farsangol tn ige 6a

1. ’farsang idején mulatozik, szórakozik, v. (álarcos, maskarás) farsangi mulatságban vesz részt, ill. 〈vmely farsangi népszokás részeként:〉 mulatozva, mókázva, táncolva járja a falut’ ❖ igy is könyörög az anyaszentegyház kivált hamvazó szerdán: Engedd, Uram! nekünk a keresztény vitézkedésnek segedelmét a szent bőjtöléssel kezdenünk, hogy a lelki gonoszságokkal harczolván, a mértékletességnek oltalmával megerősödjünk. Erre a harczolásra alkalmatlan, mert erőtlen reá a farsangoló ember (1778–1781 Révai Miklós 7283022, 45) | Mint a szélvész, repűl a szánka A csillogó fehér havon; Virgonc ifjakkal ülve rajta Sok szép menyecske s hajadon. Farsangol a világ! kinek nincs: Feleséget keresni jő (1848 Tompa Mihály CD01) | Öreg volt már, egykorú a nagyapámmal, valaha együtt farsangoltak a híres pásztói bálokon (1895–1896 Mikszáth Kálmán CD04) | Zsérén farsanghétfőn farsangónak a legények. Cigányzenével sorrajárják a lányosházakat, minden háznál megállnak, a cigányok egy csárdást játszanak és a legények a házban lakó leányt megtáncoltatják (1941 Ethnographia C6948, 212) | A XV. század óta tudunk férfi-női ruhacseréről, álarcviselésről. A kis falvaktól a királyi udvarig mindenütt farsangoltak hazánkban (2002 Magyar Hírlap CD09).

1a. (rég v. nyj, átv is) ’mulat(ozik), dáridózik, ill. szórakozik’ ❖ ? Farsangolnak ugy e, de bezzeg unatkozom én (1777 Kazinczy László C2554, 543) | Tartsatok ünnepet, és vélem fársánglani jertek (1813 Baróti Szabó Dávid ford.–Vergilius C0831, 69) | A ragadozó állatok is igen farsangolnak nálunk, seregestül járnak kelnek a farkasok, s elég merészek fényes nappal megkeresni a juhaklokat (1855 Budapesti Hírlap C7813, 3690) | Más arat, ű mög a hűvös kocsmába farsangol (1957 Szegedi szótár C6400, 406) | itt a homályos ösztönök is gátlástalanabbul farsangolhatnak (1982 Csoóri Sándor 9090051, 24).

2. (ritk) ’farsang idejére, farsangi mulatságra megy vhova’ ❖ mihelytt oda értek a’ gyermekek, Fanny Sós Laczival Bécsbe farsangolt (1812 Kazinczy Ferenc C2562, 238).

2a. ’fáradva, üggyel-bajjal megy vhova, vkihez v. jár vhol’ ❖ [a tavaszi olvadás miatt Bécsben] olly nagy halas tókból állanak az uttzák, hogy némely alább fekv hellyeken térdig ér lutsokban kelletik vala fársánglanunk (1789 Magyar Kurír C0315, 67) | Hogy jelen körülményid közt hozzám nem farsangolsz, azt igen jól teszed; nagy önzés is volna, tőled ollyasmit kivánnom, kivált midőn én még te érted a kiskapuig sem mentem (1847 Arany János 8014122, 90) | Hát e·zé̇r fársáŋgōltam ḛ́n ide ebbe az ité̇llet időü̯·be? (1935 Szamosháti szótár C6654, 256).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. farsang; ÉKsz.; ÚMTsz.

farsangol tárgyatlan ige 6a
1.
farsang idején mulatozik, szórakozik, v. (álarcos, maskarás) farsangi mulatságban vesz részt, ill. 〈vmely farsangi népszokás részeként:〉 mulatozva, mókázva, táncolva járja a falut
igy is könyörög az anyaszentegyház kivált hamvazó szerdán: Engedd, Uram! nekünk a keresztény vitézkedésnek segedelmét a szent bőjtöléssel kezdenünk, hogy a lelki gonoszságokkal harczolván, a mértékletességnek oltalmával megerősödjünk. Erre a harczolásra alkalmatlan, mert erőtlen reá a farsangoló ember
(1778–1781 Révai Miklós)
Mint a szélvész, repűl a szánka A csillogó fehér havon; Virgonc ifjakkal ülve rajta Sok szép menyecske s hajadon. Farsangol a világ! kinek nincs: Feleséget keresni jő
(1848 Tompa Mihály)
Öreg volt már, egykorú a nagyapámmal, valaha együtt farsangoltak a híres pásztói bálokon
(1895–1896 Mikszáth Kálmán)
Zsérén farsanghétfőn farsangónak a legények. Cigányzenével sorrajárják a lányosházakat, minden háznál megállnak, a cigányok egy csárdást játszanak és a legények a házban lakó leányt megtáncoltatják
(1941 Ethnographia)
A XV. század óta tudunk férfi-női ruhacseréről, álarcviselésről. A kis falvaktól a királyi udvarig mindenütt farsangoltak hazánkban
(2002 Magyar Hírlap)
1a. (rég v. nyj, átv is)
mulat(ozik), dáridózik, ill. szórakozik
?
Farsangolnak ugy e, de bezzeg unatkozom én
(1777 Kazinczy László)
Tartsatok ünnepet, és vélem fársánglani jertek
(1813 Baróti Szabó Dávid ford.Vergilius)
A ragadozó állatok is igen farsangolnak nálunk, seregestül járnak kelnek a farkasok, s elég merészek fényes nappal megkeresni a juhaklokat
(1855 Budapesti Hírlap)
Más arat, ű mög a hűvös kocsmába farsangol
(1957 Szegedi szótár)
itt a homályos ösztönök is gátlástalanabbul farsangolhatnak
(1982 Csoóri Sándor)
2. (ritk)
farsang idejére, farsangi mulatságra megy vhova
mihelytt oda értek a’ gyermekek, Fanny Sós Laczival Bécsbe farsangolt
(1812 Kazinczy Ferenc)
2a.
fáradva, üggyel-bajjal megy vhova, vkihez v. jár vhol
[a tavaszi olvadás miatt Bécsben] olly nagy halas tókból állanak az uttzák, hogy némely alább fekv hellyeken térdig ér lutsokban kelletik vala fársánglanunk
(1789 Magyar Kurír)
Hogy jelen körülményid közt hozzám nem farsangolsz, azt igen jól teszed; nagy önzés is volna, tőled ollyasmit kivánnom, kivált midőn én még te érted a kiskapuig sem mentem
(1847 Arany János)
Hát e·zé̇r fársáŋgōltam ḛ́n ide ebbe az ité̇llet időü̯·be?
(1935 Szamosháti szótár)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. farsang; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások