fásultság fn 

1. ’az az állapot, hogy vki (lelke) fásult, szenvtelen, érzéketlen, ill. vkinek v. vki lelkének ilyen volta’ ❖ Érzésében fásulltságot mutat (1807 Hazai Tudósítások C0189, 312) | Életkedve volt megingatva. E lehangoltság bizonyos fásultságba ment át később, miből könnyen következett volna a legveszedelmesebb nyavalya, a tétlenség ha egy esemény mélyen föl nem rázza (1877 Mikszáth Kálmán CD04) | [Péter] most először érezte, hogy egy nő az övé, minden gondolatával, minden idegével, minden porcikájával – és ez az érzés, amely talán a legnagyobb, mit a sors az embernek adott, pár percre leküzdötte fásultságát (1911 Lovik Károly 9402001, 27) | A léleknek e fásultságában tehát […] több hónapig leledztem, mintha az élet nekem semmi kellemeset, semmi örvendetest nem kínálhatna többé (1978 Jékely Zoltán ford.–Széchenyi CD1502).

1a. ’több emberre, a társadalom egy részére v. egészére, ill. annak lelkületére (vmely szempontból) jellemző közöny v. reményvesztett állapot, hangulat’ ❖ az eszmék el nem ismerése vagy legalább tiszteletben nem tartása szülte a vallási közönyt, szülte ennek méltó testvérét, az erkölcsi érzéketlenséget, fásultságot (1859 Greguss Ágost 8163011, 30) | A János király uralma alatt álló területen, tehát az ország legnagyobb részében, 1526 után a magyarság örvendetes fellendülése indult meg, a magyar nemzeti öntudat felébredt fásultságából s a nyugatról való behatásoktól is támogatva, kapcsolatban a könyvnyomtatás meghonosodásával, ekkor mutatkoztak a magyar irodalmi élet első kezdetei (1916 Halász Imre CD10) | A forradalmi lelkesedés azonban egy idő után fásultságba csap át (1991 Pelle János 2038003, 23) | a politikai fásultság riasztó méretet öltött, a választók borúlátók, nem bíznak egyetlen kormányban sem (1999 Magyar Hírlap CD09).

1b. (birtokszóként) ’az élet egészére v. egy bizonyos időszakra jellemző közönyösség, reményvesztettség, es. kiégés’ ❖ [Fred Paillard] rendkivül jellemzően tudta lefesteni a háborús idők fásultságát (1912 Pesti Napló dec. 17. C6670, 14) | A gyertyaviasszal telecsepegtetett [templomi] padok között néhány öregasszony és férfi ült lélektelenül, az aggkor közömbös fásultságával (1922 Szentgyörgyi Sándor CD10) | A magyar élet fásultsága és keserűsége az irodalomra is rányomta bélyegét (1927 Népszava szept. 18. C7495, 10) | Bicskei kapitány szerint az edzéseken jól mozognak a játékosok, nem látszik rajtuk az idényvég fáradtsága és fásultsága (2000 Magyar Hírlap CD09).

2. (kissé rég) ’érzéketlenséggel, merevséggel v. erőtlenséggel, dermedtséggel járó testi állapot, ill. test(rész)nek ilyen volta’ ❖ Tompa fásultság erejét leverte (1822 Zsebkönyv C4585, 287) | boszonkodtam saját tehetetlenségemen, testemnek fásultságán ’s lomha erőtlenségén (1833 Hasznos Mulatságok C8339, 339) | a beteg egész testében és arcza mindkét oldalán fásultságot érzett (1869 Orvosi Hetilap C8119, 366) | Uttun-Gadeva lerázta rémült fásultságát és Ngawi [véres] teteme után nyúlt (1911 Bán Ferenc CD10).

fásultság főnév
1.
az az állapot, hogy vki (lelke) fásult, szenvtelen, érzéketlen, ill. vkinek v. vki lelkének ilyen volta
Érzésében fásulltságot mutat
(1807 Hazai Tudósítások)
Életkedve volt megingatva. E lehangoltság bizonyos fásultságba ment át később, miből könnyen következett volna a legveszedelmesebb nyavalya, a tétlenség ha egy esemény mélyen föl nem rázza
(1877 Mikszáth Kálmán)
[Péter] most először érezte, hogy egy nő az övé, minden gondolatával, minden idegével, minden porcikájával – és ez az érzés, amely talán a legnagyobb, mit a sors az embernek adott, pár percre leküzdötte fásultságát
(1911 Lovik Károly)
A léleknek e fásultságában tehát […] több hónapig leledztem, mintha az élet nekem semmi kellemeset, semmi örvendetest nem kínálhatna többé
(1978 Jékely Zoltán ford.Széchenyi)
1a.
több emberre, a társadalom egy részére v. egészére, ill. annak lelkületére (vmely szempontból) jellemző közöny v. reményvesztett állapot, hangulat
az eszmék el nem ismerése vagy legalább tiszteletben nem tartása szülte a vallási közönyt, szülte ennek méltó testvérét, az erkölcsi érzéketlenséget, fásultságot
(1859 Greguss Ágost)
A János király uralma alatt álló területen, tehát az ország legnagyobb részében, 1526 után a magyarság örvendetes fellendülése indult meg, a magyar nemzeti öntudat felébredt fásultságából s a nyugatról való behatásoktól is támogatva, kapcsolatban a könyvnyomtatás meghonosodásával, ekkor mutatkoztak a magyar irodalmi élet első kezdetei
(1916 Halász Imre)
A forradalmi lelkesedés azonban egy idő után fásultságba csap át
(1991 Pelle János)
a politikai fásultság riasztó méretet öltött, a választók borúlátók, nem bíznak egyetlen kormányban sem
(1999 Magyar Hírlap)
1b. (birtokszóként)
az élet egészére v. egy bizonyos időszakra jellemző közönyösség, reményvesztettség, es. kiégés
[Fred Paillard] rendkivül jellemzően tudta lefesteni a háborús idők fásultságát
(1912 Pesti Napló dec. 17.)
A gyertyaviasszal telecsepegtetett [templomi] padok között néhány öregasszony és férfi ült lélektelenül, az aggkor közömbös fásultságával
(1922 Szentgyörgyi Sándor)
A magyar élet fásultsága és keserűsége az irodalomra is rányomta bélyegét
(1927 Népszava szept. 18.)
Bicskei kapitány szerint az edzéseken jól mozognak a játékosok, nem látszik rajtuk az idényvég fáradtsága és fásultsága
(2000 Magyar Hírlap)
2. (kissé rég)
érzéketlenséggel, merevséggel v. erőtlenséggel, dermedtséggel járó testi állapot, ill. test(rész)nek ilyen volta
Tompa fásultság erejét leverte
(1822 Zsebkönyv)
boszonkodtam saját tehetetlenségemen, testemnek fásultságán ’s lomha erőtlenségén
(1833 Hasznos Mulatságok)
a beteg egész testében és arcza mindkét oldalán fásultságot érzett
(1869 Orvosi Hetilap)
Uttun-Gadeva lerázta rémült fásultságát és Ngawi [véres] teteme után nyúlt
(1911 Bán Ferenc)

Beállítások