🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.

farkasgúzs fn (Tört)

’〈a régiségben:〉 a megkötözésnek, mozgásképtelenné tételnek az a módja, hogy vkinek a térdeit csuklónál összekötözött karjai közé húzzák, a térdek alatt és könyökhajlatok fölött pedig egy botot dugnak át, ill. ez mint kínzás v. büntetés’ ❖ [a rablók] a’ Kanáſzokat le-vágják, nyárſon meg sütik, farkas Gúzsba teſzik (1790 Magyar Kurír C0316, 7) | farkasgúzsba tétetem negyvennyolcz órára (1838 Balog István¹ C0155, 49) | ha szép szerivel nem szólsz, majd megismerkedtetünk a’ farkasgúzzsal (1845 Eötvös József C1584, 38) | egy jó szívós bükkfa husángot vágtak az útfélről, azt a fogolynak a két térde, meg a két könyök hajlása között átdugták: ezt nevezik farkasgúzsnak (1881 Jókai Mór C2301, 50) | A farkasgúzsba rakott ember szinte mozdulni sem tudott, s minden mozdulati szándékára felbukott (1979 NéprajziLex. CD47).

a. (ritk) ’ehhez haszn eszköz’ ❖ Lám a’ délczeg a’ farkasgúzst Kelletlen is tekeri ’S úgy tesz mintha tudna hozzá (1825 Balla Károly C0753, 86) | farkasgúzs, fn. еrős gúzs, melylyel vkinek kezeit, lábait megkötözik (1872 A magyar nyelv teljes szótára C7036, 352) | a parancsnok leszedette rólam a farkasgúzst, fürdőt és angolos ruhákat adatott (1927 Budapesti Hírlap dec. 1. C4715, 2).

b. ’〈annak kif-ére, hogy vkit, vmit v. vkinek, vminek a lehetőségeit, szabadságát stb. korlátoz(za) vmi, vki〉’ ❖ a bátyura szűre ujjában mindig van valami, a mi Pistika szabadságérzetét farkasgúzsba köti (1887 Baksay Sándor C0731, 308) | A különböző jogos és nem túlságos kívánságok érvényesülésének azonban tér van engedve a javaslat részleteinél. Széll [Kálmán], mint minden másban, ebben sem köti farkasgúzsba a szabadelvü párti képviselők véleményét (1901 Pesti Hírlap máj. 12. C5649, 1) | [az építtetők] rapid falazással, selejtes anyaggal és zsugori takarékoskodással akarják elfojtani éhségüket, nem törődve azzal, hogy e bünös rendszer nyomában elpusztuló emberek élete és vére tapad az épülő, a házbéruzsora farkasgúzsában sínylődő Budapesthez (1911 Pesti Napló júl. 20. C8689, 6) | Németország, amint hire jár, hamarosan szanálná magamagát, ha Franciaország kieresztené őt a farkasgúzsból, melybe Versaillesben kötötte (1925 Pesti Hírlap ápr. 16. C5673, 1).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.
farkasgúzs ❖ főnév (Tört)
permalink
〈a régiségben:〉 a megkötözésnek, mozgásképtelenné tételnek az a módja, hogy vkinek a térdeit csuklónál összekötözött karjai közé húzzák, a térdek alatt és könyökhajlatok fölött pedig egy botot dugnak át, ill. ez mint kínzás v. büntetés
[a rablók] a’ Kanáſzokat le-vágják, nyárſon meg sütik, farkas Gúzsba teſzik
(1790 Magyar Kurír)
farkasgúzsba tétetem negyvennyolcz órára
(1838 Balog István¹)
ha szép szerivel nem szólsz, majd megismerkedtetünk a’ farkasgúzzsal
(1845 Eötvös József)
egy jó szívós bükkfa husángot vágtak az útfélről, azt a fogolynak a két térde, meg a két könyök hajlása között átdugták: ezt nevezik farkasgúzsnak
(1881 Jókai Mór)
A farkasgúzsba rakott ember szinte mozdulni sem tudott, s minden mozdulati szándékára felbukott
(1979 NéprajziLex.)
a. (ritk)
ehhez haszn eszköz
Lám a’ délczeg a’ farkasgúzst Kelletlen is tekeri ’S úgy tesz mintha tudna hozzá
(1825 Balla Károly)
farkasgúzs, fn.főnév еrős gúzs, melylyel vkinek kezeit, lábait megkötözik
(1872 A magyar nyelv teljes szótára)
a parancsnok leszedette rólam a farkasgúzst, fürdőt és angolos ruhákat adatott
(1927 Budapesti Hírlap dec. 1.)
b.
〈annak kif-ére, hogy vkit, vmit v. vkinek, vminek a lehetőségeit, szabadságát stb. korlátoz(za) vmi, vki〉
a bátyura szűre ujjában mindig van valami, a mi Pistika szabadságérzetét farkasgúzsba köti
(1887 Baksay Sándor)
A különböző jogos és nem túlságos kívánságok érvényesülésének azonban tér van engedve a javaslat részleteinél. Széll [Kálmán], mint minden másban, ebben sem köti farkasgúzsba a szabadelvü párti képviselők véleményét
(1901 Pesti Hírlap máj. 12.)
[az építtetők] rapid falazással, selejtes anyaggal és zsugori takarékoskodással akarják elfojtani éhségüket, nem törődve azzal, hogy e bünös rendszer nyomában elpusztuló emberek élete és vére tapad az épülő, a házbéruzsora farkasgúzsában sínylődő Budapesthez
(1911 Pesti Napló júl. 20.)
Németország, amint hire jár, hamarosan szanálná magamagát, ha Franciaország kieresztené őt a farkasgúzsból, melybe Versaillesben kötötte
(1925 Pesti Hírlap ápr. 16.)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások