faktúra fn 6A 

1. (Ker, hiv is) ’vmely (nagy)kereskedő, ill. eladó által kiállított, az ügyfél számára értékesített szolgáltatás(ok) v. áru(k) megnevezését és árát tételesen tartalmazó számla, ill. az erre használható tömb’ ❖ pénzemen – mintegy tizezer frank értékkel – a belföldi kereskedésre alkalmas facturát vettem (1857 Magyar László 8286001, 16) | Invoice (ang., invajsz), részletezett áruszámla, faktura (1895 PallasLex. CD02) | A kereskedelmi életben általában számlának (fakturának) nevezik az eladó által a vevőnek a szállított v. szállítandó árú vételárát tartalmazó számítást, amelyet többnyire e célra nyomott blankettán állítanak ki (1929 TolnaiÚjLex. C5733, 99) | A lengyel nyelvet kell használni a Lengyel Köztársaság területén lengyel jogalanyok között, valamint akkor, ha az egyik fél lengyel jogalany. Ez különösen az árumegnevezésekre, a szolgáltatásokra […], a faktúrára, számlákra, nyugtákra vonatkozó információkra érvényes (2001 Bańczerowski Janusz C7191, 155).

2. (Műv) ’vmely képző-, ritk. iparművészeti alkotás kidolgozásának, kül. a festői ecsetkezelésnek a (művészre jellemző, egyedi) technikája, ill. annak látható nyoma, eredménye a műalkotáson’ ❖ Az ujságirók szép cikkeket fognak irni róla és szeretni fogják a képet is, a cikkeiket is. […] Sokan őszinték lesznek és bevallják, hogy nekik igazán tetszik. Lesz olyan, aki ezt nem engedheti meg magának, ő nem tehet róla, hogy az a szegény ember, az a Munkácsy felebarátunk hasztalan kinlódott, de méltóztassanak nézni a fakturát, a valeurök, a harmonia, a staffage [= a mellékalak], a skurzok, stb. stb. (1894 Pesti Napló jan. 30. C8676, 3) | [Mednyánszky László] egész életén át roppant termékenységgel vetette vászonra sajátosan egyéni fakturájával alkotásait, munkálkodása közben festékcsomókat fecskendezve vásznára, majd csiszolva, belerajzolva, széles ecsetvonásokkal fokozta a ködös, földig szálló felhőzetek bús rétegeit (1928 TolnaiÚjLex. C5728, 271) | Sehol egy felületrész, melynek faktúrájában és színeiben a végső elcsendesülés és tisztulás harmóniája derülne (1960 Bernáth Aurél 9052001, 369) | bármit is tervezek, akkor érzem igazán teljesnek a munkám – még az építészeti üvegek esetében is –, ha az egyben mikrovilágot is alkot. Nem elég, ha csak távolról érdekes, mert ahogy egyre közelebb és közelebb érünk hozzá, úgy egyre több újdonságot fedezünk föl rajta: a fények játékát, a faktúrák, felületek, az optikai jelenségek állandó változását (1999 Lakáskultúra CD39) | A Várfok Galériában Mulasics László mutatja be Izosztázia címmel legújabb munkáit, melyeknek faktúrája viasz, papír, ólom, fotó vagy nyomat segítségével emelődik ki (2000 Magyar Hírlap CD09).

2a. ’építő- v. burkolóanyagnak (a megmunkálásból fakadó, látással v. tapintással) érzékelhető minősége’ ❖ fizikai közelségbe kerültem azzal a faktúrával, ami ezen a vályogfalon megjelent (1996 Magyar Hírlap CD09) | A téglák faktúrája, koloritja is gazdagabbnak tűnik a vásznak felületén gomolygó falak artisztikus látványánál (1997 Magyar Hírlap CD09) | Szépen rendbe hozva, de nem agyonglancolva él a boltív termésköveinek faktúrája (2001 Figyelő CD2601) | A burkolatok anyaga, faktúrája nagyon erős karaktert adhat egy belső térnek, amit csupán színnel nem lehet elérni (2002 Lakáskultúra CD39).

3. (Irodt) ’irodalmi szöveg alkotói kidolgozásának módja, technikája, ill. annak érzékelhető hatása, megnyilvánulása a szövegben’ ❖ Az egész szöveg [ti. Zanardini Amazilia című librettója] nem volt érdemes reá, hogy zenére tegyék. Meséje elavult […], s ha azt mondjuk, hogy a zene jobb a librettonál, akkor ezzel még édes keveset mondtunk. A vezérkönyv hiányával van az eredetiségnek és annak, amit fakturának szoktak nevezni (1883 Budapesti Hírlap okt. 20. C4730, 2) | [a Germinie Lacerteux című regény] fakturája olyan, mintha ez a könyv a naturalista regény mintájául készült volna (1913 Ambrus Zoltán C0606, 44) | a darab nem viseli magán annak a művészi faktúrának, annak a hézagtalan bevégzettségnek a bélyegét, mely garantálhatná a döntő, általános, maradandónak ígérkező színpadi sikert (1915 Ábrányi Emil CD10) | [Francis Jammesben legtöbbször] kedves és üdítő a „jammesisme”, akár az egész témában vagy az egyes részletekben jelentkezik, akár pedig a vers külső faktúrájában, amelyeket világszerte utánoztak az impresszionisták (1944 Szabó Lőrinc 9629169, 145) | [Koncz István] a modern jugoszláv költészetből a szürrealisztikus elemeket veszi át, ennek következtében a versek faktúrájában is a modern versigény belsőbb köreihez közeledik (1982 Bori Imre–Szeli István CD53).

4. (Zene) ’zenei alkotás, es. műfaj darabjainak (a műre v. az alkotóra jellemző) kidolgozási módja, technikája, ill. annak érzékelhető hatása a zeneműben’ ❖ Mozart gyorsan, könnyen dolgozott, de mindig megvan műveiben a mélység; ha ezt a faktura, a kidolgozás technikai része talán (az egy vagy két hangszerre irt darabokban) néha nélkülözi is (1896 PallasLex. CD02) | Gondolatainak mélysége, stílusának egységessége és egyéni volta, valamint munkáinak mesteri, Bach művészetéből kialakult fakturája oly tulajdonságok, melyek Brahmsot a korukon felülálló nagy művészek közé emelik (1926 TolnaiÚjLex. C5719, 269) | A német Lied fő jellegzetessége, hogy hangulata nem annyira könnyed, faktúrája nem annyira leegyszerűsített, alaphangja nem olyan játékos, mint a francia chansoné (1930 ZeneiLex. CD49) | A közérthetőség újra meg újra hangoztatott igénye arra késztette a zeneszerzők egy részét, hogy minél egyszerűbb, áttetszőbb faktúrával alkosson (1981 Szabolcsi Miklós CD53) | Különös tekintettel a tételek egymásra utaló mivoltára, a folyamatos megszólaltatás kívánatos. A mostani kipróbálás az áttört zenekari faktúrát életképesnek mutatta (1992 Hollós Máté 2027046, 47).

5. (rég, ritk) ’tréfa, csínytevés’ ❖ Azért hivják Fakturás Marcinak, mivel mindig fakturákban töri a fejét (1872 Abonyi Lajos C0485, 9).

Sz: faktúrájú, fakturális, fakturás, fakturázik.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.