🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.

faros mn és fn 

I. mn 15A2

1. ’olyan 〈személy, kül. lány, nő〉, akinek nagy fara van’ ❖ Termetesek ’s ſzépek; ſzembenn tns dali képek, Óh be ſzerelmetesek! […] Meljesek és karosok, tzombosok és farosok (1786 Édes Gergely 7095002, 36) | Losontzi István, a’ maga hármas Kistükörében, Árva Vármegyéről verseli, hogy: Ott lakik a’ Tótság szrös háznépével, És a’ szegénységnek él zab kenyerével. Tsak ugyan történik még is, hogy közzűlök néhány mejjes faros Antsák, Ketskeméten hol, a’ jó Magyar kenyéren, vagy legény kedvéért, meg ragadnak (1821 Mátyási József 7221007, 179) | Mári, a ház egyetlen cselédje, egy nagycsontú, faros némber, aggszűz volt (1943 Tersánszky Józsi Jenő C4122, 138) | A gyermek nemére jósolnak a terhes nő külsejéből (pl. lány lesz, ha széles a hasa, ha farosabb, arca májfoltos, szeplős; fiú lesz, ha a hasa hegyes, az arca tiszta) (1982 NéprajziLex. CD47).

2. ’olyan 〈tárgy, dolog〉, amelynek farszerűen kidomborodó v. kinyúló része van, ill. vmilyen farú 〈jármű〉’ ❖ Faros fésű (1979 NéprajziLex. CD47) | A régi pincék tetőszerkezete ollólábas, szelemenes, héjazatuk zsúp vagy nád. formájuk szerint elöl-hátul kontyoltak – farosak –, egy részük elöl tűzfalas, hátul faros, az újabbak általában mindkét végükön tűzfalasak (2002 Bilkei Irén et al. CD36) | [a lépcsős hátú autók] jellemzője a nagy faros karosszéria (2007 Népszabadság máj. 16. C7855, 16).

3. ’olyan 〈fejlett magzat〉, amely a méhben medencevégű fekvésben helyezkedik el v. olyan 〈újszülött〉, aki ilyen helyzetből született meg, ill. ilyen 〈magzati elhelyezkedés〉’ ❖ 42 faros koraszülött közül 39 (93%) […] császármetszéssel született (1979 Orvosi Hetilap C8225, 2083) | Gyakran ügyvédekkel felvértezve „támadnak” a szülők az orvosokra, akik védekezésképpen ott tartanak, hogy faros fekvés esetén nem is engedik vaginán keresztül szülni a nőt (1995 Magyar Hírlap CD09) | [az orvos] három gyermeke, bár medencefekvésű (faros) volt, mégis hüvelyi úton jöttek világra (2007 Népszabadság szept. 29. C7855, 6).

II. fn 4A

1. ’olyan személy, aki vmely mezőgazdasági gép hátulsó része mellett állva v. mögötte haladva a gép működését felügyeli, a hibákat elhárítja’ ❖ [Megtörténhetett] még az ország első termelőszövetkezetei közé tartozó túrkevei „Vörös Csillag”-nál is, hogy, noha tagságuk felül van az ötszázon, nem találtak farost a vetőgéphez (1950 Szabad Nép okt. 11. C4873, [5]) | A molnár (mázsás, mázsamester) a gépből kiömlő szemet zsákba szedte és megmérte, a zsákosok vagy zsákolók elszállították onnan; a rudascsináló (szalmahordó) a gép alól kikotorta a szalmát (a faros a [cséplő]gép faránál állva kotorta el) (1977 NéprajziLex. CD47) | [Homoki Károly] a másik [vető]gépen faros – vagyis ügyel arra, hogy minden cső adja a magot (1980 Népszabadság okt. 24. C7830, 5).

2. (rég, ritk) ’csónakot annak farán állva kormányzó személy’ ❖ Faros, a ladik farán álló kormányos (1894 PallasLex. CD02).

