🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.

farkasalma fn 6A

1. (Növ is) ’a hideg égöv kivételével az egész földön elterjedt lágy szárú (kúszó)növény, ill. cserje, amelynek egyszerű, váltakozó állású, szív alakú levelei és a levelek hónaljában egyesével v. többesével nyíló virágai vannak, kül. az ún. közönséges farkasalma fajba (Aristolochia clematitis) tartozó, kúszó tövű, el nem ágazó szárú, mérgező, kb. egyméteresre megnövő évelő növény’ ❖ Sebekre, mellyek ütés ’s vágás által eſtek, a’ köz nép-is tudja, mitsoda haſznos a’ Farkas-alma leveleit réá rakni, akár zölden, akár elsöben borban meg-fözvén ezeket (1775 Csapó József 7062001, 87) | bibeoszlop, a kosborfélék […] meg a farkasalma virágában az a husos testecske, mely a himfej meg a bibeszál összenövéséből keletkezik (1894 PallasLex. CD02) | Hernyóik [ti. az Ornithoptera nembe tartozó pillangókéi] a farkasalmán (Aristolochia) élnek (1916 RévaiNagyLex. C5710, 793) | A farkasalma és a kontyvirág légymegporzású növények. Úgy poroztatják be magukat, hogy a növények csapdába ejtik a legyeket, és csak a beporzás után engedik el őket (2003 Természet Világa CD50).

1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ) ’〈az e növények fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉’ ❖ Aristolochia rotunda. Hung. Kerek Farkas-alma (1780 Benkő József C0290, 421) | Farkasalma ([…] Aristolochia Tourn.) (1894 PallasLex. CD02) | pipavirágú farkasalma (Aristolochia durior) (1999 Lakáskultúra CD39) | Arostolochia clematitis (közönséges farkasalma) (2002 Természet Világa CD50).

1b. (egysz-ban) (Növ) ’〈e nemzetség egyik faja, az ún. közönséges farkasalma (Aristolochia clematitis) elnevezéseként〉’ ❖ Aristolochia clematicis. Hung. Farkas-alma (1780 Benkő József C0290, 422) | farkasalma […] Aristolochia Clematitis (1887 Lendl Adolf C7911, 316) | farkasalma […] A. [= Aristolochia] clematitis (közönséges farkasalma) (1998 Növényneveink C6120, 84).

1c. (tbsz-ban) (Növ) ’〈az e növények fajait magában foglaló rend nevezéktani elnevezéseként〉’ ❖ A kétszikűek rendszertani felosztása 1. alosztály: Magnoliidae (8 rend, 39 család, kb. 12000 faj) […] 4. farkasalmák (Aristolochiales) 1 család, 600 faj (2000 MagyarNagyLex. C5823, 849).

1d. (kissé rég) ’e növény (vmely része) levágva, kül. mint vmely gyógyító főzet alapanyaga’ ❖ A’ meleg fenének kezdetén dítsérik némellyek az ér-vágást, azután az üröm-fnek, farkas-almának, izsópnak, roſzmarintnak, és zsállyanák [!] ftt levével való párolását (1804 Tolnay Sándor 7351008, 117) | Egyszer farkasalmát főzök az étel közé, s mindnyájukat megmérgezem magammal együtt (1865 Jókai Mór CD18) | Mind e gonoszoktól úgy óvja meg az ember a drága kincset [ti. az újszülöttet], hogy, ha ránéz, egyet köp, „fügét” csinál ujjaival a zsebében, […] farkasalmát akaszt a nyakába (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Bóhák ellen farkasómát hánynok az ágy alá, hogy attú megdöglik (1940–1943 Magyar Nyelv C5889, 218).

2. (rég) ’〈hasonló tulajdonságokkal rendelkező, ill. hasonló célokra haszn. egyéb növények népi elnevezéseként〉’ ❖ A kígyót öl Farkas-alma, vagy a Diptamnus leve-is, olly hathatósnak tartatik, hogy ha azoknak levek a mérges kígyóra tseppennek, a kígyó egéſzſzen el-lankad (1782 Magyar Hírmondó 7444030, 512) | Kell venni 6 köntinget (Quentchen) kígyós farkas-almából (Asclepias vincetoxicum, Schlangenwurzel) (1835 Hasznos Mulatságok C8343, 325) | Egyik nevezetessége a jakabi pusztának a farkasalma (Echinops: laptaborz!) (1900 Móra Ferenc C5959, 19) | Rutén szamárkenyér. Echinops ruthenicus MB. – (Farkasalma, forgács birka, labdaborz, labdatövis[)] (1902 Wagner János CD35).

ÖE: ~levél.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. farkas-; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.
farkasalma főnév 6A
1. (Növ is)
a hideg égöv kivételével az egész földön elterjedt lágy szárú (kúszó)növény, ill. cserje, amelynek egyszerű, váltakozó állású, szív alakú levelei és a levelek hónaljában egyesével v. többesével nyíló virágai vannak, kül. az ún. közönséges farkasalma fajba (Aristolochia clematitis) tartozó, kúszó tövű, el nem ágazó szárú, mérgező, kb. egyméteresre megnövő évelő növény
Sebekre, mellyek ütés ’s vágás által eſtek, a’ köz nép-is tudja, mitsoda haſznos a’ Farkas-alma leveleit réá rakni, akár zölden, akár elsöben borban meg-fözvén ezeket
(1775 Csapó József)
bibeoszlop, a kosborfélék […] meg a farkasalma virágában az a husos testecske, mely a himfej meg a bibeszál összenövéséből keletkezik
(1894 PallasLex.)
Hernyóik [ti. az Ornithoptera nembe tartozó pillangókéi] a farkasalmán (Aristolochia) élnek
(1916 RévaiNagyLex.)
A farkasalma és a kontyvirág légymegporzású növények. Úgy poroztatják be magukat, hogy a növények csapdába ejtik a legyeket, és csak a beporzás után engedik el őket
(2003 Természet Világa)
1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ)
〈az e növények fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉
Aristolochia rotunda. Hung.Hungaris ’magyaroknál’ Kerek Farkas-alma
(1780 Benkő József)
Farkasalma ([…] Aristolochia Tourn.Tournefort)
(1894 PallasLex.)
pipavirágú farkasalma (Aristolochia durior)
(1999 Lakáskultúra)
Arostolochia clematitis (közönséges farkasalma)
(2002 Természet Világa)
1b. (egysz-ban) (Növ)
〈e nemzetség egyik faja, az ún. közönséges farkasalma (Aristolochia clematitis) elnevezéseként〉
Aristolochia clematicis. Hung.Hungaris ’magyaroknál’ Farkas-alma
(1780 Benkő József)
farkasalma […] Aristolochia Clematitis
(1887 Lendl Adolf)
farkasalma […] A. [= Aristolochia] clematitis (közönséges farkasalma)
(1998 Növényneveink)
1c. (tbsz-ban) (Növ)
〈az e növények fajait magában foglaló rend nevezéktani elnevezéseként〉
A kétszikűek rendszertani felosztása 1. alosztály: Magnoliidae (8 rend, 39 család, kb.körülbelül 12000 faj) […] 4. farkasalmák (Aristolochiales) 1 család, 600 faj
(2000 MagyarNagyLex.)
1d. (kissé rég)
e növény (vmely része) levágva, kül. mint vmely gyógyító főzet alapanyaga
A’ meleg fenének kezdetén dítsérik némellyek az ér-vágást, azután az üröm-fnek, farkas-almának, izsópnak, roſzmarintnak, és zsállyanák [!] ftt levével való párolását
(1804 Tolnay Sándor)
Egyszer farkasalmát főzök az étel közé, s mindnyájukat megmérgezem magammal együtt
(1865 Jókai Mór)
Mind e gonoszoktól úgy óvja meg az ember a drága kincset [ti. az újszülöttet], hogy, ha ránéz, egyet köp, „fügét” csinál ujjaival a zsebében, […] farkasalmát akaszt a nyakába
(1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
Bóhák ellen farkasómát hánynok az ágy alá, hogy attú megdöglik
(1940–1943 Magyar Nyelv)
2. (rég)
〈hasonló tulajdonságokkal rendelkező, ill. hasonló célokra haszn. egyéb növények népi elnevezéseként〉
A kígyót öl Farkas-alma, vagy a Diptamnus leve-is, olly hathatósnak tartatik, hogy ha azoknak levek a mérges kígyóra tseppennek, a kígyó egéſzſzen el-lankad
(1782 Magyar Hírmondó)
Kell venni 6 köntinget (Quentchen) kígyós farkas-almából (Asclepias vincetoxicum, Schlangenwurzel)
(1835 Hasznos Mulatságok)
Egyik nevezetessége a jakabi pusztának a farkasalma (Echinops: laptaborz!)
(1900 Móra Ferenc)
Rutén szamárkenyér. Echinops ruthenicus MB.Marschall von Bieberstein – (Farkasalma, forgács birka, labdaborz, labdatövis[)]
(1902 Wagner János)
ÖE: farkasalmalevél
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. farkas-; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások