falujáró mn és fn 1A

I. mn

1. (ritk) ’az a 〈tevékenység, szokás〉, amelynek során v. annak részeként vki v. vmely csoport (házról házra) bejárja a falut’ ❖ A tavaszi termékenységi rítusokhoz kapcsolódó [...] falujáró, határkerülő, vonuló, kígyózó-kapuzó leányjátékok ciklusában a körtánc is jelentős helyet foglalt el (1990 Magyar néprajz CD47) | Egyedül Borsod megyéből, Diósgyőrből rendelkezünk olyan adattal, hogy a hajnali falujáró, vendégeket felkereső szokás tagjait hérészeknek nevezték (2006 Nagy Veronika C7991, 120).

1a. (ritk) ’ilyen tevékenységet végző, abban részt vevő 〈személy v. csoport〉’ ❖ Mikor aztán nem volt már több mondani való, felszedte a sátor fát a két falujáró asszony, hogy valamelyik háznál megint elül kezdjék, amit itt becsülettel elvégeztek (1898 Pesti Napló márc. 4. C8680, 3) | [a parázsolás nevű karácsonyi népszokást] már nem falujáró gyerek- vagy legénycsoport végzi szalonnajutalom reményében (1913 Kodály Zoltán C6926, 361) | mire az új asszony hazatért a templomból, a falujáró násznép is visszatért, hogy tovább folytassa a mulatságot (2006 Nagy Veronika C7991, 126).

2. (Szoc is) ’olyan 〈tevékenység〉, amelynek során vki v. vmely csoport népművelő, kereskedelmi stb. céllal faluról falura jár v. falvakat (rendszeresen) felkeres’ ❖ [Paulini Béla] falujáró utjában eljutott a tolnavármegyei Váralja községbe, amelynek magyar és német lakossága békés egyetértésben él és – kiki a maga módján – egyformán érdekes szokásokat és népművészetet ápol (1933 Pesti Hírlap szept. 8. C5681, 12) | A falujáró munka további javítása céljából tegnap a [budapesti VIII.] kerületi és a [kunszentmártoni] járási pártbizottság tanácskozott a munka tapasztalatairól (1956 Szabad Nép márc. 10. C4878, [1]) | A két világháború között, 1930 nyarán a csehszlovákiai magyar fő-, illetve középiskolás diákokból álló Sarló-kör tagjai – a sarlósok – falujáró mozgalmuk keretében végeztek szociográfiai kutatást Kárpátalján (2000 Kótyuk Erzsébet CD48).

2a. ’ilyen tevékenységet (rendszeresen) végző, abban (rendszeresen) részt vevő 〈személy v. csoport〉’ ❖ falujáró zsidó volt az öregapja! (1895 Pesti Napló júl. 7. C8677, 3) | a falujáró szociáldemokrata agitátoroktól mindenütt számon kérik Simon Miklóst (1906 Népszava okt. 24. C7474, 8) | A felvidéki Sarlós mozgalom első gárdáját falujáró regős-cserkészek alkották (1966 Béládi Miklós CD53) | 1953-ban megalakult a komáromi Magyar Területi Színház, mely a falujáró színház feladatát is ellátta (1982 Csanda Sándor CD53).

II. fn (jelzőként is)

’népművelő, kereskedelmi stb. céllal faluról falura járó v. falvakat (rendszeresen) felkereső személy’ ❖ Héber falujáró legyek, ha készen nem volnék [...] Nagyságod akármejjik Nagyságos Kis Asszonyának tanulmányos elmémmel edgyütt kezejimet lábaimat [...] önzetlenül fell agyánlani (1895 Borsszem Jankó okt. 20. C5014, 10) | Sebestyén önként jött vidékre: falujáró korában megkedvelte a falut, megszerette a parasztot (1955 Szabad Nép jan. 30. C4877, 2) | Azon a nyáron kaptam meg az úttörőknél a piros nyakkendőmet, a Balaton mellett nyaraltam megint, azután vidékre jártam a hét végén a falujárókkal (1980 Lengyel Péter 9397010, 87) | Nem az erőszakos téeszesítés tette tönkre a vidéket, hanem az odavezényelt falujárók. Az ő „hittérítésük” nyomán ért véget mindaz, ami addig folytonos volt (2001 Szabad Föld máj. 25. C8387, [1]).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

