fátyolos mn 15A  fátylas

1. ’(apáca)fátylat v. fátyollal díszített öltözéket, ruhadarabot viselő 〈személy, kül. nő〉, ill. (vmely részén) fátyollal takart 〈arc, test〉’ ❖ Sereglik a’ Papság halotti Köntösében; a’ Vár-piatzán Gyáſz-palástban kovályognak fátyolos Emberek (1794 Uránia C0418, 157) | [Konstantinápolyban] az utszélen egy csoport fátyolos asszony megy hintázó ingatag léptekkel s hangosan hahotáz. Szemeik fekete keretbe foglalt gyémántként villognak ki pókhálószerü fátylaik alól (1855 Vasárnapi Újság CD56) | A fátyolos arcú hölgy kinyitotta az ablakot, s messze kihajolt rajta. Amikor visszavonta a fejét, már nem volt arcán a fátyol (1875 Jókai Mór CD18) | [Katharina soror] kiszállás közben elájult, marcona káplárok cipelték a fátyolos testet az egyik vendégszobába (1960 Szentkuthy Miklós 9664003, 241) | A menyasszony fátyolosan esküdik. Csak hát a végén átőtözik. Leteszi a fátyolt úgy tizenkét órakor, akkor aztán átőtözik a menyasszonyi fekete ruhába fehér dísszel (1981 A magyar nép hiedelemvilága 1039008, 214) | A legkorábbi pénzlelet egy római as, Titus (i.sz. 73–81) verete (36. kép). Az előlapon fátylas nőalak ábrázolása (1985 Gömöri János CD52).

1a. ’(alkalmilag) fátyollal ellátott, díszített, ritk. fátyolszövetből való 〈dolog, kül. ruhadarab, ruházati cikk〉, v. fátyolkendővel takart 〈haj〉’ ❖ Üsd le-kopaſzſzárol fátyolos tsalmáját […] Vágd Pajtás! ne kéméld Vezérjét, Basáját (1789 Gvadányi József C1925, 285) | jön majd a nagy temetési nap, Hol ünnepélyes, lassu gyász-zenével És fátyolos zászlók kiséretével A hősöket egy közös sírnak adják (1846 Petőfi Sándor 8366313, 130) | Fátyolos kereszt elül; nehány éneklő iskolás fiú párjával utána; kántor követi; nyomban utána a pap. Ezután jőnek ismert alakok, az egyenruhás zöld fövegü legények. Halottat visznek (1856 Vasárnapi Újság CD56) | Amely székely faluban az asszonyok fátyolos konty helyett fekete süveget viselnek, ez annak az emléke, hogy az asszonyaik a férfiakkal egy sorban ütötték az ellenséget (1882 Jókai Mór CD18) | Fátyolos fehér ruhában volt Annuska (1903 Gárdonyi Géza C1825, 54) | Az első sorban csupa nő ült, s a szőkék, barnák és ősz hajúak mind az arcukat árnyékba borító, berakott fátylas, magas főkötőt viselték (1961 Bajomi Lázár Endre ford.–France 9016003, 121) | A főkötő felett még fejkendőt is viseltek, amelyet fátyolos kendőnek neveztek. Akkor tették a fejükre, amikor levetették a tüllből készült tekerőzőt, amelyet gyöngyös tűkkel erősítettek a főkötőre. Finom gyolcsból készítették (2002 Lábadi Károly CD36) | fekete fátylas kalapot (2005 Dragomán György 3090004, 280).

2. (irod) ’a fátyol anyagához hasonlóan vékony, áttetsző 〈dolog〉’ ❖ A levegőben békanyálak szállongtak, s apró legyeknek egész tömege szedte fel szárnyaira. S ezek a fehér fátyolos legyek mintha őrült táncot járnának, úgy keringtek körbe (1884 Mikszáth Kálmán CD04) | A halak tudnak fátyolos uszonyaikkal, lebegő és imbolygó mozgásukkal ilyen villámgyorsan közlekedni a mélyvízben (1943 Márai Sándor 2032005, 721).

2a. (átv is) ’(áttetsző fátyolon át láthatóhoz hasonlóan) tompa, halvány 〈fény〉, ill. fénytelen, nem telt 〈szín, árnyalat〉 v. ilyen színű(nek látszó) 〈dolog〉’ ❖ Márffy-ban vibráló esprit, ideges mozgékonyság kezd mind eredetibb formában jelentkezni, s ez a mozgás színben van érezve, tompa fátyolos színekben (1906 Lázár Béla 3007001, 128) | Erek sávozzák a lejtőt; fátylas, ezüstös fényüek (1911 Kaffka Margit 9290045, 46) | Diósy Antal valami maga találta technikával, mely színeinek fátyolos tónusba burkolását teszi lehetővé, festi akvarelljeit (1921 Elek Artúr CD10) | A jánosházi majorra dermedten borult a hajnalelőtti kristálykék ég, melyen néhány elkésett csillag fátyolosan csillogott (1932 Szász Géza CD10) | Frissen mosta a haját, fátyolossá tették a ritka fehér szálak (1978 Lengyel Péter 9397004, 413) | Beethoven II. szimfóniájának interpretációja is elszomorított: az életigenléstől, optimizmustól sugárzó darab fátyolosnak, színtelennek, sőt olykor jelentéktelennek tűnt ezen az estén (1999 Magyar Hírlap CD09) | Ahogy a víz az akvarellen a festékréteget, úgy teszi fátyolosabbá és áttetszővé az adott képréteget ez az eszköz [ti. az átlátszóságot szabályozó beállítás a képszerkesztő szoftverben] (2005 Teveli Gábor ford.–Daly 3318003, 231).

2b. ’vékony felhőréteggel takart, ezért homályos, tompa színű 〈ég〉’ ❖ A fátyolos ég egy darabja, szabálytalan idommá határolva az épületek vaskos, komor vonalaival (1921 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | Öreg, magyar szívéhez oly közel volt Október ősze Margit szigetén, Szemérmes fényű, fátylas, enyhe mennybolt, Melyen a felhő kedves jövevény (1929 Juhász Gyula¹ C2454, 322) | a jegenyék, mint hatalmas, tiltásra emelt ujjak meredeztek az ezüstszürke, fátyolos égbolt előterében (1972 Nádudvari Anna 2021005, 875) | kelet felé ma kissé fátyolosabb volt az ég (1978 Bodor Ádám 1020014, 16).

2c. (vál) ’olyan 〈(páraszerű) képződmény〉, amely homályosabb látást, a kontúrok, a látvány elmosódottságát idézi elő, ill. olyan 〈napszak〉, amelyben párássága miatt a világ elmosódottan, homályosan látszik, v. (párásság miatt) így látszó 〈dolog〉’ ❖ a’ közelítt fátyolos éjben (1794 Baróti Szabó Dávid ford.–Vanière C0829, 402) | Borossebesben kezdődő és Bökényfelé vonuló hegy fölött vékony fátyolos köd láttatott (1858 Vasárnapi Újság CD56) | a hű természet fátylas alkonyával a menny csendessége, végtelen nyugalma és boldogsága borúlt isteni szívére (1905 Evangélikus Családi Lap 2105001, 83) | Messzi előttem fátylas porfelhőben egy szekér ballagott (1908 Csáth Géza 9085001, 11) | zöldelő rétek, a messzeségből kékesen fátyolos erdők, színesen tarkálló virágok (1930 Farkas Zoltán CD10) | északon a Mecsek halványkék vonulata, délen meg a Dráva sötét, örvénylő vize, mögötte a fátyolos szlavóniai hegyek (1955 Antalffy Gyula 1004007, 28) | A levegő fátyolos és alig-alig mozdul, ha mégis szellő kél, venyigefüst szagot vagy mustillatot hordoz (1987 Antalffy Gyula 1004005, 130).

