faszeg fn
’vmibe beleverve vmi(k)nek a rögzítésére, összekapcsolására, elhelyezésére stb. való, fából készült szeg’ ❖ [a selyemhernyóknak készített építményhez] lyukakat fúrjunk az oſzlopokban, más fél láb-nyomnyira egymáſtól; ezen lyukakba, minden két két oſzlopokon által, fa ſzegeket verjnk; és ezen ſzegekre helyhezteſſk a’ táblákat, egyikét a’ maſikon fellyl, knyv tartó hely formára (1783 Pulszky Károly C3548, 70) | a [cipő]talpak varrás helyett faszegekkel valának a fejbőrhöz erősitve (1846 Hetilap CD61) | [a lakószobában] egy faszegen (klin) lóg a horvát paraszt elválhatatlan útitársa, a tarisznya (torba) (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Mennyivel szebb [az a kerítés], amit [a kalotaszegi ember] a maga egyszerű eszközeivel készít: faoszlopokra faragott fejü faszegekkel erősített deszkákból, amelyen látható, kifejezett, sőt mindjárt diszítés az összetartó erő is (1907 Malonyay Dezső CD07) | Levágtuk a rönköt faszög hosszára, széthasogattuk, hegyeztük (1974 Tóth Béla² 2049010, 21) | A hagyományos építkezésnél vasszöget nem használtak, az elkészített furatba faszeget helyeztek (2000 Szabó Attila CD36).
a. ’vmi(k)nek az egymásba kapcsolására, jelölésére stb. való, fából készült(, mozgatható) cövek, pálc(ik)a’ ❖ espély [=] fa-ſzeg, hegyes tzövek, petzek, melly a’ sátor’ borítékjait, lepelit, ponyváit, födelit öſzve kaptsolja, foglalja (1784 Kisded szótár C0815, 20) | Péter egy fa szöget éppen a’ lántz végénél be-nyom a’ fldbe, ott hagygya (1786 II. József rendelete az adózás felosztásáról ford. C2443, 67) | a szegények nevei is fel vannak irva egy nagy pálatáblára, mellynek farámájában minden név mellett lyuk van furva, s ebbe ismét faszeg illesztve, melly vagy kihuzatik vagy ki nem huzatik, a hogy a szegény illetősége kézbevételeért vagy megjelenik vagy nem (1847 Hetilap CD61) | A béres künn volt az udvaron és éppen egy faszöget alkotgatott a bicskájával, a járomlyukba valót (1891 Mikszáth Kálmán CD04) | Az alul bunkós bélfa felső harmadában három-négy furat és faszög segítségével a járomfő állítható, a keret mérete szabályozható (1999 Magyar néprajz CD47).
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.