falujáró melléknév és főnév 1A
I. melléknév
1. (ritk)
az a 〈tevékenység, szokás〉, amelynek során v. annak részeként vki v. vmely csoport (házról házra) bejárja a falut
A tavaszi termékenységi rítusokhoz kapcsolódó [...] falujáró, határkerülő, vonuló, kígyózó-kapuzó leányjátékok ciklusában a körtánc is jelentős helyet foglalt el
(1990 Magyar néprajz)
Egyedül Borsod megyéből, Diósgyőrből rendelkezünk olyan adattal, hogy a hajnali falujáró, vendégeket felkereső szokás tagjait hérészeknek nevezték
(2006 Nagy Veronika)
1a. (ritk)
ilyen tevékenységet végző, abban részt vevő 〈személy v. csoport〉
Mikor aztán nem volt már több mondani való, felszedte a sátor fát a két falujáró asszony, hogy valamelyik háznál megint elül kezdjék, amit itt becsülettel elvégeztek
(1898 Pesti Napló márc. 4.)
[a parázsolás nevű karácsonyi népszokást] már nem falujáró gyerek- vagy legénycsoport végzi szalonnajutalom reményében
(1913 Kodály Zoltán)
mire az új asszony hazatért a templomból, a falujáró násznép is visszatért, hogy tovább folytassa a mulatságot
(2006 Nagy Veronika)
2. (Szoc is)
olyan 〈tevékenység〉, amelynek során vki v. vmely csoport népművelő, kereskedelmi stb. céllal faluról falura jár v. falvakat (rendszeresen) felkeres
[Paulini Béla] falujáró utjában eljutott a tolnavármegyei Váralja községbe, amelynek magyar és német lakossága békés egyetértésben él és – kiki a maga módján – egyformán érdekes szokásokat és népművészetet ápol
(1933 Pesti Hírlap szept. 8.)
A falujáró munka további javítása céljából tegnap a [budapesti VIII.] kerületi és a [kunszentmártoni] járási pártbizottság tanácskozott a munka tapasztalatairól
(1956 Szabad Nép márc. 10.)
A két világháború között, 1930 nyarán a csehszlovákiai magyar fő-, illetve középiskolás diákokból álló Sarló-kör tagjai – a sarlósok – falujáró mozgalmuk keretében végeztek szociográfiai kutatást Kárpátalján
(2000 Kótyuk Erzsébet)
2a.
ilyen tevékenységet (rendszeresen) végző, abban (rendszeresen) részt vevő 〈személy v. csoport〉
falujáró zsidó volt az öregapja!
(1895 Pesti Napló júl. 7.)
a falujáró szociáldemokrata agitátoroktól mindenütt számon kérik Simon Miklóst
(1906 Népszava okt. 24.)
A felvidéki Sarlós mozgalom első gárdáját falujáró regős-cserkészek alkották
(1966 Béládi Miklós)
1953-ban megalakult a komáromi Magyar Területi Színház, mely a falujáró színház feladatát is ellátta
(1982 Csanda Sándor)
II. főnév (jelzőként is)
népművelő, kereskedelmi stb. céllal faluról falura járó v. falvakat (rendszeresen) felkereső személy
Héber falujáró legyek, ha készen nem volnék [...] Nagyságod akármejjik Nagyságos Kis Asszonyának tanulmányos elmémmel edgyütt kezejimet lábaimat [...] önzetlenül fell agyánlani
(1895 Borsszem Jankó okt. 20.)
Sebestyén önként jött vidékre: falujáró korában megkedvelte a falut, megszerette a parasztot
(1955 Szabad Nép jan. 30.)
Azon a nyáron kaptam meg az úttörőknél a piros nyakkendőmet, a Balaton mellett nyaraltam megint, azután vidékre jártam a hét végén a falujárókkal
(1980 Lengyel Péter)
Nem az erőszakos téeszesítés tette tönkre a vidéket, hanem az odavezényelt falujárók. Az ő „hittérítésük” nyomán ért véget mindaz, ami addig folytonos volt
(2001 Szabad Föld máj. 25.)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások