fametszés fn 

1. (Műv) ’az a grafikai technika, eljárás, amellyel a fametszet készül, ill. annak alkalmazása mint (művészi) tevékenység’ ❖ k, v. fametszés mestersége; Kunst durch Graben, Stechen, Schnitzen zu bilden (1818 Lexicon trilingve C3044, 1154. hasáb) | Midön 1423-ban föltalálták a fametszést, a kártya csak ezután nyert igazi elterjedést egész Európában, mert addig a kártyák készitése ugyan drágává tette e kedvelt játékszert (1888 Porzsolt Kálmán C3429, 8) | A grafikai technikák között a tiszta, vonalszerű stílust a rézkarc és az acélmetszés képviseli, középen áll a fametszés, amely a vonalszerű és a foltszerű dolgozásra egyaránt alkalmas és a másik végén a sornak a linóleum-metszés, amely ellensége a tiszta vonalszerűségnek, csak foltokat bír el (1921 Hevesy Iván CD10) | Az egyik vésőjét Kósa Bálint Gy. Szabó Bélától kapta, Gy. Szabó Béla pedig Kós Károlytól, aki megtanította őt a fametszésre (1999 Természet Világa CD50) | A német fametszés virágkora Dürer tevékenységével kezdődött, és ifj. Hans Holbein munkásságával ért véget (2002 Magyar Hírlap CD09).

1a. (rég, ritk) ’ehhez az eljáráshoz haszn. nyomólap, ill. az arra metszett kép’ ❖ Holzschnitt, der, […] fametſzés, fába metſzett kép (1803 Magyar–német és német–magyar lexikon C5801, 995. hasáb) | Fára, vagy Rézre vésett képeknek, vagy is magoknak a’ Tabláknak megszerzésében csekély vólt szerencséje a’ Gyűjtőnek, bír még is közel 10 darab fa metzésekkel (1817 Tudományos Gyűjtemény C5490, 33).

1b. (kissé rég) ’ilyen nyomólappal készített (művészi) lenyomat’ ❖ minden régiebb Fa-metſzéseken (: Holzſchnitten :) ’s Minyatúr képeken a’ ſzemélyeket az ágyban in puris naturalibus [= tiszta természeti állapotban, azaz meztelenül] találjuk (1791 Sándor István C1524, 91) | A szöveget ismét számos csinos fametszés disziti (1858 Vasárnapi Újság CD56) | [Jost Amman] heraldikai, népviseleti fametszései híresek (1925 MűvészetiLex. C6812, 23).

2. (kissé rég) ’kapu, bútor stb. fafelületének az abba vésett (művészi) képekkel, ábrákkal, ornamentikával stb. való díszítése, ritk. dísztárgyak, szobrok fából való faragása (mint művészeti ág)’ ❖ [Bőhm József Dániel] elször kalmárságra adá magát, ’s üres óráiban k és fa mettszésekkel foglalatoskodott (1817 Tudományos Gyűjtemény C5482, 147) | Nem ritkán lehet 150, 200 éves, sőt régibb ily kaput is látni a székely földön, melyek a fametszésnek nagy tökélyéről és a keleti ékitményezés iránt való nagy előszeretetről tanuskodnak (1868 Orbán Balázs 8340001, 18) | [a zsinagógában] remeknek csupán a frigyláda mondható, mely valódi mesterműve a fametszésnek (1885 Seltmann Lajos 8649001, 251) | némely előkelő polgári házban a nemesebb kőfaragás dísze is ott van, sőt a szobákból a falfestés és a fametszés művei sem hiányoztak (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [Az erdélyi képzőművészek között] a faragásban, a fametszésben találkozunk az eredetibb egyéniségekkel. Szervátiusz Jenő igazi fafaragó. […] Művészete, akár az iskolázatlan őstehetségeké, az ősi, népi fafaragó hagyományokból nőtt ki (1939 Budapesti Szemle C7788, 362).

2a. (rég, ritk) ’fatárgyba vésett v. fából faragott díszítés(sel ellátott tárgy)’ ❖ a’ sötétveres kárpitok, a’ fejér aranyozott fametszések a’ falakon, a’ köpczös angyalok a’ kandallónál, a’ festett allegoria a’ plafonton, egy szóval, minden úgy álla mint három ivadék előtt állíttatott (1839 Eötvös József C1206, 182) | gyönyörü, fekete zongora fametszéssel (1896 Budapesti Hírlap febr. 28. C4743, [18]) | A [rend]főnök szobájában áll két fehér fametszetü szék, vörös bársonyos szövettel bevonva; ez egy régi garnitura maradványa, s a fametszés benne Rákóczi készitménye (1904 Budapesti Hírlap aug. 14. C4692, 14).

3. ’〈(gyümölcs)fák gondozása során:〉 az a (tavasszal végzett) művelet, amelynek során a fák fölösleges v. túl hosszúra nőtt hajtásait, gallyait levágják v. visszametszik’ ❖ A’ fa metzéssel a’ fiatal fáknak a’ karókhoz a’ gyámfáknak a’ létzekhez való kötését okvetetlen egy uttal végbe kell vinni (1835 Némethy József 8333011, 73) | Fametszés alatt főképpen a korona részeknek rövidebbre való nyesését értjük (1913 RévaiNagyLex. C5703, 170) | Mit tanultak? A disznóelletéstől a fametszésen át a termény eladásáig mindent, amit egy majdani gazdálkodónak tudnia kell (1997 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.