farkaskutya fn 6A
1. (nem szakny) ’〈külső tulajdonságaiban a farkasra hasonlító kutya, kül. az ún. német juhászkutya megnevezéseként〉’ ❖ A’ nagy Farkaskutya. Ezen ſzép fajnak hazája Spanyolorſzág, a’ nevét onnan vette, hogy a’ farkashoz igen sokat hasonlít (1808 Márton József¹ ford.–Bertuch C4950, 27) | A Nyam-Nyamok [ti. a Dél-Szudánban élő azande népcsoport] által használt kutyák kicsinyek; hasonlitanak a farkas-kutyához, fülük hosszu, fölálló, hegyes; szőrük rövid és sima (1880 Pesti Hírlap okt. 13. C5628, [9]) | Ott volt a bemutatott rendőrkutyák közt a csupa élet és mozgékonyság német juhászkutya (közönségesen, de tévesen farkaskutyának mondják), a doberman-pincsi, (a mely a kutyászatban halhatatlanná teszi kitenyésztőjének, Doberman apoldai kutyapecérnek a nevét) (1921 Budapesti Hírlap máj. 1. C4709, 4) | a Führerrel hatalma csúcsán egyetlen élőlény, Blondi, a farkaskutyája ellenkezhet büntetlenül (1992 Liszkay Zoltán CD17) | Kétszer megfogták – megszimatolták őket a határőrök farkaskutyái [a határon való átszökés közben] (2007 Tolnai Ottó 3320001, 10).
2. (kötött szókapcsolat részeként fajtanévben is) (Áll is) ’〈a farkassal szembeszállni képes, attól a nyájat megóvó, ill. farkasvadászatra alkalmas kutya(fajta) megnevezéseként v. megnevezésében〉’ ❖ a farkasjárta időkben minden olyan pásztor- vagy juhászkutyát, mely a jószágot a farkasokkal szemben megvédte, farkaskutyának neveztek (1929 Az állatok világa ford. CD46) | [a kaliforniai földbirtokos kutyája két lábra állva] két és fél méter magas. Fajtájára nézve ír farkaskutya (1930 Pesti Napló szept. 7. C8708, [56]) | Szelíd, tartózkodó, értelmes kutya az orosz agár (borzoj). Sokan a legszebb agárnak tartják. Valamikor régen „orosz farkaskutya” néven ismerték, feltehetően azért, mert farkasra vadásztak vele (1992 Szinák János–Veress István CD59) | A számos őrző-védő kutya közül íme néhány: az airedale terrier, az angol buldog, a belga juhászkutya, […], az ír farkaskutya, a komondor, a kuvasz, a leonbergi, a német juhászkutya (1993 Sárkány Pál et al. CD59).
3. (kötött szókapcsolat részeként fajtanévben is) (Áll is) ’〈kutya és farkas keresztez(őd)éséből származó állat megnevezéseként, ill. így kitenyésztett hibrid állat megnevezésében〉’ ❖ Spontin-Beaufort Márkgrófnál egy nőstény farkasból, és hím kutyából farkas kutyák támadtak. Ezek kis koroktól olta az udvaron egymáshoz szokván, ’s ellenérzéseiket (antipathia) meggyőzvén, egymást megkedvelték, és azután kölykeztek (1824 Cseremiszky Miklós C5572, 52) | A farkas szivesen megforog kutyával, s e forgásból származnak az úgynevezett farkas-kutyák, miket habár ritkaságnak nevezhetünk is, Moldva-, Oláh- és Déloroszországban mégis láthatni (1862 Vasárnapi Újság C7376, 583) | Saarloosi farkaskutya [.] Alig néhány évtizede született új fajta; a német juhászkutya és a farkas keresztezése révén alakították ki (1993 Sárkány Pál et al. CD59) | A csehszlovák farkaskutyáról nincs sok adatom. Ez a német juhászkutya és a kárpáti farkas keresztezése, amivel az előbbi némely tulajdonságait (mint például a kitartást) igyekeztek tökéletesíteni (1997 Népszabadság máj. 31. C7847, [17]).
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.