fatetű fn 8C8

1. (Áll) ’kis méretű, zömök testű, fán v. bokron élő, rágó-harapó, es. szúró szájszervvel rendelkező, a tetvekkel ellentétben nem élősködő, hanem kis növényi szervezetekkel, penész- és rozsdagombával táplálkozó (szárnyatlan) rovar’ ❖ [egy kidőlt öreg, száraz fára] reá rontanak a fa-bakok [!], (a) (Cerambyces) a’ fa-fúrók, (b) (Plini L.) a’ fa tetvek, (a), az örl-ſzuhok, (b) és a’ haldokló fán lév hasadásokon egéſz a’ velejeig bé-fúrják magokat (1793 Nagy Sámuel¹ ford.–Sander C3289, 255) | [az öreg fát] meglepik a fafurók és fatetvek, s az őrlő szuhok ezer meg ezer nemei (1858 Vasárnapi Újság CD56) | a Nectria ditissima [fajba tartozó gomba] gyakran fordul elő bizonyos fatetvek társaságában; így például a Lachnus exsiccator nevű tetűfaj a bükkfaágakon való szívásával gyakran okoz kambiális [= a kambiumban megjelenő] kinövéseket, gubacsokat (1901 Schilberszky Károly C7925, 194) | [a fürkészdarazsak] levél- és fatetvekben élősködnek, tehát hasznosak (1958 Győrfi János CD52) | A korhadt fasátor körül buzgólkodó lángok újra magukra vonták tekintetüket. Eric az ide-oda rohangászó fatetveket figyelte; a nyomorultak sehogy sem tudták elkerülni a lángokat (1963 Déry Tibor ford.–Golding 9107022, 113) | A kistermetű törpedenevér és kis patkósdenevér fatetveket, levéltetveket, cseszleféléket, szúnyogokat eszik (2000 Természet Világa CD50).

1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként) (Áll) ’〈ilyen rovarok fajainak elnevezésében nemi névi elemként〉’ ❖ Amphlgerontia bifasciata […] sávos fatetű; kétsávos kéregtetű (1978 Hétnyelvű névszótár C6711, 47) | Psocus quadrimaculatus […] négypontos fatetű (1978 Hétnyelvű névszótár C6711, 870).

1b. (tbsz-ban) ’〈ilyen rovarok fajait magában foglaló rend, ill. régen család nevezéktani elnevezéseként〉’ ❖ Fatetvek (állat), az egyenes szárnyuak rendjébe, az álrecés szárnyuak csoportjába tartozó rovarcsalád (1894 PallasLex. CD02) | Börner a hólyagoslábúakat a fatetvekkel (Copeognatha) hozza összefüggésbe (1933 Az állatok világa ford. CD46) | 17. rend: Psocoptera – Fatetvek (1968 Dudich Endre–Loksa Imre C7040, 369) | 17. rend: Psocoptera – Portetvek vagy Fatetvek (1969 Urania állatvilág ford. C6211, 25) | Fatetvek Psocoptera 3000 [a fajszám a világon] (1998 Tények könyve CD37).

2. (kissé rég, Áll is) ’levéltetű mint állat’ ❖ Az Insektumok [= rovarok], a’ mellyeken az Iſteni hatalomnak, bltseſségnek és jóságnak leg-ditsſségesebb próbáit lehet látni, 1) vagy ſzárnyatlanok; mint a’ bolha, tet […]. Vagy 6) tsak fél ſzárnyfedelek; mint a’ palatzka [= poloska], fa-tet, sáska, ſzötske, v. kabótza, és ptrütsök. Vagy pedig 7) egéſz ſzárnyfedelek; mint minden bogarak (1793 Láczai Szabó József ford.–Luntz C2874, 15) | Alkalmas idővel a különnemü fatetvek dohány- vagy szapanlé óvatos bekenése által irtandók (1857 Kerti Gazdaság 8643001, 40) | Fatetű, fn. (állatt.) die Blattlaus, l. Levelész (1890 Magyar–német szótár C6205, 280) | a szomszédos kertben a fatetvek miatt lenyírt gallyakat szüntelenül égetik, s ezzel erősen szennyezik a levegőt (1965 Népszabadság ápr. 10. C4815, 8).

3. (kissé rég, nyj) ’fakúsz mint madár’ ❖ Certhia familiaris, L. fatetű (Veszprém) (1888 Természettudományi Közlöny C7912, 305) | A fakúsz. Certhia familiaris L. 1758. Népies nevei: fatetű, famászó (Dunántúl) (1899 Chernel István CD34) | Magyarországon, ahogyan azt már az előző fajnál említettem, ez a hosszúkarmú, vagy erdei fakúsz nevű alfaj fordul elő, népies nevei: fatetű, famászós (1933 Az állatok világa CD46).

Vö. CzF.; ÉKsz.

fatetű főnév 8C8
1. (Áll)
kis méretű, zömök testű, fán v. bokron élő, rágó-harapó, es. szúró szájszervvel rendelkező, a tetvekkel ellentétben nem élősködő, hanem kis növényi szervezetekkel, penész- és rozsdagombával táplálkozó (szárnyatlan) rovar
[egy kidőlt öreg, száraz fára] reá rontanak a fa-bakok [!], (a) (Cerambyces) a’ fa-fúrók, (b) (Plini L.Linnaeus) a’ fa tetvek, (a), az örl-ſzuhok, (b) és a’ haldokló fán lév hasadásokon egéſz a’ velejeig bé-fúrják magokat
(1793 Nagy Sámuel¹ ford.Sander)
[az öreg fát] meglepik a fafurók és fatetvek, s az őrlő szuhok ezer meg ezer nemei
(1858 Vasárnapi Újság)
a Nectria ditissima [fajba tartozó gomba] gyakran fordul elő bizonyos fatetvek társaságában; így például a Lachnus exsiccator nevű tetűfaj a bükkfaágakon való szívásával gyakran okoz kambiális [= a kambiumban megjelenő] kinövéseket, gubacsokat
(1901 Schilberszky Károly)
[a fürkészdarazsak] levél- és fatetvekben élősködnek, tehát hasznosak
(1958 Győrfi János)
A korhadt fasátor körül buzgólkodó lángok újra magukra vonták tekintetüket. Eric az ide-oda rohangászó fatetveket figyelte; a nyomorultak sehogy sem tudták elkerülni a lángokat
(1963 Déry Tibor ford.Golding)
A kistermetű törpedenevér és kis patkósdenevér fatetveket, levéltetveket, cseszleféléket, szúnyogokat eszik
(2000 Természet Világa)
1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként) (Áll)
〈ilyen rovarok fajainak elnevezésében nemi névi elemként〉
Amphlgerontia bifasciata […] sávos fatetű; kétsávos kéregtetű
(1978 Hétnyelvű névszótár)
Psocus quadrimaculatus […] négypontos fatetű
(1978 Hétnyelvű névszótár)
1b. (tbsz-ban)
〈ilyen rovarok fajait magában foglaló rend, ill. régen család nevezéktani elnevezéseként〉
Fatetvek (állat), az egyenes szárnyuak rendjébe, az álrecés szárnyuak csoportjába tartozó rovarcsalád
(1894 PallasLex.)
Börner a hólyagoslábúakat a fatetvekkel (Copeognatha) hozza összefüggésbe
(1933 Az állatok világa ford.)
17. rend: Psocoptera – Fatetvek
(1968 Dudich Endre–Loksa Imre)
17. rend: Psocoptera – Portetvek vagy Fatetvek
(1969 Urania állatvilág ford.)
Fatetvek Psocoptera 3000 [a fajszám a világon]
(1998 Tények könyve)
2. (kissé rég, Áll is)
levéltetű mint állat
Az Insektumok [= rovarok], a’ mellyeken az Iſteni hatalomnak, bltseſségnek és jóságnak leg-ditsſségesebb próbáit lehet látni, 1) vagy ſzárnyatlanok; mint a’ bolha, tet […]. Vagy 6) tsak fél ſzárnyfedelek; mint a’ palatzka [= poloska], fa-tet, sáska, ſzötske, v.vagy kabótza, és ptrütsök. Vagy pedig 7) egéſz ſzárnyfedelek; mint minden bogarak
(1793 Láczai Szabó József ford.Luntz)
Alkalmas idővel a különnemü fatetvek dohány- vagy szapanlé óvatos bekenése által irtandók
(1857 Kerti Gazdaság)
Fatetű, fn.főnév (állatt.állattan) die Blattlaus, l.lásd Levelész
(1890 Magyar–német szótár)
a szomszédos kertben a fatetvek miatt lenyírt gallyakat szüntelenül égetik, s ezzel erősen szennyezik a levegőt
(1965 Népszabadság ápr. 10.)
3. (kissé rég, nyj)
fakúsz mint madár
Certhia familiaris, L.Linnaeus fatetű (Veszprém)
(1888 Természettudományi Közlöny)
A fakúsz. Certhia familiaris L.Linnaeus 1758. Népies nevei: fatetű, famászó (Dunántúl)
(1899 Chernel István)
Magyarországon, ahogyan azt már az előző fajnál említettem, ez a hosszúkarmú, vagy erdei fakúsz nevű alfaj fordul elő, népies nevei: fatetű, famászós
(1933 Az állatok világa)
Vö. CzF.; ÉKsz.

Beállítások