álság fn 3A

1. ’álnok, hamis, képmutató v. félrevezető magatartás, viselkedés, vminek v. vkinek álnok, hamis volta’ ❖ semmi álságot nem sejdítvén az alakos esedeznek képében (1824 Náray Antal C3303, 116) | Most látja először – igazán most tűne A bajnok elé rút, rettenetes bűne, Mire csak gondolni borzalom, utálság: Egy szerető szívet hogy tört meg az álság (1863–1879 Arany János CD01) | a kétszínűség, álság, hízelgés elsompolyognak a koporsó mellől, s átadatik az ember iszonyú meztelenségben a halál szigorú bírálatának (1867 Tompa Mihály C4233, 54) | Szilvia eltűnik, Rezeda úr ekkor látja be – egy pillanatra – életük pózait, nevetséges voltát, álságait (1948 Szauder József 2052025, 88) | A viktoriánus közerkölcsöt tettetés és álság tette kétarcúvá (1992 Rubicon CD17).

2. (értéktelen,) nem valódi (minőséget képviselő), ill. hamisított 〈dolog, kül. tárgy〉’ ❖ [a genealógiák közül] feltünőleg koholmányok a következők az I. kötetben. Alagi, Almásy, Antalfy, […] Valpó, Várda, Várday; melyekre egy tekintet elég, hogy álságukat és képtelenségüket fölismertesse (1865 Nagy Iván CD31) | a vevő biztosra akar menni és nem óhajtja álságokra kidobni a pénzét (1994 Magyar Hírlap CD09) | felértékelődik az igazi minőség. Az álságok kihullanak a rostán (1995 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. ál; ÉKsz.

álság főnév 3A
1.
álnok, hamis, képmutató v. félrevezető magatartás, viselkedés, vminek v. vkinek álnok, hamis volta
semmi álságot nem sejdítvén az alakos esedeznek képében
(1824 Náray Antal)
Most látja először – igazán most tűne A bajnok elé rút, rettenetes bűne, Mire csak gondolni borzalom, utálság: Egy szerető szívet hogy tört meg az álság
(1863–1879 Arany János)
a kétszínűség, álság, hízelgés elsompolyognak a koporsó mellől, s átadatik az ember iszonyú meztelenségben a halál szigorú bírálatának
(1867 Tompa Mihály)
Szilvia eltűnik, Rezeda úr ekkor látja be – egy pillanatra – életük pózait, nevetséges voltát, álságait
(1948 Szauder József)
A viktoriánus közerkölcsöt tettetés és álság tette kétarcúvá
(1992 Rubicon)
2.
(értéktelen,) nem valódi (minőséget képviselő), ill. hamisított 〈dolog, kül. tárgy〉
[a genealógiák közül] feltünőleg koholmányok a következők az I. kötetben. Alagi, Almásy, Antalfy, […] Valpó, Várda, Várday; melyekre egy tekintet elég, hogy álságukat és képtelenségüket fölismertesse
(1865 Nagy Iván)
a vevő biztosra akar menni és nem óhajtja álságokra kidobni a pénzét
(1994 Magyar Hírlap)
felértékelődik az igazi minőség. Az álságok kihullanak a rostán
(1995 Magyar Hírlap)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. ál; ÉKsz.

Beállítások