2d. (átv is) ’(könnytől) homályos, fénytelen 〈szem, tekintet〉’ ❖ A haldokló fátyolos szemeit Bandira emelte, sárga arczát égő pirosság boritotta el, hideg ajkai mosolyogni kezdettek (1859 Vasárnapi Újság CD56) | Panaszló sírás facsarta agyvelejét, halk csuklások szöktek a torkára s fátyolos szemét elöntötték a könnyek (1921 Mihály Dezső CD10) | Mit tegyünk? – kérdezte [Márta] halkan, fátyolos, hálás tekintetét a papra emelve (1961 Füst Milán 9161044, 99) | fátyolos költői tekintet (1999 Új Könyvek CD29) | Csak nélkülözésektől meggyötört, sajgó teste volt az övé [ti. Lajosé], hatalmas, fekete lapáttenyere, egyszerre csillogó és fátyolos szeme, meg a szeszbe fojtott napjai (2002 Magyar Hírlap CD09).

2e. (vál) ’határozatlan, elmosódó (kontúrú), homályos 〈emlékkép〉’ ❖ Valamikor, ifjusága idején, a világban járt-kelt és az élet képei tarkán és fátyolosan elsuhantak mellette (1910 Kaffka Margit 9290051, 37) | Az emlékezés jó része megannyi novella: áttűnnek egymáson a hajdani időrétegek fátyolos-homályos emlékei (1965 Népszabadság jún. 19. C4815, 7) | távoli, fátyolos maga a történet is: a regény fikciója szerint az elbeszélő közös, lezárult, minden részében ismert kamasztörténetre emlékezik vissza, melyet épp azért nem beszél el, hanem egy-egy jelenetét eleveníti fel, céloz rá (1985 Radnóti Sándor 1127001, 257) | Impresszió, érzés, sejtelem, ritkábban látomás mögül derengenek föl fátyolos képben az utcák, a kertek, a régi emberek és emlékek, fontos és jelentéktelen dolgok (1999 Új Könyvek CD29).

3. (vál v. irod) ’szomorkás, borongós 〈érzés, lelkiállapot〉, ilyen lelkiállapotot, lehangoltságot tükröző, szomorú 〈arckifejezés〉, ill. ilyen lelkiállapottal terhelt, komor 〈időszak〉’ ❖ [a császár művében találnak] önvitázó fátyolos érzelmet, ’s fájó hangzatkáit a’ szív belső hurjainak (1841 Honművész C5234, 165) | Virul a rét újra, öltözik a parlag. Minden újul, örvend. Csak te nem derülnél, fátyolos kedélyem?... (1852 Arany János CD01) | Elfogadja a cukorvirágot, odatartja a reverendájához, leteszi maga elé, fátyolos mosollyal (1945 Háy Gyula 9232001, 43) | Nem emlékezhetem tekintetében a borúra, azokra a szürke fátyolos napokra, mikor összeomlóban látva reményeit, az elpusztulás révületében kelt, feküdt (1974 Nádasdi Péter 9467001, 66) | a fájdalmas-szép balatoni gyermekkort fátyolos emlékezésekben idéző Szabó István (1993 A magyarság kézikönyve CD06) | Mrs. Travers lejött a verandáról, ott volt még az arcán az a fátyolos rajongás, amely úgy illett hozzá (2007 Mesterházi Mónika ford.–Munro 3233001, 197).

4. ’nem tiszta csengésű, ill. visszafogott, halk 〈beszéd- v. énekhang〉’ ❖ torka nemcsak fátyolos, nemcsak rekedt, hanem siheg és nyiszog (1851 Kuthy Lajos C2863, 50) | A borbély sápadtan és kíváncsian siet ki az utcára, fátyolos hangon kiált a gyerekek után, akik a sarokra rohantak a vonuló katonákat nézni (1931 Sárközi György 9587012, 300) | Nem – szólt [Angi Vera] rokonszenves, fátylas hangján –, nem! André elvtárs téved (1979 Vészi Endre 9776030, 205) | [Carolann Page] ezúttal csak a mélyebb regiszterben tűnt igazán magabiztosnak, felfelé haladva azonban hangja egyre fátyolosabbá, fojtottabbá vált (1995 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF.; ÉrtSz. fátylas, ~; TESz. fátyol; ÉKsz. fátylas, ~; SzT.