faktum fn 3A2
1. (/vál) ’a múltban v. jelenben valósággal fennálló, objektív(nak tekintett) tény’ ❖ az okoskodó irók némelly faktumokat vagy nem vehettek észre, vagy rosszúl érthettek, vagy kész akartva rosszúl magyarázhattak (1798 Kis János¹ ford.–Meiners 7177011, 27) | Ha ujjságot akarunk, tsak factumot foglaljon e az magába (1832 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | tudja meg az ember, milyen lehetett a világ, mikor még egy prókátor sem volt Pestben, Budában. Majd talán akkor kibékülünk azzal a faktummal, hogy most olyan sok van (1879 Jókai Mór CD18) | ha valaki föl mer találni egy fordulatot, eseményt, ami nyilvánvaló hogy nem faktum, akkor annak az eseménynek, annak a fordulatnak közel kell már lenni (1945 Szép Ernő 9665040, 36) | A becslések szerint 140 millió forintos beruházáshoz azonban a focistáknak is hozzá kell tenniük a magukét. Ez pedig csak szponzoroktól és a szinte faktumként elkönyvelt eredményes nemzetközi szereplésből származhat (1996 Magyar Hírlap CD09) | A szerző célja […] az, hogy a legendáknak és mítoszoknak utánajárjon, a szájhagyományozású és írott legendáriumokat szembesítse a régészet, a tudomány eredményeivel, így választva el legendát és faktumot, mítoszt és tényt (2000 Új Könyvek CD29).
1a. (jelzővel) (/vál) ’vmely (tudományos) szempont(rendszer) szerint megítélt v. minősített tény(állás)’ ❖ emberi természetbül merített, psychologiai factum (1831 Széchenyi István CD1501) | irodalommá hasonulnak a történelmi faktumok (1928 Gyulai Márta CD10) | mivel egy műalkotásnak minden eleme hozzájárul a jelentésképzéshez, közöttük mint stilisztikai és mint lingvisztikai faktumok között elvileg sem lehet különbséget tenni (1991 Kulcsár Szabó Ernő 2028014, 133) | A világ lakosságának legalább 2-3 százaléka homoszexuális. Az esetek elsöprő többségében ez genetikai faktum, nem pedig választás kérdése (2001 Magyar Hírlap CD09).
2. ’végrehajtott cselekedet v. valóban megtörtént esemény’ ❖ Midőn már e’ ſzerínt öket [ti. az idegen méheket] áreſtáltad, Méhéſz Barátidnak adj hírt, hogy meg-fogtad, Hír nélkül meg ölni éppen nem akartad, Nem appellálhatnak; mert factumon kaptad (1774 Vesmás Márton C4461, 47) | [az ispánok] vagy nem elég bátrak magok is a vármegye pénzének dolgába avatkozni, vagy ha abban avatkozván helytelenül tették az assignatiokat [= kiutalásokat], az általok már teljesített bár helytelen factumot inkább el fogják hallgatni az ő pártosaik (1832 Deák Antal József–Deák Ferenc CD51) | Sz. J. hivei közül némellyek tulságos félelmökben a’ vallást is segédül hivák, ’s a’ Sz-hoz különben is hévvel tapadó nemességet ennek nevében részvétre buzditák. De, uraim! értsük meg jól, ez csak néhány egyedek factuma volt (1841 Pesti Hírlap CD61) | Néhány esztendő óta minden nagyobb nagyváradi faktumban klerikális kezek operálnak (1903 Ady Endre CD0801) | [A Szentlélek] eljövetele bizonysága annak, hogy Isten Krisztus által már uralkodik, és hogy a megváltás munkája nem a múltnak egy faktuma, hanem a jelenben folytatódó történés (1995 Jubileumi kommentár CD1206).
3. (rég, hiv) ’hivatalos előterjesztés, ill. (bírósági) rendelkezés, ítélet’ ❖ miután egyik törvényszék a’ másik törvényszék factumait elrontá, megsemmisité, annyi bizonyos, hogy a’ két törvényszék közül egyik nem helyesen tön (1841 Pesti Hírlap CD61) | valljon van e joga a’ közgyülésnek a’ törvényszéket e’ részben feleletre vonni, – megbirálhatja e a’ közgyülés a’ törvényszék factumát, mint biróét, – nem lesz e megsértve a’ birói függetlenség? (1842 Pesti Hírlap CD61) | a’ városi tanács factuma formájára – mennyiben az t. i. a’ megye tudta nélkül, bármi okból történt legyen – helytelen; érdemileg azonban ugy az épitkezés, mint a’ pénzgyüjtésében tanusított szorgalma dicséretet érdemlő (1843 Pesti Hírlap CD61) | 40 tag távol van és a mi faktumunk által van távol: mi küldöttük ki őket (1873 Deák Ferenc CD51) | Bethlen István gróf miniszterelnök: A képviselő urnak joga van interpellációjában bármilyen faktumot előterjeszteni, joga van kritikát gyakorolni, csak ahhoz nincs joga, hogy durván sértegessen (1924 Budapesti Hírlap márc. 27. C4712, 6).
Ö: diktum-~, tótum~.
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.; IdSz.