, hogy az oroszlán helyébe az egyszinü, fakósárga nubiai macska lépett, melynek megszeliditése aránylag könnyü volt
(1909 Budapesti Hírlap máj. 12.)
Schäff, német vadászati szakíró „Jagdtierkunde” című művében főképpen fehér, foltos, ezüstszürke, fakósárga és fekete gímszarvast említ meg
(1929 Az állatok világa ford.)
Cirrhia gilvago [...] fakósárga aranybagoly
(1978 Hétnyelvű névszótár)
[Az ún. sereges tölcsérgomba] a mérgező rozsdasárga tölcsérgombához és a fakósárga tölcsérgombához hasonlít
(1987 Népszava nov. 5.)
b.
(betegség, rémület stb. miatt) ilyen árnyalatú(ra sápadt) 〈bőr- v. arcszín〉, ill. ilyen színű 〈arc〉 v. ilyen arcszínű 〈személy〉
[a gyújtogató] arczvonalmiban nem mutatkozik semmi ollyas, mi fanatikus charaktert árulna-el; ő igen alacsony termetű, vaskos, pirosposgás emberke; homloka fakósárga és redőtlen
(1837 Társalkodó)
Ha a czopf nem lenne, a fakósárga arczszin, a kis hasadéku szem, a széles pofacsontok, a kevés arczszőr mellett, mely a férfinak jutott, gyakran össze lehetne a két nemet téveszteni
(1857 Budapesti Hírlap dec. 20.)
Junisz bég fakósárga lett az ijedtségtől
(1892 Jókai Mór)
Az arc formája és szine igen fontos [...] a betegségek megitélésében is. Igy a fakósárga szin: a rákos betegségre [...], a fölötte piros arcszin: lázas izgatottságra vallanak
(1893 PallasLex.)
[Sándor nem] bírta levenni a szemét a haldoklóról. Ott feküdt a roppant felfújt, fakósárga viaszarc a fehér párnán
(1957 Rónay György)
Apám csúnya, fakósárgán öregedett arca a legfantasztikusabb Rembrandt-portrék élő mása volt
(2009 Népszava jan. 17.)
II. főnév
világos(abb), tompa tónusú(, szürkés v. barnás árnyalatú) sárga szín, ill. vmely dolog ilyen színe
Arany, a mely [Darkham] hajának fakó sárgájába fényes csillogást vegyitett, s halavány szemébe tüzet hozott
(1908 Az Újság dec. 5.)
A gerezna színe […] a fakósárga s a vörösbarna minden árnyalatán mutatja be a sivatag jellemző színeit
(1929 Az állatok világa ford.)
Sok fa most pompázik legszebb színeiben, haragoszöldtől a rozsdabarnáig és fakósárgáig minden árnyalatot megtalálhatunk
(1965 Népszava okt. 31.)
az volt a kérdés, milyen színeket kíván a viszonylag tágas, ám a napot nélkülöző helyiség. A derűs fakósárga kínálta magát
(1996 Lakáskultúra)
Sz: fakósárgás
Vö. CzF.; ÚMTsz.

Beállítások