falujáró mn és fn 1A
I. mn
1. (ritk) ’az a 〈tevékenység, szokás〉, amelynek során v. annak részeként vki v. vmely csoport (házról házra) bejárja a falut’ ❖ A tavaszi termékenységi rítusokhoz kapcsolódó […] falujáró, határkerülő, vonuló, kígyózó-kapuzó leányjátékok ciklusában a körtánc is jelentős helyet foglalt el (1990 Magyar néprajz CD47) | Egyedül Borsod megyéből, Diósgyőrből rendelkezünk olyan adattal, hogy a hajnali falujáró, vendégeket felkereső szokás tagjait hérészeknek nevezték (2006 Nagy Veronika C7991, 120).
1a. (ritk) ’ilyen tevékenységet végző, abban részt vevő 〈személy v. csoport〉’ ❖ Mikor aztán nem volt már több mondani való, felszedte a sátor fát a két falujáró asszony, hogy valamelyik háznál megint elül kezdjék, amit itt becsülettel elvégeztek (1898 Pesti Napló márc. 4. C8680, 3) | [a parázsolás nevű karácsonyi népszokást] már nem falujáró gyerek- vagy legénycsoport végzi szalonnajutalom reményében (1913 Kodály Zoltán C6926, 361) | mire az új asszony hazatért a templomból, a falujáró násznép is visszatért, hogy tovább folytassa a mulatságot (2006 Nagy Veronika C7991, 126).
2. (Szoc is) ’olyan 〈tevékenység〉, amelynek során vki v. vmely csoport népművelő, kereskedelmi stb. céllal faluról falura jár v. falvakat (rendszeresen) felkeres’ ❖ [Paulini Béla] falujáró utjában eljutott a tolnavármegyei Váralja községbe, amelynek magyar és német lakossága békés egyetértésben él és – kiki a maga módján – egyformán érdekes szokásokat és népművészetet ápol (1933 Pesti Hírlap szept. 8. C5681, 12) | A falujáró munka további javítása céljából tegnap a [budapesti VIII.] kerületi és a [kunszentmártoni] járási pártbizottság tanácskozott a munka tapasztalatairól (1956 Szabad Nép márc. 10. C4878, [1]) | A két világháború között, 1930 nyarán a csehszlovákiai magyar fő-, illetve középiskolás diákokból álló Sarló-kör tagjai – a sarlósok – falujáró mozgalmuk keretében végeztek szociográfiai kutatást Kárpátalján (2000 Kótyuk Erzsébet CD48).
2a. ’ilyen tevékenységet (rendszeresen) végző, abban (rendszeresen) részt vevő 〈személy v. csoport〉’ ❖ falujáró zsidó volt az öregapja! (1895 Pesti Napló júl. 7. C8677, 3) | a falujáró szociáldemokrata agitátoroktól mindenütt számon kérik Simon Miklóst (1906 Népszava okt. 24. C7474, 8) | A felvidéki Sarlós mozgalom első gárdáját falujáró regős-cserkészek alkották (1966 Béládi Miklós CD53) | 1953-ban megalakult a komáromi Magyar Területi Színház, mely a falujáró színház feladatát is ellátta (1982 Csanda Sándor CD53).
II. fn (jelzőként is)
’népművelő, kereskedelmi stb. céllal faluról falura járó v. falvakat (rendszeresen) felkereső személy’ ❖ Héber falujáró legyek, ha készen nem volnék […] Nagyságod akármejjik Nagyságos Kis Asszonyának tanulmányos elmémmel edgyütt kezejimet lábaimat […] önzetlenül fell agyánlani (1895 Borsszem Jankó okt. 20. C5014, 10) | Sebestyén önként jött vidékre: falujáró korában megkedvelte a falut, megszerette a parasztot (1955 Szabad Nép jan. 30. C4877, 2) | Azon a nyáron kaptam meg az úttörőknél a piros nyakkendőmet, a Balaton mellett nyaraltam megint, azután vidékre jártam a hét végén a falujárókkal (1980 Lengyel Péter 9397010, 87) | Nem az erőszakos téeszesítés tette tönkre a vidéket, hanem az odavezényelt falujárók. Az ő „hittérítésük” nyomán ért véget mindaz, ami addig folytonos volt (2001 Szabad Föld máj. 25. C8387, [1]).
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.