fáré l. fára

fára fn (kissé rég v. nyj, katol)fáré (nyj)

1. ’több fiókegyházat magában foglaló egyházszervezeti egység, ill. az ahhoz tartozó hívek összessége’ ❖ [Tiszán innen:] Plébánia. [Dunán túl:] Fára (1788 Kis magyar frazeológia C3795, 156) | Svédhonban a szenvedő népnek baján ugy van segitve, hogy minden lelkészek ugy képeztetnek, miszerint falura kerülve egyuttal practikus orvosok is lehessenek fárájokban (1855 Vasárnapi Újság CD56) | [többnyire] 3–4 falu képez egy fárát és a násznépnek a fára központjába kell menniök, a mely azonban soha sincsen egy órajárásnál távolabb (1900 Nagy József² C6915, 312) | Jaj, të Muózsi, de nav vitizëk vajunk, Hom mi illen drágo temetiést tartunk! Három pap a fárájáve kisiéri, Dadás Muózsi nagy örömme neveti (1948 Gönczi Ferenc C6513, 272) | A helybeliek [ti. a Lovásziban élők] házassági szokásaira az exogámia a jellemző, vagyis többségében főleg a fárához tartozó, de a szomszédos plébániák falvaiból választották házastársukat (2002 Tóth Sándor²–Srágli Lajos CD36).

1a. ’ehhez a szervezeti egységhez tartozó létesítmény, pl. gyülekezeti ház, parókia’ ❖ Reggeli 9 órakor mentek ki  Felségek az udvari fárából, és minekutánna a’ Jubileumnak meg nyerése végett ki válaſztatott 4 városbéli templomokat meg látogatták vólna, ismét viſzſza tértek oda a’ nagy misének halgatására (1795 Magyar Kurír C0327, 645) | Elkéstünk, mert a [papi] vendégek más uton tértek Penteléről fáráikra (1860 Rómer Flóris 8395008, 79) | Ahol nincs plébánia, ott azt mondják, hogy a szomszéd fárához tartoznak. Oda járnak át misére (1912 Malonyay Dezső CD07).

2. ’ehhez a szervezeti egységhez tartozó papi, ritk. (egyben) tanítói hivatal, álláshely (a vele járó jövedelemmel, javadalmakkal együtt)’ ❖ [Angliában] menthetetlen hiba […] az, hogy eggy Predikátor egyszersmind több Ekklésiát is bir: mert igy a’ kinek több jó baráti vagy több pénze vagyon, könnyen szerezhet öszve több fárákat is (1808 Zigan János ford.–Wendeborn 7177002, 85) | [Pázmándi Horváth] Endrének terhes a fárája, sok agsága, azért Árpád nehezen halad (1825 Guzmics Izidor C4936, 308) | [Kis János] írói és prédikátori ekép terjedő hírének köszöné, hogy a kővágóörsiek még ez évben [ti. 1796-ban] meghívták több teherrel járó, de jövedelmesebb fárájokba (1875 e. Toldy Ferenc C4171, 136) | fáré ’állás, jövedelem’. (De csak a pap meg a tanító fáréjáról beszélnek.) Jó kis fáré lönne ittennég ez a szënnai tanittójé. Jó fáréja van a papnak, sok gyónó lélök van (1939 Szenna és vidéke nyelvjárása C6379, 101) | fáré ~ fn. ’papi-tanítói javadalmas állás’. Jó fáréja van kigyēmennek minálunk. Hát a Zoltán tisztelendő úrnak mëjem fáréja van? (1952 Ormánysági szótár C6860, 145).

Vö. CzF.; ÚMTsz.

fáré lásd fára
fára főnév (kissé rég v. nyj, katol)
fáré (nyj)
1.
több fiókegyházat magában foglaló egyházszervezeti egység, ill. az ahhoz tartozó hívek összessége
[Tiszán innen:] Plébánia. [Dunán túl:] Fára
(1788 Kis magyar frazeológia)
Svédhonban a szenvedő népnek baján ugy van segitve, hogy minden lelkészek ugy képeztetnek, miszerint falura kerülve egyuttal practikus orvosok is lehessenek fárájokban
(1855 Vasárnapi Újság)
[többnyire] 3–4 falu képez egy fárát és a násznépnek a fára központjába kell menniök, a mely azonban soha sincsen egy órajárásnál távolabb
(1900 Nagy József²)
Jaj, të Muózsi, de nav vitizëk vajunk, Hom mi illen drágo temetiést tartunk! Három pap a fárájáve kisiéri, Dadás Muózsi nagy örömme neveti
(1948 Gönczi Ferenc)
A helybeliek [ti. a Lovásziban élők] házassági szokásaira az exogámia a jellemző, vagyis többségében főleg a fárához tartozó, de a szomszédos plébániák falvaiból választották házastársukat
(2002 Tóth Sándor²–Srágli Lajos)
1a.
ehhez a szervezeti egységhez tartozó létesítmény, pl. gyülekezeti ház, parókia
Reggeli 9 órakor mentek ki  Felségek az udvari fárából, és minekutánna a’ Jubileumnak meg nyerése végett ki válaſztatott 4 városbéli templomokat meg látogatták vólna, ismét viſzſza tértek oda a’ nagy misének halgatására
(1795 Magyar Kurír)
Elkéstünk, mert a [papi] vendégek más uton tértek Penteléről fáráikra
(1860 Rómer Flóris)
Ahol nincs plébánia, ott azt mondják, hogy a szomszéd fárához tartoznak. Oda járnak át misére
(1912 Malonyay Dezső)
2.
ehhez a szervezeti egységhez tartozó papi, ritk. (egyben) tanítói hivatal, álláshely (a vele járó jövedelemmel, javadalmakkal együtt)
[Angliában] menthetetlen hiba […] az, hogy eggy Predikátor egyszersmind több Ekklésiát is bir: mert igy a’ kinek több jó baráti vagy több pénze vagyon, könnyen szerezhet öszve több fárákat is
(1808 Zigan János ford.Wendeborn)
[Pázmándi Horváth] Endrének terhes a fárája, sok agsága, azért Árpád nehezen halad
(1825 Guzmics Izidor)
[Kis János] írói és prédikátori ekép terjedő hírének köszöné, hogy a kővágóörsiek még ez évben [ti. 1796-ban] meghívták több teherrel járó, de jövedelmesebb fárájokba
(1875 e. Toldy Ferenc)
fáré ’állás, jövedelem’. (De csak a pap meg a tanító fáréjáról beszélnek.) Jó kis fáré lönne ittennég ez a szënnai tanittójé. Jó fáréja van a papnak, sok gyónó lélök van
(1939 Szenna és vidéke nyelvjárása)
fáré ~ fn.főnév ’papi-tanítói javadalmas állás’. Jó fáréja van kigyēmennek minálunk. Hát a Zoltán tisztelendő úrnak mëjem fáréja van?
(1952 Ormánysági szótár)
Vö. CzF.; ÚMTsz.

Beállítások