fanyar mn és fn fanyal (rég, ritk)
I. mn
1. (átv is) ’a még éretlen gyümölcséhez hasonló, ízleléskor a szájban összehúzó ingert keltő, kesernyésen savanyú 〈íz〉, ill. ilyen ízű 〈dolog, kül. gyümölcs v. bor〉’ ❖ [az anya mellbimbóját] etzetes vizzel, veres borral, fanyar, és öſzve húzó ftt vizzel, mint ’sálya, fagyalfa levél, ’s a’ t. […] moshatod ha még a’ Gyermek nem ſzopik (1802 Zsoldos János 8541005, 201) | Könnyelmüség, könnyelmüség! ez Gyakorta oly lépésre vitt, Melynek később vásott fogakkal Ettem fanyar gyümölcseit (1844 Petőfi Sándor 8366058, 111) | [a kökény termése] gömbölyü, fekete, kéken harmatozva, nagyobb a borsónál, igen fanyar izű (1847 Peregriny Elek 8360017, 340) | Szegény beteg Margotnak menni kellett, Nem segíthettek a fanyar porok, Elfult mellében a tüzes lehellet (1907 Tóth Árpád C4230, 193) | A gombás szendvicshez fanyarabb vörös bor [kívánkozik] (1980 Unger Károly 2206025, 9) | Édes narancs (Citrus sinensis), amelynek őse a fanyar húsú keserű narancs (1998 Természet Világa CD50).
1a. (átv is) ’(ilyen ízű gyümölcs, ital stb. fogyasztása után) a szájban érzett kellemetlen 〈íz(érzet)〉’ ❖ sok terv: éretlen vaczkor; a’ tény melly belekóstol: öszszehuzott fanyar száj (1843 Társalkodó C7980, 54) | a vas kissé fanyar utóize daczára, ... a Sauerbrunn ... egyike a legkellemesebbeknek, melyeket valaha izleltem (1877 Wohl Stefánia C4560, 188) | S édes danái tűnt időknek Szánk fanyar ízét cúkorozzák! (1916 Tóth Árpád 9720025, 10) | ha kiábrándultan, ha fanyar szájízzel is, [Babits a trianoni békediktátium után is] humanista maradt (1944 Németh Andor 9480003, 103) | Kortyolt a málnából, de az édes ital nem nyomta el a fanyar szájízt (2008 Népszabadság aug. 16. C7856, melléklet 10).
1b. ’kesernyés 〈illat〉 v. kellemetlen, szúrós 〈szag〉, ill. ilyen illatú v. szagú 〈dolog〉’ ❖ vastag füstfelhők olly átkozott fanyar illatot terjesztének (1844 Frankenburg Adolf C1769, 162) | Orvosság fanyar illata a levegőben (1926 Molnár Ferenc² 9453035, 62) | A fanyar vonatfüst beverődött az ablakrésen (1961 Katkó István 9315001, 6) | Krizantém illatozik, fanyar, búvörös őszirózsa mécségette levele füstöl (1965 Szécsi Margit 9646024, 39) | a vulkáni gázok-gőzök fanyar szaga csapja meg az orrát (1996 Természet Világa CD50) | A fehér csokis trüffli puha vaníliásságához például meglepően harmonikusan passzolt a zöldcitrom egzotikus, fanyar illata (2008 Stahl Judit 3284001, 58).
1c. (rég, átv is) ’(jellegzetes) íz nélküli, ízetlen 〈étel, dolog〉’ ❖ Fanyar […] 1. fojtós, herb, […] 2. ízetlen, abgeſchmackt, abſchmeckend (1807 Magyar–német és német–magyar lexikon C5799, 417. hasáb) | [a kiváló szónoki képességekkel bíró Zsedényi Eduárd] beszéde még az ellenvéleményüek előtt sem válik unalmas-, fanyarrá, izetlenné (1843 Vahot Imre C3367, 40).
2. (kül. irod) ’(csípősen) hűvös, hideg v. zord, komor 〈időjárás(i jelenség)〉, ill. olyan 〈időszak〉, amikor ilyen időjárás tapasztalható’ ❖ Beáll a’ fanyar tél (1822 Aurora C0030, 201) | Dühöngő orkán zúdul ablakomra, S fölnyitja azt; – huh! mily fanyar hideg! (1859 Dózsa Dániel 8111001, 2) | Nyirkos, ködös idő van, a hó esővel vegyesen szitál, fanyaran, csípősen fujdogál a szél (1877 Teleki Sándor 8474003, 133) | Havazott. A fanyar fagy ömlött, áradott (1904 Juhász Gyula¹ ford.–Hugo C2454, 348) | Csípős, fanyar tavaszi délelőtt, a gerjedő foganás ege, melyet elborítanák a fellegek (1922 Kosztolányi Dezső CD10) | Hűvös, fanyar szellő lengi körül (2002 Bódis Kriszta 3145003, 1117).
3. ’keserű(séggel színezett) 〈érzés, hangulat stb.〉’ ❖ Itt bújdosom, itt tévelygek A rengeteg torkában, Hágok, mászok, és szédelygek Szívem fanyar kínnyában (1798 Kisfaludy Sándor 8243001, 67) | Fanyar érzés fogja el a szónok keblét, ha meggondolja, melly sebesen haladnak más nemzetek az idő lelke s józan ész javalta szelíd reform útján, míg mi önség s előítéletek sűrű ködétől körülvéve tespedünk (1836 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | Az ilyen ritka örömös napokon valamiképpen bizakodóbba is válik az ember… Kezd hinni megint olyan dolgokban, amelyekre éveken át csupán fanyar lemondással mert gondolni (1925 Krúdy Gyula CD54) | fanyar örömöt okoz az ősz; igazi, tökéletes évszakommá, jaj, mikor érik? (1961 Kalász Márton 9293022, 68) | A nosztalgikus, fanyar hangulatok, a gödörből felálló sorsok, a hiányérzetek, szorongások dalai persze nem tűrik a harsány környezetet: a Kultúrvacak című szerzemény éppen erről szól (2001 Figyelő CD2601).
3a. ’olyan 〈negatív dolog〉, amely kiábrándít, elkedvetlenít vkit, ill. olyan 〈helyzet, állapot stb.〉, amely a kiábrándultság, keserűség érzetével jár’ ❖ bármint fájjon is szenvedő keblünknek ezen észrevétel fanyar igazsága, enyhül e fájdalom (1844 Sárosi Gyula 8404072, 335) | [Kosztolányi] édes dalnoka volt a fanyar valóságnak (1936 Ignotus Pál 9271001, 111) | Hirtelen milyen furcsára vált körülötte [ti. Tolnai Lajos körül] a világ, körülnéz, s már csak a fanyar tényt állapíthatja meg: a kedves püspöktől a szeretett tanítványig mindenkivel összeveszett (1937 Illés Endre CD10) | [Molnár Ferenc A testőr című vígjátéka] mesteri szerkesztéssel tárja föl a fanyar férfi-nő viszonylatokat és enged bepillantást az ember szerepjátszó természetébe (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13) | [a Diana hercegnő halálának első évfordulója alkalmából szervezett] megemlékezés tehát fanyarrá sikeredett. A lapok hiába állítottak össze fényképes mellékleteket, az eladott példányok száma nem emelkedett (1998 Magyar Hírlap CD09) | szeretem a fanyar, ironikus helyzeteket (2002 Magyar Hírlap CD09).
3b. (kissé rég) ’sok bánattal, keserűséggel, ill. bajjal, nehézségekkel terhelt 〈időszak〉’ ❖ Azt is hiszem, hogy ha e fanyar időkben a szépirodalomnak új folyóirat által lendületet adni lehetséges: azt a mostan élők közűl csupán a te neved [ti. Jókai Móré] és geniuszod varázsa eszközölheti (1876 Arany János C0643, 457) | A megválás fájdalma teszi fanyarrá napjaimat s a tudat, hogy igen soká nem fogjuk egymást viszontlátni (1882 Pesti Hírlap ápr. 2. C5630, [8]) | Egy fiatal ember itt áll a világban, 1933-ban, ebben a „fanyar időben” és rosszul érzi magát. Élete, sorsa, az osztályrész, melyet a társadalmi rend kimért neki, elég kietlen és sívár (1933 Bálint György CD10).
3c. ’megkeseredett, kiábrándult, ill. kedélytelen v. kedvetlen (és emiatt barátságtalan, tartózkodó, elutasító v. iróniára hajlamos) 〈személy〉 v. ilyen személyekből álló 〈csoport〉’ ❖ dühös, az látszik, mint medve, ha zárát Által törte: tudóst elkerget meszsze ’s tudatlant, Olvasván nyavalyás versét nekik a’ fanyar Író (1815 Virág Benedek ford.–Horatius C4507, 115) | Kedveért (habár Fanyar valék iránta) megujítám Az első föltételt (1848 Petőfi Sándor ford.–Shakespeare 8366452, 361) | Az ily rendkivüli kiváló embereket ismerni kell személyesen, s a legfanyarabb misantrop is igy fog kiáltani. Nem ok nélkül telt kedve Istennek az emberekben, a mikor teremte, s mese beszéd az, hogy valaha megbánta (1879 Mátrai Betegh Béla¹ C3056, 163) | te egy idő óta olyan fanyal, olyan izetlen-főzetlen lettél, Pali! (1894 Almanach 1895-re C0009, 199) | A lelkes külföld, amely fölfedezte a magyar drámaírás nagy erejét, miért olyan fanyar néhány éve a magyarországi terméssel szemben? (1928 Révész Mihály CD10) | Sinkó Lászlót érdemes volt fölfedezni. Újszerű, fanyar színészegyéniség (1965 B. Nagy László 9474009, 238) | Fanyar, öreg bakák lettünk (1973 Gion Nándor 9190007, 230) | a pátosz, a dagály, a kenetteljesség sokkal rosszabbul illik egy modern, fanyar, okos fiatalemberhez, mint egy könnybe lábadt szemű agg rétorhoz (2000 Magyar Hírlap CD09).
3d. ’(ilyen személyre jellemző,) keserűséggel, kiábrándultsággal teli v. kedélytelen, szenvtelen 〈lélek, lelkialkat stb.〉, ill. megkeseredettséget, kiábrándultságot v. távolságtartást kifejező 〈megnyilvánulás, gesztus stb.〉’ ❖ fanyar vala tekéntete (1824 Náray Antal C3303, 50) | De itt künn tengni rideg bérczeken, Hol, altatóm a bagoly-huhogás, – Remete fanyar lelkéhez való csak, Ki türhesse más (1840 Szemere Miklós 8438013, 39) | A fiatal embereket nem ijesztette el a száraz, csontos Róza a maga fanyar, vénleányos kedélyével, már számba se vették, hogy ő is ott van a házban (1894–1906 Thury Zoltán 8479004, 111) | – Bocsánat, – mondom fanyalon, – hogy ingben fogadom az urakat. De a ruhám… csak egy öltözetet hoztam magammal (1912 Gárdonyi Géza 9173002, 29) | A nagy könyvsikerrel büszkélkedő regényt a kritika fanyaron fogadta (1940 Pintér Jenő CD44) | Vámos Miklós fanyar, visszafogott személyisége épp ellentéte Friderikuszénak, mint ahogy műsoraik is homlokegyenest különböznek (1995 Magyar Hírlap CD09) | Egy fanyar félmosoly kíséretében Kristályvázába teszi Vilma asszony Az „elragadó” csokrot (2010 Térey János 3314004, 326).
3e. ’kiábrándultsággal, keserűséggel színezett, gyakr. csipkelődő, ironikus 〈humor, gúny〉, ill. ilyennel átszőtt 〈szöveg〉’ ❖ A’ tűz miatt fanyar gúnyt szór az említett lap a’ kormányra ’s ministerekre, kiknek szájából csak a’ gondatlanság hallatszott, de a’ tűzoltásra semmi intézetet nem tettek (1836 Hazai és Külföldi Tudósítások C8294, 400) | Én gratuláltam a betegnek, hogy elhagyta az ágyat, és karszékben ülhet. – Gratulálhatsz, fiacskám – mondta a beteg, azzal a fanyar humorral, ami a legnagyobb fájdalmai között sem hagyta el soha. – Majd még az asztalra [ti. a műtőasztalra] is kerülök (1895 Jókai Mór CD18) | beszédében a fanyar élcnek kékes ijesztő fényű villáma, ha kipattant, hát perzselt és gyújtott is (1921 Hatvany Lajos 9229010, 32) | [Sőni Pál] önvédelmi, keményedő hártyával vonta be titkolt törékenységét, érzelmességét, mely szépprózájában is csak fanyar iróniával fűszerezve mert megnyilatkozni (1981 Bodor Pál 1019094, 380) | az Üstökös [című élclap] mint „barátját a fénynek” üdvözölte Jámbor Pált, aki a képviselőházban az iskolai görögoktatás ellen szónokolt. (Amire Arany az ismeretes fanyar epigrammát írta.) (1993 Ritoók Zsigmond CD30).
II. fn
1. (kül. irod, átv is) ’ízleléskor a szájban összehúzó ingert keltő, kesernyésen savanyú íz, ill. ilyen ízű dolog’ ❖ az én Barátim sem betsűltek bennem egyebet mikor magamat Szabónak társúl adtam, hanem tsak azt, hogy vele köz jóra dolgozni igyekezem, reménylvénn azt, hogy idővel egymást füszerszámozva, a’ fanyart meg édesíthetjük (1789 Pálóczi Horváth Ádám C2554, 281) | Tej után soha csípőst vagy fanyart enni nem szabad (1844 Zimmermann Jakab 8560002, 19) | Építs kunyhót vagy büszke termeket, fanyar vagy édes töltse serleged: életfádról a hervadt őszi lomb lassan keringve hull, – míg eltemet (1920 Szabó Lőrinc ford.–Omar Khajjám CD10) | A türelem alázat vadgyümölcse. Mi lesz, ha férgesen hull majd eléd? Csak ajkadon fanyarja fel ne költse az alku még alvó eszméletét! (1948 Dudás Kálmán 9116022, 68).
2. (vál) ’(kissé) keserű kedv, hangulat, ill. vminek elkedvetlenítő, kiábrándító jellege, volta (mint esztétikai kategória)’ ❖ némi fanyart és csüggedést érzett, amint a csalódás csendesen bevette a szivét e földi létnek fájdalmával (1907 Pesti Hírlap ápr. 14. C5655, 33) | [Anouilh színdarabjában] üreslelkű érdekemberek életéről mondja el a maga sajátosan bizarr nyelvén, hogy csakugyan milyen üres. Anélkül teszi ezt, hogy bármit is leegyszerűsítene, hogy ne látná meg a legüresebb emberben is a tartalom, az érzések, az igaz élet iránti vágyat, s az elért tisztaságban, a beteljesült szerelemben is a fanyart, a kicsit örökre hazugot (1957 Népszava ápr. 27. C4822, 7) | Hibátlan művé a rendezéssel válhat a Viet-rock, ez a fanyart és tragikust, fenségest és pokolit keverő furcsa beatdarab (1969 Magyar Nemzet jan. 17. C4806, 4) | A záró elbeszélések már az emberként és íróként is fölényes, de megfáradt Colette fanyarát örökítik meg (1972 Népszabadság febr. 11. C7822, 7).
ÖU: kesernyés-~.
ÖE: ~-bús, ~-savanykás, ~-savanyú, ~-szellemes.
Sz: fanyari, fanyarít, fanyarkodik, fanyarság, fanyarú, fanyarul.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.