fáradékony mn 15A
1. ’fáradalmak, erőfeszítések következtében könnyen v. gyorsan elfáradó 〈ember (elméje, lelke stb.) v. állat〉’ ❖ Fáradék-ony: ki-fáradó (1786 Baróti Szabó Dávid C0826, 147) | Gazdálkodni kell a nagyszerü eseményekkel, nehogy azokat a jelenkori fáradékony elme és sziv megunják (1848 Vajda János 8503064, 17) | mivel nem volt energiája a bocsánatkérés, a javulás megalázkodásaihoz, hazament a falujába és fáradékony lelkének ösztönzésére visszakényelmesedett félparaszttá (1929 Cholnoky László 9077001, 10) | sürögnek-forognak az emberek a gép körül, barna arcukat és testüket szürkére lepte be a por, pelyva és toklász. A fáradékonyabbak föltekintenek a napra (1934 Nagy Lajos 9472007, 133) | [Niki kutya] megfogyatkozott vékony testébe oly erővel s bőséggel ömlött vissza az élet, hogy szinte alig fért el itt-ott már lekopott, szőrhíjas bőre alatt. Első fiatalságától csak annyiban különbözött ilyenkor, hogy fáradékonyabb volt (1955 Déry Tibor 9107020, 116) | [Gyulai Pál] a kilencvenes években már fáradékony, olykor feledi, hogy katedrán áll: mondókáját megszakítja, múltjába mereng (1965 Somogyi Sándor CD53) | [Agyrázkódásnál] a szellemi teljesítőképesség átmenetileg gyöngül: a páciensnek nem jutnak eszébe nevek, nem tud összpontosítani, fáradékony és ingerlékeny (1997 PedagógiaiLex. C6809, 34).
1a. ’olyan testrész v. (érzék)szerv, amely működés, terhelés esetén (vmely kóros állapot miatt) könnyen v. gyorsan fáradttá válik’ ❖ Kisebb foku kéztremor. A bal facialis [= arcideg] fáradékonyabb (1912 Csáth Géza 9085006, 21) | Jobb oldali végtagok petyhüdtebbek, fáradékonyabbak (1935 Orvosi Hetilap C8185, 498) | az orr a legfáradékonyabb szerv, hamar telítődik egy illattal – ilyenkor én például tiszta levegőre megyek, hogy pihentessem (1958 Népszava szept. 14. C1502, 12) | Soká tartott az értekezlet, fáradékony, dohányfüst marta szemem nem állta a próbát: le-lecsukódott már (1978 Kertész Imre² CD41) | A meleg idő beköszöntével sokaknak fáj, nehezül el, válik fáradékonnyá a lába, duzzad meg a bokája és a lábszára (2004 Népszava jún. 28. C7467, 11).
1b. ’ilyen testrészre, elmére stb. jellemző gyenge 〈működés, állapot〉’ ❖ [A betegnél] a beszéd akadozó, explosiv, az értelmiség korlátolt. A figyelem fáradékony (1904 Orvosi Hetilap C8154, 709) | [mérgezési tünetek] a labilis, fáradékony szívműködéssel, izzadással körülbelül egyszerre jelentkeztek (1918 Orvosi Hetilap C8168, 464) | Józsim, én meghalok ám nemsokára. Elmegyek, Józsim, fáradékony a lélegzetem (1940 Magyar Nemzet jún. 1. C8356, 9) | a csúnya lábú, vagy fáradékony járású ember nem érzi magát teljesértékűnek (1959 Esti Hírlap márc. 10. C4748, 3) | az is lehet, hogy nem a memóriánk fáradékony (1997 Népszabadság júl. 12. C7847, 21).
2. (ritk) ’az idő múlásával v. a használattól eredeti minőségéből könnyen veszítő, egyre rugalmatlanabbá, sérülékenyebbé váló 〈anyag, tárgy〉’ ❖ A fémek […] fáradékonyak s a hideg és meleg nemcsak az állatok és növények, hanem a fémek érzékenységét is befolyásolja (1918 Pesti Napló júl. 17. C5284, 3) | Az eddig csak versenyautókról és sportkocsikról ismert [fék]rendszer előnye, hogynem csak hatékonyabb, de kevésbé fáradékony is, mint az acélból készült tárcsa (2005 Népszava jún. 22. C7468, 10).
Sz: fáradékonyság.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. fárad; ÉKsz.