farkastej fn 2B
1. ’az anyafarkas teje’ ❖ a’ kutyák, kik farkas-téjjel tápláltattak, ragadozó állatokká által-változtattak (1786 Domby Sámuel ford.–Rosenstein C1430, 2) | Farkas-tejen nevekedett Róka-koma (1876 Borsszem Jankó ápr. 16. C4995, 4) | Kemény fejek, fésülhetetlen sörtével, fekete dróthajjal, rómaiak, kik farkastejet szoptak (1921 Kosztolányi Dezső CD10) | a homeopátiás gyógyszerek nem kizárólag növényekből készülnek. Állati eredetűek is lehetnek, néha egész állatból (például ledarált méhből), néha állatokból nyert kivonatokból (például kígyóméregből, farkastejből) készülnek (2008 Gyárfás Vera ford.–Singh–Ernst² 3128002, 115).
2. (rég v. nyj) ’kutyatej mint növény’ ❖ A’ leg-közönségesebb és leg-ártalmasabb Dudvák pedig ezek: Az úgy nevezett Ördög vagy Farkas-téj és Eb-téj-kóró, Szamár, vagy Marti avagy Édes lapu (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand C4022, 63) | Farkastej […] Tythimalus [!], esula [= Euphorbia esula, vagyis az ún. sárkutyatej] (1809 Végtagokra szedett szótár C3747, 52) | a farkastej buján szegi be az utakat (1882 Mikszáth Kálmán 8312137, 123) | Farkas fűtej. Euphorbia Cyparissias L. – (Ebtej, farkasfű, farkastej, kutyatej, szamártej, kutyatejke, tejesfű[)] (1902 Wagner János CD35) | Szemgyulladás euphorbia helioscopa [!] nedvével. […] A szem vörössége ellen alkalmazott farkastej nedve betegének mindkét szemén súlyos kötő- és szaruhártyagyulladást eredményezett (1927 Orvosi Hetilap C8177, 53) | Az euphorbia ókori növénynév, a görög euphorbion már Dioszkuridész-nél tüskés, tejnedvet is tartalmazó növényt jelöl, a latinban Pliniusnál a „farkastej” elnevezése (2004 Rácz János C7194, 185).
2a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (rég, Növ) ’〈az ilyen cserjék, fák és lágy szárú növények fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉’ ❖ Euphorbia Cyparissias L. Farkasfü téj. Közönséges Farkastéj (1824 Szádler József C5572, 108) | Kutyatej, ebtej, farkastej, farkasfű, tejesfű, fűtej […], a róla nevezett család génusza, több mint 635 faja mind a két földségnek forró és mérsékelt vidékein (hazánkban 45) terem (1895 PallasLex. CD02) | A kutyatejfélék családjában a kutyatej vagy ebtej, illetve farkastej, szelidebb nevén fűtej nemzetségnek az öt világrész valamennyijén 900-nál is több faja és változata tenyészik vadon (1967 Magyar Nemzet dec. 28. C4804, 5).
3. (rég v. nyj) ’az ilyen növények vmelyikének, kül. az ún. farkas-kutyatejnek vmely része, ill. annak főzete, kivonata (mint gyógyhatású szer)’ ❖ [Végy:] Medvetalpat, Rókafarkat egyenl mértékben. Elegyítsd és fzdmeg Ebtéjjel, Farkastéjjel egyenlő mértékben (1793 Főldi János C1760, 34) | A csipős szerek, millyenek a lélben fölrázott paprika, kutya- vagy farkastej, körösbogár, mustármag, torma stb. hidegen vétessenek (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | a javasasszony [a hozzá forduló jómódú asszonyt] addig gyógyitgatta farkastejjel, ebhájjal és más hasonló „gyógyszer”-rel, mig az asszonynak minden holmiját es pénzét kicsalta (1931 Pesti Hírlap okt. 7. C5679, 12).
ÖE: ~fű.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. farkas-; ÉKsz.