falusias mn 15A (kissé pejor is) 

1. ’〈a városiassal szemben is:〉 olyan 〈személy〉, akin meglátszik, érződik, hogy falusi (származású), v. aki olyan kinézetű, beszédű, viselkedésű stb., mintha falusi volna, ill. ilyen személyekből álló 〈csoport〉’ ❖ „szép és rut, vagy, rut leánynak is akad kérője, ha pénze van” (milly kisujtásozott és falusias közönséget csőditő czim ez!) 4 fvsos vig játék (1838 Honművész C6072, 512) | Szegény mama, de kivált szegény papa, oly nagyon falusiasak (1868 Fővárosi Lapok C8084, [289]) | [Helén] nem volt sem világi, sem szalondáma. Egyszerü, szinte falusias volt, aki csak abban a pillanatban alakult át művésznővé, amelyben a szinpadra lépett (1903 Kóbor Tamás 1081001, 53) | [Lengyel Jánosné] félig városias, félig falusias asszony, de mindenekelőtt nagycsaládos édesanya (1967 Népszabadság ápr. 30. C4817, 11) | [Kassák regényének főhőse] tud finomkodó lenni, amikor a fiatal lánynak udvarol [...], falusias, amikor a cselédet csábítja: „Hallod, te!… Gyere, mert lekaplak!” (1982 Fehér Erzsébet 2028008, 292) | A városhoz való asszimilálódási vágy ellenére is a kivetkőzöttek [ti. a népviseletet elhagyók] első generációja ízlésében alapvetően paraszti, megjelenésében falusias maradt (1991 Ethnographia C7124, 64).

2. ’〈a városiassal szemben is:〉 falun, falusi környezetben szokásos v. az ott élő emberekre (mint közösségre) jellemző, rendsz. falun (élő emberek által) haszn., kedvelt 〈dolog, jelenség〉, ill. 〈vkinek, vminek〉 ilyen v. erre emlékeztető 〈kinézete, jellege stb.〉’ ❖ szokásban van éjjeli kerülő őröket = Wachter, vagy falusiasan ejtve baktereket – tartani (1832 Hasznos Mulatságok C8336, 366) | a maga fekete kabátját, mely roppant falusias divatu volt, valósággal utálatosnak találta (1891 Zempléni P. Gyula ford.–Ohnet 8536002, 98) | [A vidéki öregúrnak] a keze is falusias volt: nagy és barna, ha nem is olyan kérges, mint a parasztoké (1905 Gárdonyi Géza C1833, 14) | [Tolsztoj szerint] a boldog élet az egészségtől duzzadó, falusias, sok családos, békességes, dolgos élet (1928 Laziczius Gyula CD10) | [Sopronban] a „falusias”-nak tartott neveket ekkor [ti. a kiegyezés után] váltják fel „városiasabb[”]-nak vélt elnevezések: a Főtér ekkor lesz Városháztér (1967 Mollay Károly CD52) | [a Katlan Tóni vendéglőben] zömében falusias jellegű ételeket kínálnak (2010 Népszava júl. 30. C7473, 6).

3. ’〈a városiassal szemben is:〉 olyan jellegű, kialakítású, fejlettségű stb. 〈épület(rész), természeti környezet, infrastuktúra stb.〉, amely a falura mint településtípusra jellemző, a falvakban található, előforduló, ill. 〈vminek〉 ilyen v. erre emlékeztető 〈jellege, kinézete stb.〉’ ❖ A házak falusias tekintete e városnak igen kedélyes alakot kölcsönöz (1847 Hetilap CD61) | [Debrecenben] a főutcáknak és az ujabb városrészeknek egészen modern városi jellegük van, mig a kisebb mellékutcák falusias jellegüket még nagyrészt megtartották (1893 PallasLex. CD02) | Falusias veranda, vagyis inkább terrasz. Tehát üvegfala nincsen; korlátja csak fából való (1903 Gárdonyi Géza C1825, 7) | falusias természeti környezet (1914 RévaiNagyLex. C5707, 541) | mezővárosi jellemzők (például az agrárnépesség magas aránya, az infrastruktúra „falusias” színvonala) (1984 Népszabadság júl. 12. C7834, 7) | a történelmi külvárosok urbanisztikai értékét az a változatosság adja, amely a várost járó érdeklődőt a falusias, oromzatos házaktól a fokozatos átmeneti formákon át a városias, egy vagy két emeletes polgári házakhoz vezeti (2004 Jankó Ferenc CD52).

4. ’〈a városiassal szemben is:〉 olyan 〈település(rész)〉, amely utcaszerkezetét, építészetét, lakosságának összetételét stb. tekintve falu(hoz hasonló), v. olyan 〈terület, vidék〉, ahol zömében falvak találhatók, ahol az emberek többnyire falvakban élnek, ill. ilyen településre, vidékre stb. jellemző v. emlékeztető 〈jelleg, kinézet〉’ ❖ falusias vidék tünt föl. Promontor előrésze, az ugynevezett Sachsenfeld volt ez (1866 Vasárnapi Újság C7380, 506) | [Ilyefalva] minden falusias kinézése s minden falu elnevezése mellett megkivánja és jogosan kivánhatja a város czimet, melyre szabadalmainál és vásárainál fogva is igényt tarthat (1869 Orbán Balázs CD22) | a fővárost környező községek még ma sem vetkőztek ki eredeti falusias jellegükből (1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | A kikötőváros olyan piszkos és olyan falusias, hogy szinte menekülve igyekeztem minél előbb elhagyni (1914 Budapesti Hírlap márc. 14. C4702, 46) | [Eger] hajdan fallal kerített belső része egészen városias, külvárosai (Maklári, Hatvani, Felsőnémeti) meglehetősen falusiasak (1926 TolnaiÚjLex. C5721, 70) | minél falusiasabb településen él valaki, annál valószínűbb, hogy takarékoskodik (1985 Szurkos Mária 1151001, 13) | Két „falusias kontinens” van a világon: Afrika és Ázsia. Mindkettőben a lakosság közel kétharmada falvakban vagy más vidéki kisebb településeken (pl. tanyákon) él (2002 Kerényi Attila 3173003, 259).

5. (ritk) ’a faluval mint természeti környezettel, lakói életmódjával, kultúrájával stb. kapcs. 〈téma〉, ill. ilyen témával foglalkozó v. azt ábrázoló 〈dolog〉’ ❖ Uram dőlnek a’ buzák, sárgul a’ tengeri [...]. Illy falusias tudósitások közt vevém a’ „Mentor czimü Népkönyv” megjelenésérőli tudósitást (1842 Vasárnapi Újság C0435, 398) | Egy nyolc éves fiucska kis, falusias képén [ti. rajzán] a röpülőgép hórihorgas gémeskut fölött kering (1915 Népszava szept. 8. C7483, 8) | meghirdették a Minden, ami nem város című digitálisfotó-pályázatot, amelyre valóban falusias témákat vártak (2009 Népszabadság nov. 19. C7857, 10).

Sz: falusiasodik, falusiasság.

Vö. CzF. ~, falusiasan; ÉrtSz.; ÉKsz.