farontó mn és fn 

I. mn (kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Áll v. Gomba)

’olyan 〈állat v. gomba〉, amely(nek lárvája) kárt tesz az élő fában, ill. a faanyagban’ ❖ Farontó rovarokat […] pusztítanak; Harkályok; Czinegék; Csúszka (Sitta); Fakúsz (Certhia) (1898 Chernel István CD34) | A magyarországi farontó darázsok (1900 Magyar írók élete CD27) | Más a repülő rovar élete, mint a vízi rovaré, más a farontó szúé, mint a ganajtúróé (1916 Pongrácz Sándor C7940, 45) | Xylophaga dorsalis […] farontó fúrókagyló (1978 Hétnyelvű névszótár C6711, 1111) | A szóban forgó [lignin]bontási képesség legjobban a farontó (xilofág) gombáknál figyelhető meg (1995 Természet Világa CD50) | A legjelentősebb farontó rovarok közül a bogarak rendjébe tartoznak a fafúróbogarak (Lymexylonidae) és a szijácsbogarak (Lyctidae), a különböző kopogóbogarak (Anobiidae), a cincérek (Cerambycidae), a szúk (Ipidae) és az ormányosbogarak (Curculionidae). A hártyásszárnyúak rendjébe tartoznak a fadarazsak (Siricidae) (1998 MagyarNagyLex. C5820, 664).

II. fn

’ilyen állat(i lárva) v. gomba’ ❖ [a harkályok, cinegék és csuszkák] elsősorban a fákon és fatörzseken élő rovarokat, rovarbábokat, álczákat, petéket pusztítják. Ők az igazi farontók ellenségei (1898 Chernel István CD34) | A fán lakó [sül]fajok […] határozottan kártékony farontóknak minősíthetők (1929 Az állatok világa ford. CD46) | Az erdők egészséges faj- és korosztály-összetételéhez éppen a [fentebb leírt tuskógombához] hasonló farontók teremtik meg a feltételeket: a leggyengébb egyedeket elpusztítva lehetővé teszik a többiek fejlődését (2000 Figyelő CD2601).

a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben) (Áll, ritk. Növ) ’〈az ilyen állat, ritk. növény elnevezésében nemi névi elemként〉’ ❖ Lathraea squamaria L. – (Alattomos fogacsán, pikkelyes farontó, rejtekvirág. […] Gyökere lombos fák, kivált a mogyoró és a bükk gyökereit támadja meg és belőlök élősködik (1902 Wagner János CD35) | A farágók családjából másik feltűnő hazai faj a kis farágó, vagy kis farontó (Zeuzera pyrina L.) (1933 Az állatok világa ford. CD46) | [gyakori faj] a nagy farontó (Cossus cossus), 27–38 mm, és a kékpettyes farontó (Zeuzera pyrina), 17–33 mm (1968 Dudich Endre–Loksa Imre C7040, 409).

Vö. ÉKsz.

farontó melléknév és főnév
I. melléknév (kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Áll v. Gomba)
olyan 〈állat v. gomba〉, amely(nek lárvája) kárt tesz az élő fában, ill. a faanyagban
Farontó rovarokat […] pusztítanak; Harkályok; Czinegék; Csúszka (Sitta); Fakúsz (Certhia)
(1898 Chernel István)
A magyarországi farontó darázsok
(1900 Magyar írók élete)
Más a repülő rovar élete, mint a vízi rovaré, más a farontó szúé, mint a ganajtúróé
(1916 Pongrácz Sándor)
Xylophaga dorsalis […] farontó fúrókagyló
(1978 Hétnyelvű névszótár)
A szóban forgó [lignin]bontási képesség legjobban a farontó (xilofág) gombáknál figyelhető meg
(1995 Természet Világa)
A legjelentősebb farontó rovarok közül a bogarak rendjébe tartoznak a fafúróbogarak (Lymexylonidae) és a szijácsbogarak (Lyctidae), a különböző kopogóbogarak (Anobiidae), a cincérek (Cerambycidae), a szúk (Ipidae) és az ormányosbogarak (Curculionidae). A hártyásszárnyúak rendjébe tartoznak a fadarazsak (Siricidae)
(1998 MagyarNagyLex.)
II. főnév
ilyen állat(i lárva) v. gomba
[a harkályok, cinegék és csuszkák] elsősorban a fákon és fatörzseken élő rovarokat, rovarbábokat, álczákat, petéket pusztítják. Ők az igazi farontók ellenségei
(1898 Chernel István)
A fán lakó [sül]fajok […] határozottan kártékony farontóknak minősíthetők
(1929 Az állatok világa ford.)
Az erdők egészséges faj- és korosztály-összetételéhez éppen a [fentebb leírt tuskógombához] hasonló farontók teremtik meg a feltételeket: a leggyengébb egyedeket elpusztítva lehetővé teszik a többiek fejlődését
(2000 Figyelő)
a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben) (Áll, ritk. Növ)
〈az ilyen állat, ritk. növény elnevezésében nemi névi elemként〉
Lathraea squamaria L.Linnaeus – (Alattomos fogacsán, pikkelyes farontó, rejtekvirág. […] Gyökere lombos fák, kivált a mogyoró és a bükk gyökereit támadja meg és belőlök élősködik
(1902 Wagner János)
A farágók családjából másik feltűnő hazai faj a kis farágó, vagy kis farontó (Zeuzera pyrina L.Linnaeus)
(1933 Az állatok világa ford.)
[gyakori faj] a nagy farontó (Cossus cossus), 27–38 mmmilliméter, és a kékpettyes farontó (Zeuzera pyrina), 17–33 mmmilliméter
(1968 Dudich Endre–Loksa Imre)
Vö. ÉKsz.

Beállítások