Vö. CzF.; ÚMTsz.

🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.
faros ❖ melléknév és főnév
permalink
I. melléknév ◦ 15A2
1.
olyan 〈személy, kül. lány, nő〉, akinek nagy fara van
Termetesek ’s ſzépek; ſzembenn tns dali képek, Óh be ſzerelmetesek! […] Meljesek és karosok, tzombosok és farosok
(1786 Édes Gergely)
Losontzi István, a’ maga hármas Kistükörében, Árva Vármegyéről verseli, hogy: Ott lakik a’ Tótság szrös háznépével, És a’ szegénységnek él zab kenyerével. Tsak ugyan történik még is, hogy közzűlök néhány mejjes faros Antsák, Ketskeméten hol, a’ jó Magyar kenyéren, vagy legény kedvéért, meg ragadnak
(1821 Mátyási József)
Mári, a ház egyetlen cselédje, egy nagycsontú, faros némber, aggszűz volt
(1943 Tersánszky Józsi Jenő)
A gyermek nemére jósolnak a terhes nő külsejéből (pl. lány lesz, ha széles a hasa, ha farosabb, arca májfoltos, szeplős; fiú lesz, ha a hasa hegyes, az arca tiszta)
(1982 NéprajziLex.)
2.
olyan 〈tárgy, dolog〉, amelynek farszerűen kidomborodó v. kinyúló része van, ill. vmilyen farú 〈jármű〉
Faros fésű
(1979 NéprajziLex.)
A régi pincék tetőszerkezete ollólábas, szelemenes, héjazatuk zsúp vagy nád. formájuk szerint elöl-hátul kontyoltak – farosak –, egy részük elöl tűzfalas, hátul faros, az újabbak általában mindkét végükön tűzfalasak
(2002 Bilkei Irén et al.)
[a lépcsős hátú autók] jellemzője a nagy faros karosszéria
(2007 Népszabadság máj. 16.)
3.
olyan 〈fejlett magzat〉, amely a méhben medencevégű fekvésben helyezkedik el v. olyan 〈újszülött〉, aki ilyen helyzetből született meg, ill. ilyen 〈magzati elhelyezkedés〉
42 faros koraszülött közül 39 (93%) […] császármetszéssel született
(1979 Orvosi Hetilap)
Gyakran ügyvédekkel felvértezve „támadnak” a szülők az orvosokra, akik védekezésképpen ott tartanak, hogy faros fekvés esetén nem is engedik vaginán keresztül szülni a nőt
(1995 Magyar Hírlap)
[az orvos] három gyermeke, bár medencefekvésű (faros) volt, mégis hüvelyi úton jöttek világra
(2007 Népszabadság szept. 29.)
II. főnév ◦ 4A
1.
olyan személy, aki vmely mezőgazdasági gép hátulsó része mellett állva v. mögötte haladva a gép működését felügyeli, a hibákat elhárítja
[Megtörténhetett] még az ország első termelőszövetkezetei közé tartozó túrkevei „Vörös Csillag”-nál is, hogy, noha tagságuk felül van az ötszázon, nem találtak farost a vetőgéphez
(1950 Szabad Nép okt. 11.)
A molnár (mázsás, mázsamester) a gépből kiömlő szemet zsákba szedte és megmérte, a zsákosok vagy zsákolók elszállították onnan; a rudascsináló (szalmahordó) a gép alól kikotorta a szalmát (a faros a [cséplő]gép faránál állva kotorta el)
(1977 NéprajziLex.)
[Homoki Károly] a másik [vető]gépen faros – vagyis ügyel arra, hogy minden cső adja a magot
(1980 Népszabadság okt. 24.)
2. (rég, ritk)
csónakot annak farán állva kormányzó személy
Faros, a ladik farán álló kormányos
(1894 PallasLex.)
Vö. CzF.; ÚMTsz.

Beállítások