farkastorok fn
1. (irod/átv is) ’a farkas torka’ ❖ Minden eb vesztét kéred. Tsak hogy magán úúgatnád Farkastorok’ danáját (1825 Erdélyi János¹ C1626, 25) | [a király] Pozsonyból Bécsbe fut. De itt – farkastorokból tigriskörmökbe jut (1847 Garay János C1809, 190) | megszólalt messziről a felséges erős farkastorok (1894 Bársony István C0838, 162) | A tanácsos úr, a nemes vad, farkastorokba szorítva, végső kétségbeesésében Elvira elé szabta a tételt: – Légy az enyém, aztán kitanítatlak (1939 Laczkó Géza CD10).
2. ’az a fejlődési rendellenesség (mint állapot), amelynek következtében a kemény szájpad két oldala nem záródik össze, és a köztük levő hasadékon át a szájüreg összeköttetésben marad az orrüreggel; szájpadhasadék’ ❖ [Az arcfejlődési rendellenesség] kisebb foka a farkastorok, melyet az idéz elő, hogy a felső ajaknak és szájpadoknak két fele nem egyesül (1893 PallasLex. CD02) | az egész világon Rosenthal doktor módszereivel gyógyítják a farkastorkot (1958 Esti Hírlap nov. 15. C0122, 6) | Farkastorok. Öröklődő fejlődési rendellenesség: az állat szájpadlása a középvonalban kettéhasad (1993 Sárkány Pál et al. CD59).
2a. ’ennek következtében nem v. rendellenesen záródott, hasadt szájpadlás, ill. a szájpadlás hasadéka’ ❖ Vinyesd nevü oláh faluban egy ollyan gyermek született, kinek kettős nyulajaka, és ugy nevezett kettős farkastorka volt, melly eset sok balga hitre adott alkalmat az ottani miveletlen lakosság közt (1856 Vasárnapi Újság CD56) | [A nyúlajk] szövődményeként a felső állcsonton a keményszájpad hasadékát (farkastorok), alul az állkapocs és a nyelv kettéosztását láthatjuk (1916 RévaiNagyLex. C5710, 622) | Öröklődő betegségek lehetnek bizonyos torz képződmények (pld. dongaláb, farkastorok, nyúlajk, stb.) (1939 Magyar Nemzet jún. 7. C8355, 15) | [ha] az arc külső részén megtörténik az összenövés, de a szájpadon nem, akkor a szájpadon marad hasadás, amelyet szájpadhasadásnak vagy farkastoroknak neveznek (1951 Élet és Tudomány C4902, 72).
Sz: farkastorkú.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. farkas-; ÉKsz.