fanyelv fn
1. ’vmely eszköznek, szerkezetnek fából készült, keskeny, lapos, rendsz. vmihez csatlakozó(, mozgatható) alkatrésze, ill. fából való tárgy nyelv alakú, kiálló(, egy másik szerkezeti elem mélyedésébe illeszkedő) része’ ❖ A zsilip egy kapu fordulásával nyilik meg. E kapu egy nyolcz hüvelyk átmérőjü gerenda-sarkon fordul, melybe erős fanyelv van ütve, a mi a kaput csukva tartja (1883 Vasárnapi Újság C7397, 603) | Kereplő, a szőlőkben, néha szérűskertekben a madarak elriasztása végett magas póznán forgó szerkezet, amelyen egy fogaskerékbe ütköző fanyelv idézi elő a zörgést (1927 TolnaiÚjLex. C5725, 228) | Faköpű. Jákfalva, Borsod m. Hársfából vájt bödönkas. Teteje két fanyelv segítségével szorosan illeszkedik a felső perembe, alul nyitott (1963 Boross Marietta C6992, 51) | Csak amikor a levegőoszlop megtorlódott az élesre metszett fanyelven, akkor kelt életre a furulya, s szólalt meg bársonyos szépen (1965 Magyar Nemzet ápr. 6. C4802, 7) | [a motollánál] a karok körbeforgásait valamilyen elmés kis szerkezet számlálja, meghatározott fordulatszámnál egy fanyelv kattanása figyelmeztet, hogy például 60-szor forgott körbe a kerék (1991 Magyar néprajz CD47).
2. (ritk) ’állatot v. embert ábrázoló figura fából faragott nyelve’ ❖ [A körhinta elefántfigurájának] nyitott szájából titkosan, mereven vigyorog elő a fanyelv (1910 Karinthy Frigyes CD10).
3. (rég) ’〈gyakori megakadással, hebegéssel járó beszédbeli rendellenesség jelölésére〉’ ❖ az igazgató fogott egy körmönfont beszédhez, mellyet annyiban akadozva hebegett el, a mennyiben fa-nyelve volt (1851 Székely József C3910, 78) | [a doktor] kappan hangjával, fanyelvével és érthetetlen dadogásával mindegyre interpellált (1885 Tolnai Lajos C4201, 24).
3a. (rég, pejor) ’〈szokatlanul hangzó, érthetetlen idegen nyelv megnevezéseként〉’ ❖ a muszka itt fraternizál még most is, s az utcán és parkokban gyakran lehet hallani a „tako, tako, taki, taki, tak tak” fanyelvet, a mint fajtájuk hasonló szőrü, ágas-bogas népével povedál (1893 Fővárosi Lapok C0161, 1980) | [Az idegen] valami kerékbetört, vad fanyelven beszélt s aziránt érdeklődött, hogy ki a gazdag kereskedő Nagyszalontán (1912 Pesti Hírlap jan. 31. C5660, 11) | Birodalmi német és osztrák bajtársaink [...] a magyar nyelvet „fanyelv”-nek mondották, melyet nem lehet megtanulni s ezért nem is érti senki se a magyarokon kivül (1918 Pesti Hírlap aug. 10. C5666, 16).
4. (pejor) ’üres frázisokkal élő, nehézkes, ill. értelmetlenségbe menően hivataloskodó (szakmai) nyelvezet, (beszéd)stílus, bükkfanyelv’ ❖ a tisztelendő ur testvére karon fogva kivezette a menyasszonyt, és tört fanyelven, szakadozott szavakban [...] következőkép válaszolt: A Hesperidák kertjéből az arany almákat, ámbátor hogy azokat sárkányok és más fenevadak őrizték légyen. Hercules – ugy tudjuk – mégis ellopta (1872 Tolnai Lajos C4208, 143) | A fent vázolt procedura után [...] megkaptam a határozatot. Nem utasítottak el, hanem ékes kincstári fanyelven közölték velem, hogy „kérelme csak akkor vehető érdemleges elbirálás alá, ha a szükséges okmányokat bemutatja...” (1948 Szabad Nép szept. 10. C4871, 7) | mindenféle istáknak is megvan a maguk fanyelve (1963 Hermann István C0234, 110) | sajnos a szakmai előirányzatoknál igen jelentős pénzmaradványok vannak, ezek közül néhány teljesüléselmaradás, hogy ezt a fanyelvet használjam (1999 Országgyűlési Napló CD62).
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.