faluváros fn 4A

’településszerkezetét, építészetét, lakosságának társadalmi összetételét, életformáját stb. tekintve falusias jellegű (részekkel bíró) város’ ❖ Szabadka, ezen nagy falu-város róna téren fekszik, utczái görbék, házai, – igen keveset kivéve – leginkább csak eső és zivatar ellen ovó – fészkek, össze vissza szórottak, rend és izlés nélkül rakva (1838 Hasznos Mulatságok C8349, 143) | azt kell czélul kitüzni, hogy a reconstructio nem egy kétséges jövendőjü faluvárost tákoljon össze, hanem egy szilárd biztonsággal épült, szép jövendőjü nagy magyar várossal ajándékozza meg a nemzetet (1879 Kossuth Lajos CD32) | [Szeged] nagy, téres, levegős faluváros, sorsát és eredetét tekintve, az alföldi magyarság nagy telephelye (1933 Móricz Zsigmond CD10) | Az alföldi mezővárosok számos jelzőre tettek szert a szakirodalomban; minősítették őket egyszerűen és nyersen „elmaradottaknak”, „fejletleneknek”, nevezték „parasztvárosoknak”, „faluvárosoknak” vagy „földszintes városoknak” (1993 Beluszky Pál CD17).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

faluváros főnév 4A
településszerkezetét, építészetét, lakosságának társadalmi összetételét, életformáját stb. tekintve falusias jellegű (részekkel bíró) város
Szabadka, ezen nagy falu-város róna téren fekszik, utczái görbék, házai, – igen keveset kivéve – leginkább csak eső és zivatar ellen ovó – fészkek, össze vissza szórottak, rend és izlés nélkül rakva
(1838 Hasznos Mulatságok)
azt kell czélul kitüzni, hogy a reconstructio nem egy kétséges jövendőjü faluvárost tákoljon össze, hanem egy szilárd biztonsággal épült, szép jövendőjü nagy magyar várossal ajándékozza meg a nemzetet
(1879 Kossuth Lajos)
[Szeged] nagy, téres, levegős faluváros, sorsát és eredetét tekintve, az alföldi magyarság nagy telephelye
(1933 Móricz Zsigmond)
Az alföldi mezővárosok számos jelzőre tettek szert a szakirodalomban; minősítették őket egyszerűen és nyersen „elmaradottaknak”, „fejletleneknek”, nevezték „parasztvárosoknak”, „faluvárosoknak” vagy „földszintes városoknak”
(1993 Beluszky Pál)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások