farsangos mn és fn (/ritk) 

I. mn 15A

1. ’(farsangi v. jelmezes, álarcos) mulatságokkal, szórakozással teli 〈időszak, időegység〉, ill. olyan 〈nap〉, amelyen farsangi alkalm(ak)at, rendezvény(eke)t tartanak’ ❖ Ha a’ Kolosvári Fársángos telet akarod képzelni, nézz meg egy fertbe keveredett Sertést (1792 Magyar Kurír C0320, 170) | Nincs biz ott hire se hegedű hangjának, Még csak a cimbalom szavát sem hallani… Hogy lehet már ez így farsangos időben? (1860 Thaly Kálmán C4125, 140) | Farsangos éjen a nagyok mulatnak, de kis szobánkba fekete az ablak (1910 Kosztolányi Dezső CD01) | Gyertyaszentelő farsangos napjáig amúgy se ígérkezik semmi társas összejövetel a környéken (1929 Krúdy Gyula CD54) | Genf évről-évre megüli december hóban az „Escalade” ünnepét. Tobzódó álarcos, jelmezes tömegek hullámzanak az Escalade három napján és éjszakáján nemcsak vendéglőkben, báltermekben, hanem az utcákon, tereken is. A háború előtti években e három farsangos nap alatt mindenkinek káprázott a szeme, aki józan embert látott Rousseau városában az egyébként kétségbeejtően rendezett fejű polgárok között (1939 Magyar Nemzet febr. 25. C8355, 14) | A végig farsangos február az idén – a szökőév jóvoltából – egy nappal hosszabb lesz (1992 Szabad Föld febr. 4. C8378, 2).

1a. ’(a farsangi időszakra jellemző) mulatós, dévaj 〈élet(forma)〉’ ❖ nem fejeztem be egyébként eléggé farsangos és megélt életemet (1910 Ady Endre CD0801) | fáztam én az udvar hideg ragyogásától; százszor jobban vonzott a párisi színházak és költő-kocsmák farsangos világa (1911 Pesti Napló márc. 5. C8689, [1]) | a karácsonyi értesítők kiosztásakor nagyon megmosták a fejünket. Aztán jöttek a kisasszonykák, farsangos élet, viszont az első osztályosokat és másodikosakat, mikor a gyalogjáró mellett szikkadni kezdett a föld, a golyó-játék őrülete fogta el (1917 Ady Endre CD10).

2. ’farsang idején (vmely szokás részeként) rendezett 〈esemény, alkalom〉’ ❖ Egyszer minden szép elmulik, Nem lesznek farsangos murik, Jogász-, mérnök-, megyebál Ma úgyis csak vegetál (1919 e. Ady Endre CD0802) | a képmutatás farsangos maszkabálja (1930 Pesti Hírlap márc. 2. C5678, 33) | egy farsangos mulatozás után, éjfél múltával, a holdvilágtalan sötétben egyedül indult haza háztűznézőből (1983 Népszava nov. 19. C7448, 11).

2a. ’ilyen eseményen, alkalmon v. álruhaként, álcázásul hordott 〈öltözék, ruhadarab〉, kül. a teljes testet v. annak részét eltakaró(, vmely lényt formázó) 〈jelmez, álarc〉, ill. ilyen öltözékhez, jelmezhez tartozó, kül. vmely népszokásban haszn. 〈tárgy, dolog〉’ ❖ [a herceg] le ment a’ Dámákhoz, ’s közibek lt; de nem láthatott egyebet, két Maskaránál: mivel a’ Dámáknak fársángos ruhájok, ’s állortzájok vólt (1791 Magyar Kurír C0318, 232) | Február urfi kidugja fejét a függöny dus biborrojtjai közül s dévajul csörgeti meg farsangos jogarát (1899 Pekár Gyula C3461, [29]) | Irma gondolatai felöltötték a farsangos maszkot és kedvtelve indultak táncba a szerelmes kísértésekkel (1905 Pesti Napló dec. 17. C6634, 1) | farsangos köntösben, álarccal alakos játék (1913 Laczkó Géza CD10) | [A király] lekanyarította nyakából a farsangos köpenyeget, eldobta a nemezkalapot, és lobogó fürtökkel, lobogó szakállal rohant szobáról szobára a nagy trónterem felé (1926 Krúdy Gyula CD54).

2b. ’olyan 〈hely(iség)〉, ahol szokásosan v. különösen farsang idején (jelmezes, álarcos, táncos) mulatságokat tartanak’ ❖ Akár a Tizian biborosan rejtelmes Veneziája, akár a Casanova s Goldoni XVIII. századbeli farsangos Velencéje: homlokegyenest ellentétben áll a lagunaváros a még szenvedélyében és rajongásában is klasszikus, még festészetében is elmélkedő arno-parti Athénnel [ti. Firenzével] (1899 Budapesti Napló jan. 26. C4882, 4) | hamvazó szerda éjszakája ez, amikor a hivők letépik az álarcot, sarokba kerül a csörgő-sapka és a szines dominó, magukba szállnak és sirásuk hangja tölti be a farsangos termeket (1913 Pesti Napló febr. 5. C8691, 1) | Itt szállt meg a rebellis királyfi kedves kedvese is, ha feljött a farsangos Bécsbe (1969 Domahidy András 1036005, 137).

2c. ’farsangra, annak eseményeire való, akkor előadott, akkor szokásos 〈játék, mű, dal stb.〉’ ❖ II. Lajos udvarának farsangi mulatságai, a Bethlen Gáborénak perorációs táncjátéka, a Geleji [Katona István] farsangos komédia-játékaival [...] együtt, a hazai városok német polgársága által – szintén a farsangi napokban – rendezett szini előadásokkal egyidejüleg hatottak arra, hogy a komoly harcok s vidám harci játékok küzdelmei mellett, szelidebb élvezetekhez is szokjék a nemzet (1886 Fővárosi Lapok C8102, 1244) | Lajtha is közöl egy erdélyi farsangos dalt: „Ezek a szép szász leányok kihúzós kendőbe járnok” (1953 Jeles napok C5371, 1088) | tulajdonképpeni rítusdaloknak számíthatók egyes farsangos dallamok, a Talalaj- és Sárdó-vasárnap, valamint a kiszehajtás dallamai (1990 Magyar néprajz CD47).

2d. ’a farsangi mulatságokra, a farsangolásra jellemző v. az akkor szokásosra emlékeztető vidám, önfeledt 〈hangulat〉’ ❖ amit az ember nem fog fel, a felett szivesen viccelődik, kivált ha annyi farsangos jókedv és oly kevés komolyság van benne a nagy emberi szimbolumok átértésére, mint az olaszban (1898 Budapesti Napló szept. 25. C4881, 5) | A kitünő Csokonai farsangos hangulatában jól meg akarta röhögtetni a diákokat (1911 Pesti Napló jan. 31. C8689, 16) | az új ifjuságra ébredő mama napról-napra csak annál szebbre és farsangosabb kedvüre virult (1929 Pesti Hírlap dec. 15. C5677, 2).

2e. ’a farsangra, farsangolásra jellemző(en) v. arra emlékeztető(en), ahhoz hasonló(an harsány, felfokozott, ill. bolondos, mókás) 〈jelenség, megnyilvánulás stb.〉’ ❖ A’ Frantzia Nemzetnek-is ez az egyik terméſzeti tulajdonsága, hogy az ujjságon kapjon, ’s-maga is szüntelen ujittson: Vagynak is éles elméjének sok ſzép találmányi, de sokkal többek a’ bolondságok, azok a’ sokféle fársángos ujjságok, mellyek mint az Ephemeris bogár többire tsak egy napig élnek (1797 Bécsi Magyar Merkurius 7396045, 126) | Már elhalt a dőzsölés farsangos moraja (1899 Pekár Gyula C3461, 45) | [a bohócforma ember] jobb lábszára farsangosan csíkos vala, mig ballába mefisztofeleszi vörös posztóba volt bujtatva (1899 Pekár Gyula C3461, 7) | Olyas valami volt ez [ti. a diákok felvonulása], mint az üdv hadseregének a felvonulása, de vigabb és farsangosabb (1900 Budapesti Napló febr. 27. C5243, 2) | vad paripái futnak a farsangosan lángoló Tejutnak arany konfetti-záporába sok száz batár között, patkójuk fölsziporkáz (1933 Kosztolányi Dezső CD01) | kijött a konyhába megmutatni, hogy nem túl farsangos-e a rózsaszín inghez a micimackós nyakkendője (2009 Népszava jan. 3. C7472, 8).

3. ’〈vmely népszokás szereplőjeként is:〉 ilyen alkalmon, eseményen részt vevő(, jelmezt, álarcot stb. viselő), ill. mulatozós, dáridózós 〈személy〉 v. ilyen személyekből álló 〈csoport〉’ ❖ A’ farsangos tsorda hívság’ kebelébenn Buja tüzet hörpölt gerjedő melylyébenn (1789 Orczy Lőrinc C0794, 180) | ebben a józanabb szürke világban olybá tünik fel előttem az őrjöngő játékszenvedély, mintha a farsangos mulatók báli éjszaka helyett hamvazó szerda hüvös nappalán ugrálnának az utcákon (1899 Budapesti Napló szept. 24. C4882, 3) | a terem ekkor annyira tele volt farsangos közönséggel, hogy táncba fogni bizony alig lehetett (1908 Budapesti Hírlap jan. 26. C4696, 13) | [Móricz Tündérkertjében Bethlen Gábor személyes sorsát is szürkének érzi] a farsangos Báthoryéhoz képest: nem ez a teljes élet (1965 Czine Mihály CD53) | a farsangos menetet kísérő gulyás alakja (1968 Paládi-Kovács Attila C7102, 248).

II. fn 4A11

’(farsangi eseményen, népszokásban stb. részt vevő, rendsz.) jelmezt, álarcot stb. viselő személy’ ❖ A múlt héten jó formán fagyott vólt, a közelebb való Vasárnaponn a hó-is eſett, de azért a Fársángoſoknak még ſem telhetett kedvek a ſzánkázásbann; mert még az nap olvadni-is igen kezdett (1783 Magyar Hírmondó 7444035, 148) | ezëk e-zátolkodott farsangosak begyüttek e konyháro, – mer ahun ippen disznóölisbe’ vótunk (1901 Magyar Nyelvőr C5241, 395) | A harangkongás elült. Felülkerekedik a csöndön a hazatérő, templomba siető farsangosok lármás zűrzavara (1921 Moly Tamás CD10) | [farsangkor Nagyfaluban a tizenhat-tizennyolc éves suhancok] fársángosnak felöltözve fonóházról fonóházra jártak, és mulattattatták, szórakoztatták a fonóbelieket (2002 Major Miklós CD36).

Vö. CzF.; SzólKm.; TESz. farsang; ÚMTsz.