fátlan mn és hsz fátalan (kissé rég)
I. mn
1. ’olyan 〈hely, terület〉, ahol nincsenek v. elvétve, gyéren vannak fák’ ❖ Füz-fákban nagy jóság […], Hogy könnyen meg-fogannak; A’ Mezőségeken, És fátlan hellyeken Sok ſzép haſzonnal vannak (1779 Miháltz István ford.–Vanière C3100, 64) | [a Bihar-hegység területét] mind erdő boritja, kivéve a hegytetőket, mellyek fátlanok s legelőül szolgálnak (1859 Vasárnapi Újság CD56) | Bog egy fátlan, hitvány, sáros, ronda oláh falu (1882 Petelei István C3486, 50) | A fát nem becsüli a székely: országútja is ilyen fátlan, kopár; a táviróoszlopokon kívül más nem igen vet ott árnyat (1909 Malonyay Dezső CD07) | A parányi pataki házak, a diákkamarák tömve voltak s ha a diákok a fátlan és tenyérnyi szűk udvarokról kiléptek, hontalannak érezték magukat a városkában (1931 Móricz Zsigmond CD10) | a nagy hegyek és erdők között fekvő [erdélyi] megyék ill. vidékekben jobban, a nyugati, fátalanabb vidékeken pedig kevésbbé van elterjedve a zsindelyfedés (1941 Cs. Sebestyén Károly C6099, 54) | Nagyon sok az erdőtestben a fátlan terület […], ezen részek felújítására, erdőtelepítésére erdeifenyőt, akácot ajánlanak a szerzők (2001 Frank Norbert CD52).
1a. ’olyan 〈növényzet〉, amelyben nincsen fa’ ❖ [Equador] növényzetében a tengerszinfeletti magasság szerint a trópusi (1300 m.-ig), a szubtrópusi (1300–3400 m.), sőt a fátlan havasi flóra számos formája képviselve van (1912 RévaiNagyLex. C5702, 122) | mivel Magyarországon rendkívül változatos talajviszonyok vannak, a fátlan növényzet sokkal gazdagabb változatban alakult ki, mint az erdők (1993 A magyarság kézikönyve CD06) | a Kárpát-medence egyetlen eredeti klímazonális fátlan társulása, a löszpusztagyep (Salvio-Festucetum rupicolae) (1996 Természet Világa CD50).
2. (ritk) ’olyan 〈személy, közösség〉, akinek v. amelynek nincs erdeje, ill. (elegendő mennyiségű) tüzelője v. faanyaga’ ❖ Ezen Nádas tónak a’ környékét jó lenne be-ültetni fűz fákkal melylyből a’ várasnak erdeje lenne, így szintte jó lenne a’ víz közi legelőnek-is alsó részét fűzessé tenni. Ez sokat használna mind a’ legelő marhának, mind a’ Várasi erdőtlen, és fátlan népnek (1820 Kassai József C5524, 82) | némellyek kételkednek a’ muló évszakot valódi télnek nevezni, mig mások főleg fátlanul didergők a’ tavasz érkezését alig várják (1845 Jelenkor C8311, 112) | [A községi erdő ügyében az Országos Földbirtokrendező Tanácshoz folyamodó Erős János] négy ízben tért vissza dolgavégezetlen Uraiújfaluba, ahol a fátlan szegénység mint valami Messiást várta (1947 Szabad Föld márc. 9. C1537, 5).
3. (ritk) ’tűzifa hiányában nem (fával) fűtött 〈lakás, helyiség〉’ ❖ [a nád] fa gyanánt van ſok fátlan konyhákon (1789 Mindenes Gyűjtemény 7457026, 58) | kit gyermekül embernek hittél, a szegény: nyűtt barom. Szemén hályog s a fátlan, rossz odukban bátra is csak nagynéha mukkan, pedig a tél kemény (1934 Brassai Viktor 9071007, 14).
4. (rég) ’faanyagot nem használó 〈építés(i mód)〉, ill. ilyen módon készített 〈tetőszerkezet, épület〉’ ❖ az illy fátlan alkotásu ’s egyedül a’ vakolat erejével tartakozó cserépfödél semmi vagy csak igen csekély terhet volna képes elbírni (1835 Jelenkor C8301, 396) | Fő és kitüzött czélja legyen ezen tüzi veszélyt elháritó intézetnek a fátlan, éghetetlen háztetőket terjeszteni (1847 Hetilap CD61) | tüzellenes fátlan épületet (1847 Hetilap CD61).
II. hsz (rég, ritk)
’fát, faanyagot nem használva’ ❖ fátlan födendő épületek (1847 Hetilap CD61) | a fátlan rakandó cserépfödények (1847 Hetilap CD61).
ÖU: füvetlen-~.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.