fametszet fn (Könyv v. Műv)

1. ’képek, szövegek (nyomdai) sokszorosítására szolgáló, faragott pozitív v. vésett negatív mintával ellátott falap, ill. annak mintája, a rajta levő kép’ ❖ egy kőlapról 1500-nál több tiszta lenyomatot nem lehet remélni, egy fametszet pedig kiállja 100 ezer példányig is (1857 Vasárnapi Újság CD56) | A régi időkben a könyveket kézzel írták (kolostorokban), később (a XVI. sz.-ban) fametszetekről nyomtak (1930 TolnaiÚjLex. C5734, 75) | [Az első fennmaradt Magyarország-térképet 1528-ban] Petrus Apianus ingolstadti nyomdájában fametszetről nyomtatták (1997 Magyarország földje CD05).

1a. ’az ezzel készített (művészi) lenyomat’ ❖ A könyv igen ſzép gothicus Betükkel vagyon kiadva. Van egynéhány Fametſzet is benne (1798 Sándor István C1529, 153) | Az évszámmal megjelölt legrégibb fametszet a brüsszeli muzeumban van, 1418-ból való és Máriát ábrázolja négy szent között (1894 PallasLex. CD02) | [Albrecht Dürer] alkotásai sorát az apokalipsis fametszeteivel kezdi és a négy apostol monumentális képével zárja be (1929 Farkas Zoltán CD10) | [az árverés] legértékesebb darabja Ulysses Aldrovandi olasz természettudós 1642-es, bolognai kiadású, fametszetekkel díszített munkája (2002 Magyar Hírlap CD09).

2. (ritk) ’az ilyen kép, lenyomat készítésének művelete, technikája’ ❖ a’ réz- és fametszet […] leghasznosabb a’ rajzolásbani oktatásra (1841 Pesti Hírlap CD61) | A fametszetet már az ókorban is ismerték, a kinaiak már a X. sz.-ban alkalmazták (1925 MűvészetiLex. C6812, 224) | A fametszet történetét bemutató művek mellett a kiállításon szerepelnek a metszéshez használt szerszámok és megmunkált dúcok (2002 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

fametszet főnév (Könyv v. Műv)
1.
képek, szövegek (nyomdai) sokszorosítására szolgáló, faragott pozitív v. vésett negatív mintával ellátott falap, ill. annak mintája, a rajta levő kép
egy kőlapról 1500-nál több tiszta lenyomatot nem lehet remélni, egy fametszet pedig kiállja 100 ezer példányig is
(1857 Vasárnapi Újság)
A régi időkben a könyveket kézzel írták (kolostorokban), később (a XVI. sz.század-ban) fametszetekről nyomtak
(1930 TolnaiÚjLex.)
[Az első fennmaradt Magyarország-térképet 1528-ban] Petrus Apianus ingolstadti nyomdájában fametszetről nyomtatták
(1997 Magyarország földje)
1a.
az ezzel készített (művészi) lenyomat
A könyv igen ſzép gothicus Betükkel vagyon kiadva. Van egynéhány Fametſzet is benne
(1798 Sándor István)
Az évszámmal megjelölt legrégibb fametszet a brüsszeli muzeumban van, 1418-ból való és Máriát ábrázolja négy szent között
(1894 PallasLex.)
[Albrecht Dürer] alkotásai sorát az apokalipsis fametszeteivel kezdi és a négy apostol monumentális képével zárja be
(1929 Farkas Zoltán)
[az árverés] legértékesebb darabja Ulysses Aldrovandi olasz természettudós 1642-es, bolognai kiadású, fametszetekkel díszített munkája
(2002 Magyar Hírlap)
2. (ritk)
az ilyen kép, lenyomat készítésének művelete, technikája
a’ réz- és fametszet […] leghasznosabb a’ rajzolásbani oktatásra
(1841 Pesti Hírlap)
A fametszetet már az ókorban is ismerték, a kinaiak már a X. sz.század-ban alkalmazták
(1925 MűvészetiLex.)
A fametszet történetét bemutató művek mellett a kiállításon szerepelnek a metszéshez használt szerszámok és megmunkált dúcok
(2002 Magyar Hírlap)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások