familiáris mn és fn 

I. mn

1. (kissé rég, vál) ’ált. a családra v. vmely két- v. többgenerációs családra vonatk., rá jellemző, vele kapcs. 〈dolog〉; családi’ ❖ A’ gyermek a’ Bálint nevet azért kapta, hogy az által is fenn maradjon emlékezete, hogy Török leány volt az anyja, mert ezek köztt a’ Bálint név familiáris volt, a’ mint az Enyingi Török Bálinton is láthatod (1818 Kazinczy Ferenc C2569, 82) | Te képviselő lettél hivatás nélkül, és eljövén Pestre, meggyalázád a te familiáris nevedet, mellyet édes apádtul kaptál (1848 Petőfi napjai C1573, 475) | nagyon bele élte […] magát egy familiaris életkérdésbe (1877 Csengey Gusztáv C1274, 7) | leghiresebb familiáris pör volt a gróf Pándi-féle örökösödési per, melyben főuri családoktól kezdve részes volt még sok bocskoros és lófő, ugyszintén darabant család (1884 Erdélyi Gyula C1621, 84) | Hát nincs is valami szebb a familiáris életnél (1898 Bródy Sándor C1192, 121) | [a vendéglős és a vendéglősné] családi együttlétükben az asztaluknál […] a familiáris levesestálból […] a velőscsonttal is garnirozott levesaprólékból villáikkal, késeikkel, kanalaikkal kiszedegetik a nekik megfelelő falatokat (1929 Krúdy Gyula C2836, 186) | nem passzióból raboskodtam a segédhivatalban, a szükség és familiáris összeköttetések kényszerítettek rá (1964 e. Bóka László 9064009, 30).

1a. (ritk, vál) ’kedves, (az otthonra emlékeztetően) barátságos 〈személy v. hely〉’ ❖ mi familiáris emberek vagyunk; mi azt szeretnénk, ha tisztelt doktor ur otthont találna nálunk (1906 Krúdy Gyula C2831, 95) | kényelmesre, familiárissá, csendes, boldog életre épített falusi házak (1929 Krúdy Gyula C2836, 228) | Bálint Bánk mindenkivel jó kapcsolatot ápoló, ellenségkép nélküli, az élet egyszerű örömeit kedvelő, familiáris emberként került a szervezet [ti. a Fidesz baranyai szervezete] élére (2001 Népszabadság júl. 3. C7849, 10).

1b. (vál) ’családias, meghitt, bizalmas 〈viselkedés, megnyilvánulás v. hangulat, viszony stb.〉’ ❖ familiaris által-ölelés (1815 Kazinczy Ferenc C2566, 60) | Hát haragszunk-e még? kérdi familiáris nyájassággal Maszlaczky a duzzogó bessenyőt (1854 Jókai Mór C2244, 289) | némelyek szerint a hán őslakóinak vére festi a falat, az őslakóké, amikkel Bogdanovicsék familiáris békességben éltek (1893 Iványi Ödön C2184, 4) | Mi kell, szívem,? – jött elő Adolf úr familiárisan (1926 Babits Mihály C0699, 118) | Nagy László otthonosabb, familiárisabb, természetközeli világot alakított ki verseiben (1993 A magyarság kézikönyve CD06).

1c. (Orvos) ’családon belül, genetikailag öröklődő 〈betegség, ill. ennek tünetei, lefolyási módja〉 v. erre való 〈hajlam〉’ ❖ A megbetegedés ritkán familiarisan fordul elő (1962 Orvosi Hetilap C8208, 78) | A piknikus alkatú, hízásra familiárisan hajlamos gyerek étkeztetésére (sok gyümölcs, szénhidrátszegény étrend stb.) különös gondot kell fordítani (1994 Magyar Hírlap CD09) | A leggyakoribb (~80%) sporadikus formában is mutációk ismerhetők fel a PrP-génben, de nem olyan specificitással, mint a familiáris formában (2002 Természet Világa CD50) | Egy maláriaellenes szer, a quinacrin néhány […] familiáris CJD-betegségben szenvedőnek adva lassította a kórkép előrehaladását (2004 Természet Világa CD50).

2. ’ismert v. ismerős 〈dolog, viszony stb.〉’ ❖ Az idegorvosok jól ismerik azt a jelenséget, mikor oly emberek, akik valami nagy ijedelmen átestek, hirtelen elvesztik az emlékező tehetségük egy részét. Az előttük tegnap még legfamiliárisabb nevekre és legkedvesebb kifejezéseikre ma már egyáltalában nem képesek többé visszaemlékezni (1897 Pesti Napló dec. 9. C8679, 1) | a familiáris egy, kettő, három csengetés, amely után omnibuszgyorsasággal megy a vonat (1911 Pásztor Árpád 9519008, 94) | az ő életének egy nagy része úgyis villamoson, vasúton folyik le; korzó, randevú ez; s a pesti villamos épp familiáris. Ismeri az útat, tudja, hogy mindig mi következik: most a villanytelep, vasúti aluljáró, azután az enyvgyár jön (1923 Babits Mihály 9014131, 238) | Trevor-Roper a kiállítás háttereként a külföldi olvasók számára felfesti a magyar történelmi tablót, amely a tényekkel familiáris viszonyban lévő magyar olvasónak is nyújt újdonságot a magyar történelmet az európai nagy trendbe illesztő, elfogulatlan szemléletével (1990 Lakner Judit 2004027, 514).

3. (Nyelvt is) ’a társalgási nyelvre jellemző, közvetlen, bizalmas 〈stílus(forma)〉, ill. e stílushoz, stílusréteghez tartozó, a választékosabb v. hivatalos érintkezésben nem haszn. 〈szó, kifejezés〉 v. az ebben a stílusban alkotott 〈szöveg〉’ ❖ ha nincs a szellemi alatt, valamellyes anyagi alap; vagy családiabb – familiarisabb – szavakkal élve: ha nincs egy kis fundus: az „eszmének testesitésére” (1844 Széchenyi István CD1501) | Egy délután a „Kálmán diák” (Ez volt a familiáris elnevezése) azzal a szóval nyit be a dolgozószobámba, hogy „kérek alázatosan egy kürazir van itt.” (1888 Jókai Mór CD18) | A kézírással való benső kapcsolatukat [ti. a humanistákét] megint mutatja kedvelt irodalmi formájuk: a familiáris levél, amely már eleve kizárja a nagyobb nyilvánosságot (1927–1930 Thienemann Tivadar 9707003, 144) | a régi deák-énekesek (Szabatkai Mihály, Geszti László) familiáris jellegű alkalmi szerzeményei (1964 Varjas Béla CD53) | [a végzős melléknév] megvan már az Értelmező Szótárban is ezzel a jelentéssel: ’középiskola, főiskola, egyetem utolsó évét végző (diák)’; igaz, hogy még „bizalmas” minősítéssel (vagyis „familiáris” stílusban) (1971 Magyar Nyelvőr C6022, 248) | A nyelvjárásnak […] nem kell kihalnia: megmaradhat szűkebb közösségi, illetőleg familiáris nyelvhasználati formának, miközben a nyilvános és hivatalos kommunikáció fő eszközévé a köznyelv válik (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

II. fn (Tört)

’〈a feudális korban:〉 vmely nagybirtokos személyes szolgálatába szegődött, annak (jogi) védelmét élvező kis- v. köznemes’ ❖ a szálláspataki Kenderessy, mint Hunyadi János Familiárissa, és hadi pajtássa, vélle sok ütközetekben […] jelen volt (1810 Kenderesi Mihály C2561, 119) | Ez az improvizált népzendülés a hercegnek volt szánva, meg a familiárisának (1877 Jókai Mór CD18) | [Sok kisebb nemes] kénytelen volt valamelyik nagybirtokos személyes szolgálatába állni, hogy attól kapjon védelmet a többiek hatalmaskodásával szemben. Ezeket a nemeseket, akik egy-egy nagyúr családjához, kiséretéhez csatlakoztak és katonai vagy egyéb szolgálatot teljesítettek, familiárisoknak nevezzük (1949 Zsigmond László et al. C5119, 59) | [Ozorai Pipo] eleinte egy Budán működő olasz bankár és textilárus mellett sürgött, aztán íródeák, majd az esztergomi érsek familiárisa, háznépéhez tartozik, hathatósan védve az ura által, de sokféle szolgálatra kötelezve, fegyveresre is (1983 Cs. Szabó László 9093002, 150) | Az oklevelek azt is elárulják, hogy a bel- és külföldi csatákban az egyházi vagy világi tisztségviselők rokonai és familiárisai közül többen vesztették életüket (2010 Kovács S. Tibor 3187001, 36).

Vö. ÉrtSz.; TESz. família; ÉKsz.; IdSz.