faltörő mn és fn 1C

I. mn

1. ’fal áttörésére szolgáló 〈szerszám〉’ ❖ Tsaggama. Schmieden. – Tsákány. Faltör vas dorong (1808 Sándor István C1536, 201) | A’ nád-gyökérbe találtok két erős vas szegeket, egy faltörő vassal edgyütt (1813 Rácz György¹ C3559, 114) | Add azt a csákányt s faltörő vasat (1871 Szász Károly² ford.–Shakespeare CD11) | Henry Ford egy faltörő kalapáccsal szemlélteti a műanyag csomagtérajtó elpusztíthatatlanságát (2001 Magyar Hírlap CD09).

2. (Kat is)(vár)ostrom alkalmával a (vár)fal áttörésére szolgáló 〈hadieszköz, fegyver〉, ill. ilyen eszközökből, fegyverekből álló v. ilyen eszközökkel harcoló 〈(katonai) egység〉’ ❖ Ali-portus ismét ujjonnan kezdette Lödözni a’ báſtyát, ’s népét ébreſztette, Fal törö ágyuit néki ſzegeztette (1777 Kónyi János C2731, 121) | Epeus, Panopeusnak fija, Éakusnak unokája: e’ vólt az áts, a’ ki faragta és kéſzítette ezt a’ nagy fa lovat. A’ mellyet azért tulajdonít néki Virgilius; mert а’ fal-tör ſzerſzámot  találta­fel (1798 Kováts József¹ ford.–Vergilius C2778, 91) | a néha 100–200 mázsát nyomó faltörő lövegek (1895 PallasLex. CD02) | [az ostromlók] előrevitték a faltörő ütegeket az akkoriban 50–80 lépés széles árok külső partjára s egy részüket a bástyaszárnyakkal szemben állították fel (1940 Gyalókay Jenő CD43) | – Ágyúra van szükség – szakította félbe Péter, s homlokán megduzzadt az ér. – Bombára! Százhúszezer faltörő golyóra (1953 Németh László² ford.–Tolsztoj¹ 9485068, 505) | [a cseh király] 14 faltörő gépével, no meg Péter várnagy árulásával, elfoglalta a várost (1986 Szabó Jenő CD52) faltörő kos a) (Tört v. Kat is) ’〈kül. az ókori és középkori harcászatban a tűzfegyverek megjelenése előtt:〉(vár)fal betörésére v. kapu bedöntésére szolgáló, rendsz. fémmel megerősített (kosfej alakú) fejrésszel ellátott vastag gerenda (kerekeken gurítható és lendíthető állványzatával együtt mint ostromgép)’ ❖ [szójegyzék részeként:] Számſzer-íj: fal-törö kos, ſulyok, ágyú (1784 Kisded szótár C0815, 102) | A túlnyomó tömeg ostrom alá vette a várost, a sánczárkokat faderekakkal hányták tele, a falakat hosszú hágcsókon kezdték megmászni, a faltörő kosok ütéseitől omlottak a bástyák (1854 Vasárnapi Újság CD56) | az ostromgépek: hajítógép, faltörőkos, védőtetők (1957 Gerő László CD52) | [Antiokhosz király] hosszú időn át a szentélyt ostromolta. Lőtornyokat, faltörő kosokat, tűzcsóvákat, kővető és nyíllövő szerkezeteket és röpítőgépeket állított fel (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201) b) ’fal áttörésére, szétrombolására v. kapu, ajtó bedöntésére szolgáló (alkalmi) eszköz’ ❖ negyed óra alatt értünk el azon roppant kőgátláshoz, melylyel a Garcsin vize egy részét kiszakitva, – mint fennebb emlitém – Hermány felé vezették el a hétfalusiak. Óriási munka volt ez, […] s bár [a kőgát] több századon át fékezte és irányozta a viz folyását a havas szilaj szülöttje, a féktelen Garcsin harczra kelt, s 1871-ben ellene áradván, addig döngette szikla és fatörzsekből alkotott faltörő kosaival, mignem a büszke mű egybeomlott, elsodortatott (1873 Orbán Balázs CD22) | Jutott volna eszébe az érsek úrnak – kérdezte Lukas der Maler a csendes titkártól, hogy a szembehízelgés ne legyen túl szemérmetlen –, jutott volna eszébe az olasz új stílus kedvéért faltörő kosokkal szétverni a régi épületrészeket? (1960 Szentkuthy Miklós 9664003, 217) | a tömeg a kocsit faltörő kosnak használta az épület súlyos főkapuja ellen (1977 Méray Tibor 9434002, 167) | a találékony rablóbanda teherautóra szerelt faltörő kossal látogat el a pénzelosztó központba (1998 Magyar Hírlap CD09) c) ’〈az addigi (politikai, társadalmi stb.) állapotokkal szembeni változásoknak utat nyitó, gyakr. vmely nehéz, veszélyes v. hálátlan feladat kezdő lépését elvégző személy v. csoport megnevezéseként〉’ ❖ a jó Plachy Tamást posztirozták oda [ti. a szónoki székbe] ódiumnak s egyszersmind faltörő kosnak (1878 Mikszáth Kálmán CD04) | [Oroszországnak] szüksége volt Szerbia seregére s arra, hogy a Karagyorgyevicsek legyenek a szlávizmus faltörő kosai (1917 Gellért Oszkár CD10) | A hazai németség ezen az úton olyan különleges kiváltságokkal felruházott népcsoporttá vált, amelynek hivatásává tették, hogy a magyar haza rovására német érdekeket szolgáljon, hogy akár tetszik ez a szerep neki, akár nem, a magyar közéletben a faltörő kos szerepét vállalja a nemzetiszocialista ideológia számára (1944 Bethlen István 9055003, 147) | jómagam a svájci nagytőke faltörő kosa vagyok mint sajtómunkás (2001 Magyar Hírlap CD09).

3. (kissé rég) ’erős, domborodó 〈homlok〉’ ❖ az a ráncoktól áterelt, epés, gunyoros arc, melynek két inggalléra meztelen nyakán kétfelé van vetve: Marat; az a fennen fölemelt fő, masszív vonásaival, nyílt tekintetével, faltörő homlokával: Danton; az a cicomás alak: Robespierre (1862–1863 Jókai Mór CD18) | Hát az ifjabb Wesselényi? Akinek Kemény barátja volt, akinek látta szellemi fejlödését, megmérte értelmének mélységét, megrajzolta fizikai és szellemi lényét, a faltörő homloktól, bikanyaktól, a nagytekintetü „királyi” magyartól kezdve a politikai bölcsig, Széchenyi barátjától ennek ellenségeig, Kossuth bálványozójáig, a gräfenbergi fogolyig, s a szózat irójáig, a megvakult óriásig (1883 Beksics Gusztáv C0903, 203) | [Király György] faltörő, nagy, gyönyörű boltú homloka, szinte végtelen domborodó (1922 Móricz Zsigmond CD10).

4. (vál, pejor is)(újító) szándékát erős akarattal(, önfejűen, féktelenül) érvényesítő, vmit így képviselő 〈személy, csoport〉, ill. az a 〈mentalitás〉, hogy vmit megfontolatlanul hevesen, erőteljesen képvisel vki, v. a változásoknak (akár erőszakosan is) utat nyitó 〈tevékenység〉’ ❖ Révai ezt [ti. amit írtam] hirem nélkül ki nyomtattatta; – ’s mennyi orcza-pirulásba került nekem Szabót [ti. Baróti Szabó Dávidot] meg-kérlelnem, ha bár ő nem haragudott is; – bánom még-most is; noha akkorban még olly fal-törő fejem vólt, hogy kőfalnak is neki mentem vólna vele (1818 Pálóczi Horváth Ádám C2568, 486) | Faltörő, fn. […], mn. […] – ember, ein ungeſtümer, eigenſinniger Menſch (1838 Magyar és német zsebszótár C2979, 208) | [Ifjabb] Wesselényi Miklós élete a börtön, gräfenbergi időzés s arra következett vakság által két, egymástól egészen különböző korszakra oszlik. Első korszakában előttünk áll az erőteljes, ép férfi, a merész lovag s faltörő politikus, az ellenzék bálványa, a népszerűség magasztalt hőse; a másodikban vak Belizárt látunk, kit merészsége elhagyott, kinek bölcseségét a vakság és magábaszállás megérlelé (1858 Tóth Lőrinc C4298, 14) | Kossuth, faltörő politikája mellett is, kénye szerint hajlíthatja szóhatalma által a ház nagy többségét; minél fogva, ha minisztertársaival meghasonlásba jő, bizton számíthat a többség támogatására (1865 Horváth Mihály C2139, 326) | ez [ti. a veres sapkásoknak nevezett honvédzászlóalj] volt a faltörő, a döntő csapat (1867 Honvédek Könyve C2102, 114) | A „faltörőnek” mondott kormány (1999 Magyar Hírlap CD09).

II. fn

1. (ritk)(ház)fal áttörésére szolgáló munkaeszköz’ ❖ Rudolf leveté felső öltönyét s kivette a szolga kezéből a faltörőt (1854 Jókai Mór C2244, 126) | hallgatom, Hogy cseng a csákány, görnyed a gerenda, Hogy dolgozik, ront, bont a faltörő (1926 Juhász Gyula¹ 9284611, 15).

2. (vár)ostrom alkalmával a (vár)fal áttörésére szolgáló hadi eszköz’ ❖ Faltör. Aries, Machina arietaria (1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez C3667, 82) | Aurelián faltörői nem üthettek rést a város kemény falain (1856 Jókai Mór C2259, 48) | Romuald ostromtornyokat, faltörőket, mászó létrákat szerkesztett (1925 Berde Mária 9047016, 42) | [II. Ottokár] a várfalakat 14 faltörővel kezdte ostromolni (1973 Házi Jenő CD52) | Tiberius Julius Alexander lett Titus seregeinek hadseregparancsnoka: ő gondoskodott a hadtápvonalakról, az ellátmányról, a fegyverekről, a faltörőkről, a ballisztákról [= hajítógépekről] (2005 Spiró György 3283005, 750).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

faltörő melléknév és főnév 1C
I. melléknév
1.
fal áttörésére szolgáló 〈szerszám〉
Tsaggama. Schmieden. – Tsákány. Faltör vas dorong
(1808 Sándor István)
A’ nád-gyökérbe találtok két erős vas szegeket, egy faltörő vassal edgyütt
(1813 Rácz György¹)
Add azt a csákányt s faltörő vasat
(1871 Szász Károly² ford.Shakespeare)
Henry Ford egy faltörő kalapáccsal szemlélteti a műanyag csomagtérajtó elpusztíthatatlanságát
(2001 Magyar Hírlap)
2. (Kat is)
(vár)ostrom alkalmával a (vár)fal áttörésére szolgáló 〈hadieszköz, fegyver〉, ill. ilyen eszközökből, fegyverekből álló v. ilyen eszközökkel harcoló (katonai) egység〉
Ali-portus ismét ujjonnan kezdette Lödözni a’ báſtyát, ’s népét ébreſztette, Fal törö ágyuit néki ſzegeztette
(1777 Kónyi János)
Epeus, Panopeusnak fija, Éakusnak unokája: e’ vólt az áts, a’ ki faragta és kéſzítette ezt a’ nagy fa lovat. A’ mellyet azért tulajdonít néki Virgilius; mert а’ fal-tör ſzerſzámot  találta­fel
(1798 Kováts József¹ ford.Vergilius)
a néha 100–200 mázsát nyomó faltörő lövegek
(1895 PallasLex.)
[az ostromlók] előrevitték a faltörő ütegeket az akkoriban 50–80 lépés széles árok külső partjára s egy részüket a bástyaszárnyakkal szemben állították fel
(1940 Gyalókay Jenő)
– Ágyúra van szükség – szakította félbe Péter, s homlokán megduzzadt az ér. – Bombára! Százhúszezer faltörő golyóra
(1953 Németh László² ford.Tolsztoj¹)
[a cseh király] 14 faltörő gépével, no meg Péter várnagy árulásával, elfoglalta a várost
(1986 Szabó Jenő)
faltörő kos
a) (Tört v. Kat is)
〈kül. az ókori és középkori harcászatban a tűzfegyverek megjelenése előtt:〉 (vár)fal betörésére v. kapu bedöntésére szolgáló, rendsz. fémmel megerősített (kosfej alakú) fejrésszel ellátott vastag gerenda (kerekeken gurítható és lendíthető állványzatával együtt mint ostromgép)
[szójegyzék részeként:] Számſzer-íj: fal-törö kos, ſulyok, ágyú
(1784 Kisded szótár)
A túlnyomó tömeg ostrom alá vette a várost, a sánczárkokat faderekakkal hányták tele, a falakat hosszú hágcsókon kezdték megmászni, a faltörő kosok ütéseitől omlottak a bástyák
(1854 Vasárnapi Újság)
az ostromgépek: hajítógép, faltörőkos, védőtetők
(1957 Gerő László)
[Antiokhosz király] hosszú időn át a szentélyt ostromolta. Lőtornyokat, faltörő kosokat, tűzcsóvákat, kővető és nyíllövő szerkezeteket és röpítőgépeket állított fel
(1996 Katolikus Biblia ford.)
b)
fal áttörésére, szétrombolására v. kapu, ajtó bedöntésére szolgáló (alkalmi) eszköz
negyed óra alatt értünk el azon roppant kőgátláshoz, melylyel a Garcsin vize egy részét kiszakitva, – mint fennebb emlitém – Hermány felé vezették el a hétfalusiak. Óriási munka volt ez, […] s bár [a kőgát] több századon át fékezte és irányozta a viz folyását a havas szilaj szülöttje, a féktelen Garcsin harczra kelt, s 1871-ben ellene áradván, addig döngette szikla és fatörzsekből alkotott faltörő kosaival, mignem a büszke mű egybeomlott, elsodortatott
(1873 Orbán Balázs)
Jutott volna eszébe az érsek úrnak – kérdezte Lukas der Maler a csendes titkártól, hogy a szembehízelgés ne legyen túl szemérmetlen –, jutott volna eszébe az olasz új stílus kedvéért faltörő kosokkal szétverni a régi épületrészeket?
(1960 Szentkuthy Miklós)
a tömeg a kocsit faltörő kosnak használta az épület súlyos főkapuja ellen
(1977 Méray Tibor)
a találékony rablóbanda teherautóra szerelt faltörő kossal látogat el a pénzelosztó központba
(1998 Magyar Hírlap)
c)
〈az addigi (politikai, társadalmi stb.) állapotokkal szembeni változásoknak utat nyitó, gyakr. vmely nehéz, veszélyes v. hálátlan feladat kezdő lépését elvégző személy v. csoport megnevezéseként〉
a jó Plachy Tamást posztirozták oda [ti. a szónoki székbe] ódiumnak s egyszersmind faltörő kosnak
(1878 Mikszáth Kálmán)
[Oroszországnak] szüksége volt Szerbia seregére s arra, hogy a Karagyorgyevicsek legyenek a szlávizmus faltörő kosai
(1917 Gellért Oszkár)
A hazai németség ezen az úton olyan különleges kiváltságokkal felruházott népcsoporttá vált, amelynek hivatásává tették, hogy a magyar haza rovására német érdekeket szolgáljon, hogy akár tetszik ez a szerep neki, akár nem, a magyar közéletben a faltörő kos szerepét vállalja a nemzetiszocialista ideológia számára
(1944 Bethlen István)
jómagam a svájci nagytőke faltörő kosa vagyok mint sajtómunkás
(2001 Magyar Hírlap)
3. (kissé rég)
erős, domborodó 〈homlok〉
az a ráncoktól áterelt, epés, gunyoros arc, melynek két inggalléra meztelen nyakán kétfelé van vetve: Marat; az a fennen fölemelt fő, masszív vonásaival, nyílt tekintetével, faltörő homlokával: Danton; az a cicomás alak: Robespierre
(1862–1863 Jókai Mór)
Hát az ifjabb Wesselényi? Akinek Kemény barátja volt, akinek látta szellemi fejlödését, megmérte értelmének mélységét, megrajzolta fizikai és szellemi lényét, a faltörő homloktól, bikanyaktól, a nagytekintetü „királyi” magyartól kezdve a politikai bölcsig, Széchenyi barátjától ennek ellenségeig, Kossuth bálványozójáig, a gräfenbergi fogolyig, s a szózat irójáig, a megvakult óriásig
(1883 Beksics Gusztáv)
[Király György] faltörő, nagy, gyönyörű boltú homloka, szinte végtelen domborodó
(1922 Móricz Zsigmond)
4. (vál, pejor is)
(újító) szándékát erős akarattal(, önfejűen, féktelenül) érvényesítő, vmit így képviselő 〈személy, csoport〉, ill. az a 〈mentalitás〉, hogy vmit megfontolatlanul hevesen, erőteljesen képvisel vki, v. a változásoknak (akár erőszakosan is) utat nyitó 〈tevékenység〉
Révai ezt [ti. amit írtam] hirem nélkül ki nyomtattatta; – ’s mennyi orcza-pirulásba került nekem Szabót [ti. Baróti Szabó Dávidot] meg-kérlelnem, ha bár ő nem haragudott is; – bánom még-most is; noha akkorban még olly fal-törő fejem vólt, hogy kőfalnak is neki mentem vólna vele
(1818 Pálóczi Horváth Ádám)
Faltörő, fn.főnév […], mn.melléknév […] – ember, ein ungeſtümer, eigenſinniger Menſch
(1838 Magyar és német zsebszótár)
[Ifjabb] Wesselényi Miklós élete a börtön, gräfenbergi időzés s arra következett vakság által két, egymástól egészen különböző korszakra oszlik. Első korszakában előttünk áll az erőteljes, ép férfi, a merész lovag s faltörő politikus, az ellenzék bálványa, a népszerűség magasztalt hőse; a másodikban vak Belizárt látunk, kit merészsége elhagyott, kinek bölcseségét a vakság és magábaszállás megérlelé
(1858 Tóth Lőrinc)
Kossuth, faltörő politikája mellett is, kénye szerint hajlíthatja szóhatalma által a ház nagy többségét; minél fogva, ha minisztertársaival meghasonlásba jő, bizton számíthat a többség támogatására
(1865 Horváth Mihály)
ez [ti. a veres sapkásoknak nevezett honvédzászlóalj] volt a faltörő, a döntő csapat
(1867 Honvédek Könyve)
A „faltörőnek” mondott kormány
(1999 Magyar Hírlap)
II. főnév
1. (ritk)
(ház)fal áttörésére szolgáló munkaeszköz
Rudolf leveté felső öltönyét s kivette a szolga kezéből a faltörőt
(1854 Jókai Mór)
hallgatom, Hogy cseng a csákány, görnyed a gerenda, Hogy dolgozik, ront, bont a faltörő
(1926 Juhász Gyula¹)
2.
(vár)ostrom alkalmával a (vár)fal áttörésére szolgáló hadi eszköz
Faltör. Aries, Machina arietaria
(1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez)
Aurelián faltörői nem üthettek rést a város kemény falain
(1856 Jókai Mór)
Romuald ostromtornyokat, faltörőket, mászó létrákat szerkesztett
(1925 Berde Mária)
[II. Ottokár] a várfalakat 14 faltörővel kezdte ostromolni
(1973 Házi Jenő)
Tiberius Julius Alexander lett Titus seregeinek hadseregparancsnoka: ő gondoskodott a hadtápvonalakról, az ellátmányról, a fegyverekről, a faltörőkről, a ballisztákról [= hajítógépekről]
(2005 Spiró György)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások