farba fn 6A
1. (rég, ritk) ’látással érzékelhető, a visszaverődő fény hullámhosszától függő fiziológiai érzet mint vmely dologra jellemző tulajdonság, szín¹, ill. vminek e tulajdonságát okozó v. megváltoztató anyag, színezék, festék’ ❖ gírigargarizátam a gégámot, a slájmos bűneimet kijöblögettem és hamarossan oan jó farbára virult az ábrázatom, hogy sajnátam magamot ettül a Csejországtul (1883 Borsszem Jankó szept. 9. C5002, 8) | A harisnyáján, pártáján, cipőjén, mellkendőjén szintén röpdöstek a farbák (1915 Pesti Napló okt. 8. C8693, 11) | a hagyományos emlékü „farba” elveszti minden jelentőségét a szijj fehéritése körül, mely ezentul természetes szinében fog diszleni vitézeink derekán (1869 Vasárnapi Újság C7383, 352) | [a kaolint] farba néven festéknek árulták (2001 Tamás Edit CD36).
1a. (ritk) ’〈vmi igazi valójának, jellegének stb. az elfedésére:〉 álca, ill. olyan jelenség, magyarázat stb., amely annak eszközéül szolgál’ ❖ Na, aztán a nagy farba! Hogy előbb a rendezett-fennkölt nemzeti ideológia – de egységes –, aztán menten gazdag is lesz a nép! Csak ezt győzzük még kivárni. Hányszor mondták, hányszor hallottuk már ezt is (1996 Népszava jún. 20. C7461, 6) | Csak a szavazók kisebb része tudja, hogy nem erről szól a szavazás, ez csak a farba (2008 Népszava márc. 7. C7471, 16).
2. (Ját) ’játékkártya megjelölésére haszn. egyezményes ábra, jel (mint elvont fogalom)’ ❖ Manassénak még egy szerencséje volt [a kártyajátékban]: az, hogy egy hetest meg egy nyolcast kapott két különböző színből. Mindenki szánalommal tekinte – nem őrá, hanem a hetesre meg a nyolcasra. […] Akik csak „farbára” mentek be, azok előre elszaladtak, sejtve, hogy itt nagy ütközet lesz (1877 Jókai Mór CD18) | De jel is trafáta a gusztámat, akárki osztotta ja farbáknak a nömösségöt. A Pick mög a Hercz mán mögkapta a magyar nömösséget. Most még csak a Treff meg a Káró van hátra, hogy hasonló kitüntetés érgye (1892 Borsszem Jankó ápr. 24. C5011, 7) | farba ‘nem nyerő szín a kártyában’ (1970 Bálint Sándor C6021, 347) | [a német Farbe] megmagyarosodott farba változata csak az utóbbi értelemben szokásos, azaz ‘szín a kártyában, főleg aduszín’ (2000 Szabad Föld jún. 20. C8386, 16).
2a. ’vkinek, vminek (korábban rejtett) igaz valója, ill. lényege, legfontosabb része’ ❖ a mint látta, hogy tovább ér az eszem, mint az ő furfangja: egyet fordult a sarkán s kirukkolt az igazi farbájával (1880 Balogh Tihamér C0763, 23) | Vágd ki a farbát! – biztatta az elnök Szabolcs vezért, amikor az elgondolkozott, nagy szemeivel hallgatva nézte a vitatkozókat (1931 Krúdy Gyula CD54) | Dávid Feri az asztal túlsó sarkán felemelkedett a zsivajban. Fellökte homlokáról gesztenyeszín haját és egyenesen Rácz Miska felé, szemrehányó hangon így szólt: – Miska, Igazán olyan vagy, mint egy taknyos gyerek... Jól tudod te, hogy mi itt a farba...De úgylátszik színvak vagy... (1949 Szabad Nép ápr. 6. C4872, 6) | [Németh Miklós] hónapok óta kéreti magát, „haragszom rádot” játszik, titkolózik, nem jön elő a farbával. Senkinek sem óhajtja tudtára adni, hogy akar-e a szocialisták miniszterelnök-jelöltje lenni, vagy sem (2001 Magyar Hírlap CD09).
3. (rég) ’〈kártyajátékként:〉ferbli’ ❖ Beszélik, hogy ö fönsége is szereti a farba játékot Csak attól tartok, hogy el találom tőle nyerni azt a komisz országját (1882 Borsszem Jankó márc. 5. C5001, 8) | Találkozom Ziczer Mukival. „De kábán nézel, gyerek. Mi lelt?” Feleli: „Szinvakságban szenvedek egy idő óta.” Vetem oda neki: „Bizonyosan a farbában való blindeléstől [= a kártyalapok megnézés nélküli húzásától].” (1884 Borsszem Jankó nov. 2. C5003, 2).
Vö. ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.